Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 2. szám

Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. népegészségügyért felelős minisztériumok) is vannak feladatai. A fontosabb határvizeken - a hazai monitoring rend­szerrel összehangoltan - a szomszédos országokkal közös vízminőségi monitoring mérések történnek évtizedek óta, melynek alapját a bilaterális határvízi egyezmények képe­zik. Mindezeken túl a Duna folyóra vonatkozóan az un. Nemzetközi Vízminőségi Monitoring Hálózat (TNMN) került kijelölésre a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény (ICPDR) keretében, a dunai országok (14) együttműködé­sében. Ennek kiegészítéseként hatévente a teljes Duna sza­kaszon un. Közös Duna Vizsgálatokra (Joint Danube Survey - JDS) is sor kerül. A felszín alatti vizek korábbi vízminőségi törzsháló­zatának a bővítésével alakult ki a 2007. január 1.-től működő, a VKI követelményeinek megfelelő vízminő­ségi-mérőhálózat. A felszín alatti vizek monitoring rendszere részben állami, részben a vízfelhasználók ál­tal működtetett megfigyelések eredményeiből tevődik össze. A VKI szerint a felszín alatti vizek esetében fel­táró és operatív monitoring programot kell működtetni. Összesen 6 féle feltáró program működik Magyarorszá­gon, ebből 2 mennyiségi, 4 kémiai alprogram. A meny­­nyiségi monitoring mérések során a vízszint és vízho­zam észlelése történik meg. A vizsgált minőségi para­méterek általában a VKI által előírt alap fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatára terjednek ki, de egyes kémiai alprogramban egyéb jellemző szennyezőanyagokat, pl. oldószereket, szénhidrogéneket és egyes specifikus rák­keltő vegyületeket (pl. benzol, vinil-klorid), nehézféme­ket is vizsgálnak. A mintavétel gyakorisága általában évi 1-2 alkalom. Az operatív monitoring 4 alprogramot tartalmaz, melyek célja a speciálisabb minőségi problé­mák felderítése. Összesen kb. 1 750 kútból történnek rendszeres analízisek a kémiai és mennyiségi állapot meghatározása érdekében. A VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANA Az 1960-70-es években a felszíni vizek vízminőségi ál­lapotának értékelése általában a vízhasznosítás (pl. ivó­víz, öntözővíz) szempontjainak figyelembevételével, hazai és nemzetközi módszertanok, műszaki irányelvek felhasználásával történt. Ezt az 1994. évtől bevezetett MSZ 12 749 számú magyar szabvány minősítési rend­szere váltotta fel, amely már kismértékben figyelembe vette az ökológiai szempontokat is az értékelés alapel­veként. A vizsgált paramétereket 5 csoportba osztotta (oxigénháztartás-, tápanyagtartalom-, mikrobiológiai-, mikroszennyező- és az egyéb mutatók csoportjai), és az egyes komponenscsoportok minősítése öt osztályos rendszerben (kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett), az évente előforduló legkedvezőtlenebb koncentrációértékek alapján történt. Ugyanaz a határér­ték rendszer vonatkozott valamennyi víztestre. A fel­színi vízkészletek vízminőségi állapotáról évente érté­kelés és vízminőségi térkép készült (Varga 1994). Napjainkban a 2007 óta működő VKI monitoring rend­szer mérési adatainak értékelése az EU tagországokban al­kalmazott egységes, összehasonlítható elvek alapján törté­nik. Az állapotértékelés elsősorban az ökológiai szempon­tokat helyezi előtérbe, ennek érdekében ún. típus-specifi­kus minősítési rendszer került kialakításra Magyarorszá­gon. 10 folyóvíz és 8 állóvíz típus került kijelölésre. A VKI alapelve szerint meghatározásra kerül víztestenként az ökológiai állapot és a kémiai állapot, illetve az összesített vízminőségi állapot. Az „egy rossz - mind rossz” elvet kell alkalmazni, így mindig a legrosszabb minősítési elem ha­tározza meg az összetett minősítést, és az ökológiai és ké­miai vízminősítés eredménye közül a gyengébb határozza meg az összesített állapotot. Az ökológiai állapot osztá­lyozása az un. ökológiai minőségi arány (EQR) formájá­ban történik, 5 osztályos skálán (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz). Az aktuális állapotot a víztípusra jellemző, az antropogén szennyezésektől, hatásoktól kvázi mentes­nek tekinthető ún. referencia állapothoz kell viszonyítani. (A mesterséges és az erősen módosított állapotú víztestek esetén a minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál, amely a víztest funkciójának fennmaradása mel­lett elérhető legjobb vízminőségi állapotnak felel meg.) Az ökológiai állapot értékeléséhez a biológiai mutatókon túl figyelembe kell venni a monitoring során vizsgált egyéb, az ökológiai állapotot befolyásoló paramétercsoportot is. A biológiai-, fizikai-kémiai-, valamint a hidromorfológiai elemek osztályozására hazai vízminőségi határértékek let­tek meghatározva víztípusonként, ill. típuscsoportonként. Az állapotértékelés az éves átlagértékek alapján történik. A felszíni vizek kémiai állapotát az emberi egészségre káros anyagok vízi környezetben való előfordulása hatá­rozza meg. A kémiai állapot minősítése Magyarországon is az elsőbbségi anyagoknak (45 féle) az EU szinten meg­állapított kömyezetminőségi határértékei (EQS) alapján történik, amelyek a magyar jogrendbe is átültetésre kerül­tek. A minősítés két osztályos rendszerben történik. „Jó” állapotú a víz, ha nincs határérték-túllépés, illetve „nem éri el a jó állapotot” („nem jó”) minőségű, ha van határérték túllépés. A felszín alatti vizek esetében a vizek állapotának mi­nősítését szintén az EU szabályozáson alapuló módszertan alapján, a mennyiségi és a kémiai állapot meghatározásá­val kell elvégezni. A természetes háttérszínt határértékek meghatározását is el kell végezni annak érdekében, hogy minősíteni lehessen a felszín alatti víztesteket. A felszín alatti víztest kémiai állapota akkor jó, ha a környezetben természetes körülmények között is előforduló anyagok koncentrációja a háttérértékekhez közeli, az ember által előállított szintetikus anyagoké pedig nullához közeli, azaz a kimutatási határt nem éri el. A mennyiségi és kémiai ál­lapotot különböző tesztekkel vizsgálják. Ha egyetlen teszt is azt mutatja, hogy egy víztest gyenge állapotú, akkor a víztest összességében a „gyenge” minősítést kapja, ekkor intézkedni kell annak érdekében, hogy a víztest ismét ,jó” állapotba kerüljön. Amikor a víztest állapota a jó és a gyenge határán mozog, vagy negatív trend figyelhető meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom