Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Sámsondi Kiss György: A Duna összeköt - Könyvismertetés 85 A könyv 3. fejezete Táj tervek és táj alakítás Csallóköztől Tatáig címet viseli. A szerző felteszi a kérdést: Mi látható ma a Mikoviny által vizsgált-tervezett és átalakított tájban? Az erre adott válaszban fényképek és magyarázó szövegek egyértelművé teszik, hogy ezen műszaki emlékek jóval nagyobb törődést érdemelnek, megmentésük, kulturális hasznosításuk a jövővel is számot vető hazai műemlékvédelem fontos feladata kell legyen, hiszen pl. - eltekintve a határ túloldalán található Selmecbányái tározótavaktól - a Tata-almási csatornák ma is léteznek, és a táj szerkezet jelentős elemei A 4. fejezet az utakkal, hidakkal és közművekkel foglalkozik. Az első kettő a táj szerkezet fontos alkotóeleme, nélkülözhetetlenek a tájhasznosításhoz, a közlekedési kapcsolatok kihatnak a települések és a táj alakítására. A szerző összefoglalóan megállapítja: Mikoviny készítette a Magyar Királyságban az első településrendezési tervet. Elsőként alkalmazta a kétléptékű - térségre és építményre, ill. településre és épületre vonatkozó - építészeti vizsgálat, valamint a kétléptékű tájvizsgálat és tervezés módszerét. Táj vizsgálatainak keretében régészeti terepi vizsgálatokat is folytatott, azok eredményeit tervlapjain bemutatta és azokról írásos jelentéseket is készített. A Tata- Almás térségében 1746-1747-ben végzett tervezői és kivitelezői tevékenysége a 18. századi tudatos tájalakítás kimagasló hazai teljesitménye. A kötet 40, levéltári forrásokkal bőven ellátott kézirati tervlapot ismertetett, valamint 228 képet közölt 152 oldalon, s ezzel a szép kiállítású könyv jelentős mértékben hozzájárult Mikoviny munkássága eddig nem, vagy csak kevéssé ismert oldalának megismeréséhez. Fejér László c. egyetemi docens, rovatvezető Mikoviny Sámuel (1698-1750) mellszobra Tatán - Tóth Dávid szobrászművész alkotása (Fotó: Fejér László)
