Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
21 Mértékadó árvízszint és talajvíz-árhullám Völgyesi István (E-mail: volgyesi.i@gmail.com) Kivonat A folyókon levonuló árvizek megmozgatják a felszín alatti vizeket is. Az árvédelmi művek mögött megemelkedhet a talajvíz szintje, akár olyan mértékben, hogy elönti a terepet. Ez ellen - különösen belterületeken - védekezni kell, valamilyen felszín alatti beavatkozással (pl. vízrekesztő falak, szivárgók). Az árvíz mindig árhullámként jelenik meg. A talajvizekre gyakorolt hatás a tetőzési szint mellett az árhullám tartósságától, illetve a tetőzést megelőző vízszintemelkedés sebességétől, időtartamától függ, sőt az apadó ág jellegétől is. Ezért hatékony védelmi beavatkozások tervezéséhez valamiféle "mértékadó" árhullám ismeretére volna szükség. Ennek hiányában meghatározásra került egy "átlagos árhullám" (1. ábra), a Dunán 1876 óta tapasztalt 31 árvíz adatai alapján A dolgozat bemutatja az átlagos árhullám hatását a budapesti Csillaghegyi-öblözet árvédelmi helyzetére, szivárgáshidraulikai modell alapján. Kulcsszavak Mértékadó árvízszint (MASZ), árhullám-alak, átlagos árhullám, talajvíz-árhullám, fakadóvíz, vízrekesztő fal, szivárgó. Design flood level and groundwater-wave Abstract Flooding on rivers will also move groundwater. Behind the protection works, the groundwater level rises above the surface, to the extent that it inundates the terrain. Because of this, some underground intervention is needed, especially to protect indoor areas, e.g. watertight walls, drains. Flood always appears as a flood wave. The effect on groundwater depends no from the level of peaking only, but also from the durability of the floodwaters, and depends from the speed and duration of the water level rise before the peak, and even from the nature of the diminution, too. Therefore, in order to design effective protection intervention, some kind of "design flood level" knowledge would be required. In the absence of this, an average flood wave has been determined according to the data of 31 floods on the Danube since 1876 (Figure 1). The paper presents the effect of the average flood wave on the protection situation of the Csillaghegy bay area in Budapest, based on leakage hydraulic model. Keywords design flood level (DFL), water-waveform, average flood, groundwater-wave, breaking water, watertight wall, drain. ÁRVÍZI TALAJVÍZ-JELENSÉGEK FOLYÓ IMÉNTI TERÜLETEKEN Árvédelmi töltések mentett oldalán a talajvíz nyomásszintje néha a terep fölé kerül. Ha a felszín alatt jó vízvezető altalaj található, akkor ez a helyzet szinte minden, a parti terepszintnél magasabb árvíznél kialakul. Ilyenkor a terepen fakadóvizek várhatók. A felfakadás történhet pontszerűen (buzgárok), de koncentrált feltörési pontok nélkül is kialakulhatnak nagy területű elöntések. A védekezés részben eseti (operatív), például az árvíz idején megjelenő buzgárok ellen kis területeken kell beavatkozni. Ez a felszínen, pl. homokzsákokkal megoldható. A területi elöntések ellen viszont árvízkor gyakorlatilag már nem lehet védekezni. Ehhez az árvizek előtt megvalósított intézkedések szükségesek, amelyek nem az elöntések kivédésére, hanem azok megelőzésére szolgálnak (preventív védekezés). Olyan, a felszín alá épített védelmi létesítményekről van szó, mint az árvédelmi töltéssel vagy gáttal párhuzamosan, vagy akár azok alatt megépített vízrekesztő falak, illetve szivárgók. A falakkal a jó vízvezető réteget zárjuk le részben, vagy teljes vastagságban, a szivárgók pedig a mégis átjutott vizet távolítják el. Jól méretezett falak és szivárgók segítségével a mentett oldal talajvize a megfelelő szinten tartható. Erre - főleg belterületeken - szükség van. A preventív védekezés létesítményeinek tervezésekor felmerül, hogy mekkora (és milyen) lehet az az árvíz, ami ellen védelmet kell nyújtsanak. Ebben a kérdésben nincs szakmai közmegegyezés. Jogi szempontból az árvédekezés alap-paramétere a 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszint (MÁSZ). Ez a jégmentes árvizek 1%-os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint. A MÁSZ értékei olyan várható árvízszintet jelölnek, amelyik ellen még úgy érdemes védekezni, hogy annak költségei valószínűleg kisebbek, mint a várható kártétel. A MÁSZ általában magasabb, mint az illető szelvényben korábban mért bármelyik árvíz. Ha töltések vagy gátak magasságát méretezzük, akkor csak a MÁSZ-ra van szükségünk, illetve a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet kimondja még, hogy az "elsőrendű árvízvédelmi müveknél a magassági biztonságot valamennyi folyóra egységesen 1,0 méterben kell meghatározni”. (A rendelet külön megemlíti azokat a vízfolyásokat, ahol na
