Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. A mennyiségi igénybevételi határérték meghatározásának szempontjai és modellezési háttere Kovács Attila1'2 1 Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, 1143 Budapest, Stefánia út 14. 2 MTA-ME Műszaki-Földtudományi Kutatócsoport, 3515 Miskolc, Egyetemváros. Kivonat A 219/2004 Kormányrendelet a Mennyiségi Igénybevételi Határértéket (Mi) a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható, m3/évben kifejezett felszín alatti vízkészletként definiálja. Ez a definíció azonban önmagában még nem alkalmas vízkészlet-gazdálkodási célokra, ezért szükséges a definíció pontosítása, és a Mennyiségi Igénybevételi Határérték meghatározására alkalmas módszertan meghatározása. A jelen tanulmány az Mi telített zónára vonatkozó numerikus modellezés útján történő meghatározásának javasolt módszertanát tartalmazza. Vízszintre és a vízkivétel hozamára vonatkozó küszöbértékek és puffer zónák alkalmazhatóak vízkészlet-gazdálkodási eszközként. A nemzetközi szakirodalom és a vonatkozó vizsgálatok szerint ezen eszközök együttes alkalmazása képes megfelelő védelmet adni a potenciális hatásviselőknek, és egyben biztosítani a vízkitermelések zavartalanságát. Az Mi határérték meghatározása numerikus modellezés útján lehetséges megbízhatóan. A modellezés során szükséges a vizsgált terület lehatárolása és koncepcionális modelljének megalkotása. Az Mi meghatározásához szükséges a potenciális hatásviselők azonosítása és vizsgálata, azért, hogy azok terhelhetőségére vonatkozó megfelelő indikátorok és az azokhoz tartozó küszöbértékek meghatározhatóak legyenek. Az Mi meghatározása a termelések tér és időbeli elosztására vonatkozó forgatókönyvek felállítása, és modell szimulációkkal történő optimalizálása útján lehetséges. A modellezés során a hatásviselőkre vonatkozó indikátor küszöbértékek teljesülését szükséges vizsgálni. Kulcsszavak Vízkészlet-gazdálkodás, mennyiségi igénybevétel, vízföldtani modellezés. Aspects and modelling background for determining permissible annual volume Abstract The 219/2004 Governmental Decree on the protection of groundwater defines the permissible annual volume (PAV, m3/year) of groundwater abstraction as the volume (m3/year) extractable from a given delimited part of a groundwater body. This definition in itself is insufficient for groundwater management, and thus it is necessary to refine this definition and to provide a methodology suitable for determining PAV. This paper provides a suggested methodology for determining PAV by numerical modelling for a saturated zone. Thresholds values for water level and water abstraction yields as well as buffer zones can be used as applicable water resource management tools. According to international literature and relevant studies, the combined use of these devices is capable of providing adequate protection to potentially affected stakeholders and at the same time ensuring the smooth operation of water extraction. The PAV can be determined through numerical modelling, which includes the delineation of the model area and definition of a conceptual model of the investigated groundwater system. The determination of the PAV must include the identification and hydrogeological and/or ecological analysis of the affected stakeholders in order to identify the relevant management tools and to set up criteria. Efficient determination of the PAV is possible through setting up extraction scenarios, and applying groundwater models for the optimisation of extraction rates. Extraction scenarios can be evaluated through the application of indicator thresholds aimed at protecting the selected stakeholders. Keywords Management of groundwater resources, permissible annual volume, groundwater modelling. BEVEZETÉS A jelen publikáció a felszín alatti vizekkel kapcsolatos Mennyiségi Igénybevételi Határérték (Mi) meghatározására vonatkozó általános módszertani szempontokat és modellezési hátteret vázolja fel. A Mennyiségi Igénybevételi Határérték fogalmát a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet definiálja (3. § (6)), mely szerint az „igénybevételi határérték (Mi): a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m3/évben kifejezve”. Habár a 2015-ös Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) egyik célkitűzése a Mennyiségi Igénybevételi Határértékek megállapítása volt, a VGT2 vonatkozó része alapján „A felszín alatti víz (FAV) mennyiségi igénybevételi határérték (Mi) megállapítása, a korlátos készletek új szabályozása nem valósult meg... A szakma egy részének véleménye szerint az Mi víztestenkénti meghatározása, és az ennek alapján történő engedélyezés vízkészlet-gazdálkodási szempontból aggályos...” A VGT2 ugyanakkor rögzíti, hogy „a felszín alatti vízkivételek szabályozása keretében 2021-ig a gyenge állapotú víztestekre, és a jelentős vízkivétellel terhelt víztestekre regionális hidrodinamikai modellezésen, és a vízkivételek felülvizsgálatán, ellenőrzésén alapuló mennyiségi igénybevételi határértékek megállapítása szükséges”.
