Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 2. szám

Dr. Nagy L. és Illés Zs.: Völgyzárógátak földrengésbiztos tervezésének fejlődése 29 • Rézsű tönkremenetel — bele tartozik a közvetlenül a rengés következtében elcsúszó rézsű és annak ha­tására lejátszódó tömörödés süllyedés következté­ben tönkrement) rézsű is. • A gát elcsúszása gyenge altalajon - csak nagyon extrém esetekben következhet be ez a tönkremene­teli mód. • A gát vízzáró magj ában a földrengés hatására kiala­kult repedés hálózaton történő szivárgás, csurgás hatására bekövetkező tönkremenetel. ELŐVIGYÁZATOSSÁGI LÉPÉSEK A gát tönkremenetele földrengés hatására több mechaniz­mussal is bekövetkezhet (Seed 1981): • A gát törése egy az alatta lévő nagyobb vető elmoz­dulásával. • A magassági biztonság elvesztése tektonikai moz­gás következtében. • Rézsűcsúszás indukálta mozgás. • A magassági biztonság elvesztése rézsűcsúszás vagy utólagos tömörödés miatt. • A gát suvadása gyenge alapokon. • Buzgár okozta talajtörés talajmozgás által kiváltott repedéseken keresztül. • A gát meghágása a tározóban kialakult seiche miatt. • A gát meghágása lejtőmozgás vagy szikláknak a tá­rozóba zuhanása miatt. • Műtárgy (árapasztó vagy leeresztő műtárgy) meg­hibásodása. Az 1980-as években kialakult általánosan elfogadott fontos szempontok szerint a tervezés kezdeti fázisában földrengés veszélyes területen a következő védelmi intéz­kedésekkel kell számolni, melyeknek a megvalósítását a kivitelezés során sem szabad elhanyagolni: • Elegendően nagy magassági biztonság, hogy elke­rülhető legyen a suvadás vagy más mozgás kiala­kulása miatti meghágás. • A vízzáró magot megfelelően képlékeny anyag­ból kell építeni, amire nem jellemző a rideg tönk­remenetel. • Kémény szivárgók alkalmazása a gát központi részén. • A szivárgó vizek visszaduzzasztásának megakadá­lyozása, a várható vízhozam többszörösének elve­zetését kell biztosítani. • Valamely elfogadott szűrőszabály szerint kialakí­tott szűrő zóna alkalmazása a felvízi oldalon a víz­záró burkolat alatt. • Jól osztályozott szűrőzónát alkalmazása a vízzáró mag mellett, hogy az repedésgátlóként szolgáljon. • Olyan széles átmeneti zóna alkalmazása, mellyel elkerülhetők a repedések. • A töltésmagnak a töltésvállakba történő bekötése. • Olyan korona tervezése, amelyek megakadályoz­zák az eróziót meghágás esetén. • A víztározó körüli rézsűk megfelelő kialakítása, esetleges stabilizálása, hogy azok ne csúszhassa­nak bele a tározóba, ezzel kritikusan megemelve a vízszintet. A FÖLDRENGÉSEK HATÁSA A mérnöki szerkezetek tönkremenetelének vizsgálatánál a hatásmechanizmus meghatározása a feladat. Különböző hatások kiválthatnak azonos mechanizmusokat, és adott hatáshoz is tartozhatnak eltérő tönkremeneteli mechaniz­musok. Földrengés, mint kiváltó ok, mint hatás, esetén ez részben azt jelenti, hogy létrejöhet ugyanolyan rézsűcsú­szás, ugyanolyan suvadás, mint például vízterhelés hatá­sára. Másrészt azt is jelenti, hogy földrengés hatására több tönkremeneteli mechanizmus is kialakulhat a helyi adott­ságok függvényében. A tönkremeneteli mechanizmusoknak széles skálája van. Ezek az elméletileg bekövetkezhető tönkremeneteli mechanizmusok. Ezek közül egy adott területre determinisztikusán ki lehet zárni bizonyos tönkremeneteli mechanizmusokat, mint például a tsunami hatására történő elöntést Magyarország területén. További csökkentési le­hetőség az olyan ritkán előforduló tönkremeneteli mecha­nizmus, melynek valószínűsége a számolhatóság határán kívülre esik, pl. tólengés kialakulása a tározóban. A fenn­maradt tönkremeneteli mechanizmusok a kialakulható tönkremeneteli mechanizmusok. Ezeken belül csak egy kis részhalmazt jelentenek azok, melyek számítása megoldott, mint például a rézsűállékonyság számítása. A szakirodalom alapján a következő tönkremeneteli mechanizmusok azonosíthatók legnagyobb valószínűség­gel földrengés hatására (új fent hangoztatni kell, hogy na­gyon kevés bekövetkezett gátszakadási ismerettel rendel­kezünk, ezért más mérnöki területeken tapasztalt esemény sorozatokat a szimilaritás elve alapján lehet és kell vonat­koztatni): • Megfolyósodás (liquefaction) mint közbenső jelen­ség hatására kialakuló gátszakadás. • Statikus többleterő hatására kialakuló rézsű tönkre­menetel vagy altalajtörés következtében kialakuló gátszakadás. • Tömörödés következtében kialakuló gátszakadás. • Pórusvíznyomás növekedés hatására kialakuló tönkremenetele a rézsűnek vagy altalajtörés. • Gátvállak földrengés következtében kialakuló ká­rosodása után bekövetkező hidraulikus talajtörés. • Földrengés következtében a vízzáró funkció sérü­lése (vízzáró mag vagy vízzáró burkolat sérülése miatt kialakuló szivárgás-csurgás) miatt kialakuló tál aj törés. SZEIZMIKUS RÉZSŰÁLLÉKONYSÁG Statikus rézsűállékonyság vizsgálatokat évtizedek óta használják, számtalan rézsű tönkremenetel játszódott le, amivel a számított eredményeket össze lehet vetni. Az adatbázis, mely a szeizmikus méretezési módszerek kalib­rálására szolgálhat, elenyésző. A szeizmikus hatások által gerjesztett összetett dinamikus igénybevételek és az azok következtében a töltésrézsűkben létrejövő feszültség-el­mozdulás a jelenségek megértése szempontjából komoly háttér ismereteket igényel. A dokumentált esetek kis száma és a dinamikus válaszok összetettsége miatt, a mé­retezési módszerek nagyobb bizonytalansággal rendelkez­nek. A leggyakrabban használt, szeizmikus rézsű állé­konyság vizsgálatok:

Next

/
Oldalképek
Tartalom