Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
50 A jogszabályi rendelkezések az alábbiakban összegezhetők: A Mennyiségi Igénybevételi Határértéket úgy kell felállítani, hogy a felszín alatti vizek kitermelése: 1. Ne okozzon tartósan csökkenő hidraulikai potenciál viszonyokat, 2. Ne okozzon hátrányos vízkémiai vagy hőmérsékleti változásokat, 3. Ne veszélyeztesse a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO), 4. Ne veszélyeztessen egyéb vízhasználatokat. TERÜLETTÍPUSOK AZ Mi SZEMPONTJÁBÓL Vízgazdálkodási szempontból a víztestek kőzettani, mélységi és hőmérsékleti szempontból osztályozhatók. A VGT2 az alábbi víztest típusokat különíti el: • sekély porózus, • sekély hegyvidéki, • porózus, • hegyvidéki, • porózus termál, • karszt, • termálkarszt. Sajnos a fenti beosztás nem veszi figyelembe a víztestekre jellemző hidrodinamikai folyamatokat, hiszen például a „Karszt” kategóriába olyan nagy kiterjedésű dolomitos vízadókat is besorolnak, amelyek nem mutatnak karsztos hidrodinamikai működést. Az Mi határérték meghatározásának módszertana szempontjából a hidrogeológiai rendszereket aszerint érdemes osztályozni, hogy a vízkivételek milyen hatásmechanizmussal és milyen hatásviselőkre hatnak, hogyan modellezhetők, valamint milyen indikátorok használhatók a Mennyiségi Igénybevételi Korlát megállapításához? Eszerint az alábbi alaptípusok különíthetők el: • porózus rendszerek, • karsztos rendszerek, • repedezett karbonátos rendszerek, • hasadozott magmás rendszerek, • határral osztott rendszerek, • FAVÖKO rendszerek, • ezek kombinációi. VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK A környezeti szempontból fenntartható vízkészlet-gazdálkodás célja, a vízkészletek hosszú távú biztosítása és az igények kielégítése a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák megóvása mellett. A vízkészlet-gazdálkodási eszközöknek alapvetően három fajtája különböztethető meg, melyeket a nemzetközi gyakorlatban különböző mértékben és különféle kombinációkban alkalmaznak a vízkészletek védelmére (Noorduijn és társai 2019): 1. vízkivételi korlát, 2. puffer zónák, 3. vízszint korlát. A fenti vízkészlet-gazdálkodási eszközök alkalmazására mutat szintetikus példákat az 1. ábra. Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. a. Puffer zóna c. Védőidom 1. ábra. Szintetikus példák a különböző vízkészlet-gazdálkodási eszközök alkalmazására (Megjegyzés: A vizsgált terület egy szárazföldi és egy vízi FA VÖKO-t tartalmaz. Puffer zóna (a), puha puffer zóna (b), védőidom (c), vízszint határérték (d). Piros körök: termelőkút, fekete pontok: monitoring kút, vízszintesen csíkozott terület: puffer zóna alacsony termelési allokációval, függőlegesen csíkozott terület: puffer zóna magas termelési allokációval. Noorduijn és társai 2019 nyomán.) Figure 1. Theoretical examples of the implementation of the different local-scale management approaches in a management area containing a terrestrial (woodland) and aquatic GDE (river) (Note: a. buffer zones, b. soft buffer zones, c. resource protection zones (RPZ), and d. groundwater trigger (groundwater level or rate of decline). The red circles indicate groundwater abstraction wells, grey circle indicates that abstraction is not permitted in that location, and black dots represent observation wells. The striped areas represent buffer zones. The maximum permissible rate of abstraction in zone 2 (grey striped area in b) is greater than zone I (black striped area also in b) after Noorduijn et al. 2019.)
