Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 2. szám

Varga P. és Kerekesné Steindl Zs.: Vizeink minőségének védelme - az MHT Környezetvédelmi Szakosztály tevékenysége tükrében 9 a vízminőség hosszú távú alakulásában, vagy a módszerek bizonytalansága miatt az állapot nem dönthető el egyértel­műen, a víztest a ,jó, de gyenge kockázatú” minősítést kapja, amely további intézkedéseket von maga után. VIZEINK MINŐSÉGE Folyóink minőségének tudományos értékű mérési eredmé­nyeiről 1873-ben Balló M. „A „Duna folyam vegyi viszo­nyairól” című MTA közleménye számolt be {Balló 1873). ,Ji Budapestet szelő Duna vizének ismerete... fontos... Magyarország fővárosa ugyanis ivóvizét a Dunából me­ríti, s nemsokára a nyers dunavizet is mesterséges módon, azaz szűrés által fogják tisztítani. ” ... „Az 1 liter vízben foglalt szilárd alkatrészek összege 0,1792 grammnak ta­láltatott... az iszapolt anyagoknak, ugyanúgy, mint a vízállásnak, két maximuma volt... Lesenyei a Sorok­sári Duna-ág „eliszapolódását” és a pesterzsébeti, kis­pesti szennyvizek hatását részletesen vizsgálta, s erről 1954-ben a Vízügyi Közleményekben számolt be {Lesenyei 1954). A felszíni vizek, elsősorban a folyók vízminősége az 1950-es évek végétől kezdve gyors ütemben romlott. En­nek oka elsősorban az volt, hogy az élővizekbe nagy mennyiségben került bevezetésre kommunális szennyvíz, gyakorlatilag tisztítatlanul, vagy csak minimális mértékű tisztítás után, mind a hazai, mind pedig a felvízi (kül­földi) vízgyűjtőterületekről. A nagy volumenű, korsze­rűtlen műszaki színvonalú, a környezetvédelmi szempon­tokat nélkülöző nehézipar és vegyipar különösen hozzá­járult ahhoz, hogy az élővizek vízi élővilága degradálód­jon. Egyes kisebb vízfolyások esetében a természetes flóra és fauna gyakorlatilag ki is pusztult. Több nagyobb folyó (pl. Tisza, Sajó, Bodrog, Szamos, Körösök), ame­lyeknek a vízgyűjtőin például nagyobb nehézipari üze­mek működtek, szennyvizüket az élővízbe bocsátva, az 1960-70-es években erősen szennyezetté váltak. A nagyi­pari jellegű mezőgazdaság nagy mennyiségben, gyakor­latilag kontrolálatlanul alkalmazott műtrágyát és többek között olyan növényvédő szereket, amelyek közül többet, súlyosan mérgező hatóanyagtartalmuk miatt ma már nem is lehet forgalomba hozni, de sok esetben még mindig ki­mutatható a korábbi szennyezésük az élővizekben. A rendkívüli, „havária” jellegű vízszennyezés is gyakori volt annak idején, és sok esetben külföldi vízgyűjtő-terü­letről származott. Az 1960-70-es években bevezetett vízvédelmi szabá­lyozások hatásának köszönhetően is, a vízminőség rom­lás mértéke valamelyest csökkenni kezdett. De jelentő­sebb mértékű vízminőség javulást csak az elmúlt évszá­zad utolsó évtizede hozott. 1988 és 2000 között, részben a társadalmi változásokhoz köthető gazdasági (ipari, me­zőgazdasági) visszaesés következett be Magyarországon, valamint néhány felvízi szomszédunknál. Ezzel egyide­jűleg ugyanakkor Ausztriában, Németországban a szennyvíztisztítás terén nagymértékű fejlesztések történ­tek. Mindezek együttesen jelentősen csökkentették a vi­zek terhelését. Az EU Víz Keretirányelve (VKI) előírásai szerint elké­szített, 2009. december 22-én közzétett első vízgyűjtő-gaz­dálkodási terv (VGT1) készítése során első alkalommal történt meg a rendelkezésre álló, a VKI elveinek és meto­dikáinak megfelelő monitoring eredmények ökológiai és kémiai állapotértékelése, melyet a 2015. december 22-i ha­táridővel felülvizsgált, un. VGT2 keretében újraértékeltek a szakértők. A VGT2 állapotértékeléséhez felhasznált, 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó adatok alapj án a fel­színi víztestek, azaz a vízfolyások és az állóvizek (összesen 1 078 db) 9%-a volt „kiváló”, illetve ,jó” állapotban, míg a víztestek mintegy három-negyed része további javító intéz­kedést igényelt a jó állapot elérése érdekében (2. ábra). ■ kiváló ajó □ mérsékelt □ gyenge ■ rossz □ adathiány □ nam 2. ábra. A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megosztásban (VGT2 2015) Figure 2. Ecological quality of surface waters in ratio of total water bodies (VGT2 2015) Az ökológiai állapotot elsősorban a biológiai elemek ál­lapota határozza meg. Az ökológiai állapotot támogató fizi­kai-kémiai elemek alapján a biológiai állapothoz viszo­nyítva általában kedvezőbb a kép. A minősített víztestek kö­zül a folyók esetében 59%, az állóvizek esetében 44 % ke­rült a, jó” és „kiváló” osztályba. Ezen belül a paramétercso­portok közül a tápanyagtartalom és az oxigén-háztartás (szerves anyagtartalom) szerinti osztályozás hozta a leg­gyengébb eredményt, amely azt igazolja, hogy a felszíni vi­zek esetében Magyarországon az eutrofizáció még ma is je­lentős mértékű, mely részben emberi hatásra, részben ter­mészetesjelenségként következik be (3. ábra). 3. ábra. A felszíni vizek fizikai-kémiai állapota (VGT2 2015) Figure 3. Status ofphysical-chemical parameters of surface wa­­' ters (VGT2 2015)

Next

/
Oldalképek
Tartalom