Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
20 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban egy módszert mutattunk be, olyan folyóbeli mértékadó árhullám (MÁR) meghatározására, amely az árvédelmi töltések mentett-oldali talajvízszint szabályozásának és a védelmi létesítményeinek tervezéséhez nélkülözhetetlen. A módszert a Duna Római-parti térségnél figyelembe vehető árhullámok példáján keresztül mutattuk be. A Duna Vigadótér-i vízmércéjének 1876-2018 évek közötti vízállás észlelési adataiból kiválasztottuk azon éveket, ahol legalább 5 napig volt a vízállás az I. fok felett. Ilyen feltételnek 33 db árhullám felelt meg. A vízszintekké átalakított vízállásokat áttranszformáltuk a római-parti térség 1656,4 fkm-es szelvényére. Itt az árhullámokat relatív időpont skálára transzformáltuk, azonos időpontra tolva a tetőponti vízszinteket. Meghatároztuk a 33 árhullám átlagát és ez átlagos árhullám tetőponti értéke függvényében jellemeztük ez átlagos hullám alakját. Előállítottuk a vizsgált árhullámok tetőpont közeli vízszintjeinek súlyozott összegét, ZZ-1. Különböző súlyozási módszert alkalmaztunk (/. ábra). Kiszámítottuk az évenként súlyozott ZZ-k 1%-os valószínűségű értékét, (ZZ)\%. Súlyozási változatonként a vizsgált teljes P45 - T+45 időszakra olyan árhullámokat állítottunk elő, amelyeknél a tetőpont környéki (pl. T.is- T+4) napok időszakában a vízszintek összege megegyezik (ZZ)/%-al és az alakja (áradásának, apadásának intenzitása) a 33 év árhullámainak átlagos alakjával egyezik meg (2. ábra) A mentett-oldali víztelenítő rendszer tervezéséhez nélkülözhetetlen, valóban mértékadó terhelést adó MAR, a különböző súlyozásokkal kapott árhullámok (2. ábra) közül csak részletes, numerikus modellszámítások alapján választható ki. Ilyen modell-számítások általánosítható eredményt is adhatnak a módszerrel kapcsolatban. Most, modell-számítások nélkül mi a ’ZZ +4 Súlyozva _1 ’jelű hiperbolikus súly-elosztású változatot (3. ábra) tartjuk a legjobb közelítésnek. IRODALOMJEGYZÉK BMGE (2017). Budapest III. Csillaghegyi öblözet Nánási út-Királyok útja változat döntés-előkészítő tanulmány. Szakvélemény, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, Témavezető: Dr. Máhler András. Éliás E. (1974). Méretezési alapelvek. In: Vízügyi létesítmények kézikönyve: Szerk. György István, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 111-114. Kovács Gy. (1985). Tervezési és műszaki adatok meghatározása. In: Mérnöki Kézikönyv 3, Szerk. Palotás László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp, 143-144. Rátky /., (2008). BME Közlekedési földművek előadási anyag. Rátky /. (2015). Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének hidraulikai méretezéséhez. Hidrológiai Közlöny, 95. évf. 4. sz. pp. 33-44. Szigyártó Z. (2015). Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez. Hidrológiai Közlöny, 95. évf. 4. szám. Előírás, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Közúti főosztálya, Budapest, Völgyesi I. (2018). Szóbeli közlés. Völgyesi I. (2019). Mértékadó árvízszint és talajvízárhullám. Hidrológiai Közlöny, 99. évf. 2. szám. A SZERZŐ RÁTKY ISTVÁN Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, okleveles építőmérnök, “IHE,Delft”, NUFFIC ösztöndíjjal 10 hónapot töltött Delft, The International Institute for Hydraulic and Environmental Engineering, "Experimental and computational hydraulics" posztgraduális képzésen. PhD fokozatot 1998-ban szerzett. 1970-től a BME oktatója 2009-ig, egyetemi docensként nyugdíjba vonulásáig. Rektori Dicséret 2006; „A vizek kártételei elleni védekezésért ezüst érdemrend”, KvVM 2006. Nyugdíjazása után vendégelőadóként Szent István Egyetem Mezőgazdaság Tudományi Kar, Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Szakmérnök képzésében és az ELTE Természettudományi Kar hidrológus szakirányú továbbképzésben előadóként vett részt. 1974-től az MHT tagja, Pro Aqua-emlékérem (2001), Schafarzik Ferenc emlékérem (2016), négy alkalommal részesült Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjban. Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottsági tag, 2000-től a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály elnöke. Kutatási területe: árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem.
