Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Dr. Nagy L. és Illés Zs.: Völgyzárógátak földrengésbiztos tervezésének fejlődése 31 Figure 2. Static and pseudo-static slope stability analysis A biztonsági tényezőt úgy határozhatjuk meg kötött talajokban körcsúszólapot feltételezve, mint a potenciális csúszólap O középpontja körül ható stabilizáló és destabilizáló nyomatékok hányadosát. Kritikus csúszólapnak tekintjük mely esetében a legkisebb a biztonsági tényező. Egy példa a 3. ábrán látható. Az alábbi nyomatéki egyensúlyt lehet felírni az O pontba, az egyenlőség bal oldalán a destabilizáló, míg jobb oldalán a stabilizáló erők találharsh G-d + kh-G-e±kv-G-d = I r ■ r ds Je0 tók. Felhasználva a következő összefüggést: x = cu m = —, ahol a nyírófeszültség egyenlő a mobilizált drénezetlen Y s nyírószilárdsággal (cum), mely felírható mint a drénezetlen nyírószilárdság karakterisztikus értéke és a biztonsági tényező (ys) hányadosa. Az integrálás elvégzésével és az említett képlet behelyettesítésével az egyenlet jobb oldala az alábbiak szerint alakul: reh q — r - I cum-rdB =-r2{ßh-90) Je0 Ys Az egyenletet átrendezve megkaphatjuk a biztonsági tényező értékét: cu-r2{6h-6 q) Ys G[(l ± kv)d + khe] ahol a fontosabb paraméterek: • cu, drénezetlen nyírószilárdság karakterisztikus értéke, • r, a körcsúszólap sugara, • h, a rézsű magassága • kv, a vertikális szeizmikus együttható értéke, • kh, a horizontális szeizmikus együttható értéke, • e, függőleges távolság a körcsúszólap középpontja és az elcsúszni akaró földtömeg súlypontja között, • d, vízszintes távolság a körcsúszólap középpontja és az elcsúszni akaró földtömeg súlypontja között. A függőleges szeizmikus hatás irányát annak megfelelően kell megválasztani, hogy melyik a kedvezőtlenebb eset. Erre utal a + jel a függőleges szeizmikus együttható előtt (2.b. vagy 3. ábra). 3. ábra. Pszeudo-statikus vizsgálat körcsúszólap feltételezése esetén Figure 3. Pseudo-static analysis in case of assuming circular slip surface A pszeudo-statikus vizsgálat kimenetelét nagyban befolyásolja a szeizmikus együttható értéke. A hazánkban is használatos Eurocode 1998-5:2004 (European Committee for Standardisation 2004) amennyiben az adott területre vonatkozóan nem készültek tanulmányok, az alábbiak szerint definiálja a horizontális (kh) szeizmikus együttható értékét: S ahol: • a = ag/g, az A típusú talajon vett tervezési talajgyorsulás (ag) és a gravitációs gyorsulás hányadosa, • S, a talaj paraméter az EN 1998-1:2004 alapján, • r, értékét az Eurocode 8 szabvány 7.1 táblázata alapján lehet meghatározni. Amennyiben telített, kohézió mentes talaj található, mely hajlamos a magas pórusvíznyomás kialakulása az r értéke nem lehet 1 -nél nagyobb. A talaj megfolyósodással szemben megkövetelt biztonsági tényező pedig nem lehet kisebb, mint 2. Amennyibe a függőleges tervezési talajgyorsulás (avg) és az Eurocode szerinti A típusú talajon vett tervezési talajgyorsulás (ag = Yi • ctg,r, ahol: y1 a fontossági tényező, ag R pedig a kőzetre vonatkoztatott tervezési talajgyorsulás) hányadosa nagyobb, mint 0,6 a vertikális szeizmikus együttható (kv) értékét az alábbiak szerint határozható meg: kv = +0,5 • kh, amennyiben a vizsgált hányados kisebb, mint 0,6: kv = +0,33 • kh. A szeizmikus együttható meghatározása az utóbbi évtizedekben sokat változott, így a módszer az esetleges bizonytalanságaival együtt is a biztonság javára téved. A
