Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
86 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. Könyvismertetés Dr. Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár mutatja be Sámsondi Kiss György: A Duna mégis összeköt - Egy kormánybiztos vallomásai c. könyvét (6 rész, 243 oldal eredeti szöveg + 184 oldal fakszimile melléklet releváns dokumentumokról, Kairosz Kiadó, Budapest, 2019, ISBN 978 963 514 004 6). Egy jó szándékú könyv rossz szándékú emberekről Ezt a könyvet minden integrált vízgazdálkodással foglalkozó magyar szakembernek el kell olvasnia. Adatközlésével nélkülözhetetlen forrás a kor történelmével és politikájával foglalkozó kutatók számára is. A hézagpótló kötet gerince egy harminc éve kibeszéletlen történet genezise és torz fejlődése beágyazva a kor történelmi kontextusába, egy akkor felelős kormánytisztviselő elbeszélésében. Ez a gerinc a Bős-Nagymaros komplex vízgazdálkodási rendszerrel (BNV) kapcsolatos szomorú végjáték kronológiája, önjelölt főszereplőinek szánalmas viselkedése a kor honi politikájának kontrasztos hátterével. Az elbeszélő pedig Sámsondi Kiss György építész, a „ Bős-Nagymaros probléma szakmai kezelésére ” kinevezett államtitkári rangú kormánybiztos Antall József kormányában. Az önéletírások általában is érdekesek, mert keretet adnak az azokat írók későbbi cselekedetsorozatának jobb megértéséhez. így van ez ennek a könyvnek az esetében is. A hat részből álló kötet öt része Szerző konzervatív polgári környezetből induló, majd a háború utáni nehéz évektől a szakmai karrier kiteljesedéséig ívelő, a konzervatív polgár (citoyen) szellemi függetlenségét megtartani iparkodó tisztességes ember személyes története, amiben tapinthatóvá válik mindenféle mozgalmár, mint olyan, szelíd utálata. Élvezetesen megírt szubjektív történelem. Ám lapunk számára a IV. rész („És buktunk Bősnél”) a valódi csemege, mely együtt a hetvenhárom, eddig részben nem közölt melléklettel adja meg igazán a történet sava-borsát. A minisztere szabta feladata a BNV beruházás „ kiruházása ” volt, amihez hozzáfűzi, hogy „ Valamennyire ismertem a helyzetet, a rendszerváltozás trójai falovát ... [ám] se szakmai tudásom, se morális karakterem nem alkalmas erre az igen bonyolult ... munkára” érveléssel próbálja tisztességesen és korrekten elhárítani a felkérést. Azonban síző barátja, Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter rábeszélésének hatására az alól kitérni nem tud. Ehhez, saját bevallása szerint, hozzájárult a politikai változások „eufóriájából adódó kötelességérzet is”. Ebben a részben írja, hogy „A későbbi fiaskót megalapozó bősi probléma soktényezős, még az ötvenes évekre nyúlik vissza”. Ugyan ezzel pár évtizeddel későbbre datálja a Duna felső szakaszának hasznosításával kapcsolatos eseményeket, ugyanis koncessziót arra még az I. Világháború előtt nyert el egy svájci cég - akkortájt amikor Joszif Viszárionovics éppen, hogy túl volt teológiai tanulmányain, ám ez csak apró pontatlanság. Igaz, ez nem zavarta a mozgalmár propagandistákat abban, hogy „sztálini agyrém ”-nek minősítsék a BNV tervét1. A Mosonyi-féle terv pedig a II. Világháború alatt kristályosodott ki2, amikor a Generalisszimusz szintén mással volt elfoglalva. Szerző már elöljáróban rögzíti, hogy a „ vízlépcsőrendszer elleni érveink túlfuttatásának és ... a trójai falóba betolakodó szélhámosok, destruktív demagógok, magukat átmentő régi káderek, gátlástalan karrieristák érvényesülésének [és] politikai befolyásának ... „ kiteljesülése ” egy nemzeti katasztrófa beteljesülése lett1”. Ez a felütés az egész kötet alaphangja: egy segíteni kész, kellő vízgazdálkodási szakmai-tudományos háttérrel azonban nem rendelkező, a BNV koncepcióját eleinte nem értő, ám nem elfogult, kompromisszumra hajló, jó szándékú, a „kamikáze kormányt” fenntartás nélkül támogató konzervatív ember megkeseredésének története. Egy elképesztő történet fejlődése bontakozik ki a könyv lapjain. Sötét félrevezetések, hamisítások, manipulálások és hazugságok története ez, ami mögött szánalmasan önző hatalmi harcok sej lenek fel mindenre kész kivitelezők előadásában. És - végre! - megtudjuk, hogy mindezért kik a felelősök. Sámsondi Kiss ugyanis adatokat közöl. Sokat és kontextusban az összes felelőtlen Duna Körös4 demagógról Vargha Jánosiói kezdve Hajósy Adriensn és a hajdan VGI- s Szántó Györgyön át Páska Csabáig és Jánossy Andrásig, valamint az elvileg felelős intézményekről is, ideértve a Magyar Tudományos Akadémia dicstelen szerepét az
