Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
Varga Gy., Jakus Á., Kravinszkaja G: A közelmúltban előfordult hidrometeorológiai szélsőségek hatása a Balaton vízjárására 9 8. ábra. Siófokon mért napi csapadékösszegek - 2018. március 1. - május 22 Figure 8. Daily precipitation in Siófok - 1 March - 22 May 2018 A Balaton-vízgyűjtő hidrológiai állapotértékelése Az állapotértékelés során a napi középhőmérséklet meghatározásához felhasználtuk a vízgyűjtőn található meteorológiai (OMSZ) állomások által mért hőmérséklet adatokat. A Zalából a Balatonba érkező vízhozam napi átlagai a fenékpusztai ultrahangos vízhozam mérő adatait tükrözik. A tó vízgyűjtő területének többi részéről érkező hozzáfolyás becslésénél ultrahangos vízhozam mérők adatait és a mérőszelvények vízállás adataiból képzett vízhozam értékeket használtuk fel. A 2018. február 7. és 2018. május 1. közötti időszakban napi rendszerességgel elkészített vízállás-előrejelzések relatív és abszolút hibáinak elemzése alapján elmondható, hogy a vízmérleg-egyenletben a hozzáfolyás becslése nem terheltjelentős hibával. A vízállás előrejelzésben időnként jelentkező számottevő eltéréseket a csapadék-előrejelzések bizonytalanságai okozták. A hidrológiai események megértéséhez alapvetően négy fontos időszak vizsgálata válik szükségessé, melyet a 9. ábrán szaggatott lehatárolással jeleztünk. Az első időszakban - 2018. február végén - egy erős, sarkvidéki eredetű hidegbetörés érte el hazánkat, aminek hatására a léghőmérséklet jelentősen visszaesett. A február 25. - március 5. közötti időszakban a Balatonvízgyűjtő napi középhőmérséklete tartósan negatív tartományban maradt. Ezen időszak alatt a csapadék hó formájában hullott, megnövelve a vízgyűjtő hóban tárolt vízkészletét. A hideg időjárásban a mélypont 2018. március 1-én következett be (napi középhőmérséklet: - 11,1 °C), amit igen intenzív felmelegedés és olvadás követett. Fontos megjegyezni, hogy a hidegbetöréssel nem járt egyidejűleg a csapadék érkezése, így a talaj felsőbb rétegei átfagytak, megszűntetve ezzel a talajba történő további beszivárgás lehetőségét. Az intenzív olvadás kezdetén az Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) adatai alapján 30-40 mm hóvízegyenértékben kifejezhető vízkészlet volt a vízgyűjtőn. A második időszakot a hirtelen és jelentős melegedésjellemezte (az intenzív olvadási időszak napi középhőmérsékleti maximuma 2018. március 12-én: 10,2 °C), aminek következtében intenzív olvadás indult meg (9. ábra). A léghőmérséklet az éjszakai órákban is pozitív tartományban alakult, ami az olvadást nem tudta számottevően csökkenteni. A hóolvadás szempontjából kívánatos nappali olvadás-éjszakai visszafagyás állapota nem állt elő. A vízgyűjtőn felhalmozódott hőmennyiség 3-4 nap alatt teljes mértékben elolvadt. Az olvadékvíz a fagyott felső talajréteg miatt kezdetben teljes mértékben, majd az idő előrehaladtával fokozatosan csökkenő mértékben felszíni lefolyással érte el a Balaton medrét és növelte vízkészletét. Az intenzív olvadás következtében a Zalán, valamint a vízgyűjtő többi részéről érkező hozzáfolyás napi becsült értéke drasztikusan megemelkedett. A hirtelen meginduló nagymennyiségű víz hatására a déli parti vízfolyások közül a Sári-csatorna Marcali-Bize mérőszelvényén LNV-t meghaladó vízállás (2018.03.08.: 106 cm) alakult ki. Az intenzív felmelegedéssel és olvadással járó időszak becsült csúcs vízhozama 2018.03.09-én 77,8 m3/s-nak adódott. Ekkor a Zalából érkező becsült hozzáfolyás 14,9 m3/s, míg a vízgyűjtő terület többi részéről érkező hozzáfolyás 62,9 m3/s volt.
