Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
10 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. A hozzáfolyás értékek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Zala vízgyűjtője és a Zalán kívüli vízgyűjtő egészen más karakterisztikával rendelkezik. A Zalán elinduló árhullám a K.is-Balaton Vízvédelmi Rendszer hatására ellapul és jelentős késleltetési idővel éri el a fenékpusztai torkolatot. Mindezek következtében a fenékpusztai hozzáfolyás értékek lassú, de tartós növekedést mutatnak. Ezzel ellentétben a Zalán kívüli hozzáfolyás mértékét az intenzív olvadás idején, (már az esemény bekövetkeztekor, néhány órán belül) határozott növekedés majd rövid idő alatt gyors csökkenés jellemzi. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo sH Ir-tí—I tH t—I rHrHrHí—I t—(t— li—l<pHrHr-tr—1<—IrHt—I rH »—It—trH ooooooooooooooooooooooooooooo fN(N(NlNN(NIN(NíNINN(NrJNfM(NlN(NNlNfNNlN(NfMfN(NNfN i iNapi becsült hozzáfolyás Zalán kívül ----Napi középhőmérséklet i Napi becsült hozzáfolyás Zala-A tóhoz történő napi becsült hozzáfolyás 9. ábra. A Balalon-vízgyűjtő napi középhőmérséklete és a Zalán, valamint a Zalán kívül érkező hozzáfolyás napi becsült értéke (2018.02.07. - 2018.04.10.) Figure 9. The daily mean temperature of the Balaton catchment area and the estimated daily value of the inflow from Zala and outside Zala River (07/02/2018 - 10/04/2018) Az ismertetett tényezők hatására a vízgyűjtőt már magas talajtelítettségi értékek jellemezték a harmadik időszak kezdetére, a március 16-18. között érkező nagycsapadékokat megelőzően. Emiatt az ezen időszakban lehullott csapadék döntő hányada szintén felszíni lefolyás útján hagyta el a vízgyűjtőt. Az intenzív olvadásnál nagyobb, mintegy 90 m3/s-os (március 18.) becsült csúcs vízhozammal jellemezhető a március 16-21. közötti időszak. A Zalán kívül érkező becsült hozzáfolyás hasonlóan alakult, mint az intenzív olvadás során. A Zalán ekkora már magasabb vízhozam értékek voltak jellemzők, mert a korábban kialakult árhullám elérte a fenékpusztai torkolatot, így jelentősen megnövelte a hozzáfolyást (március 18.: 26,7 m3/s). A következő jelentős csapadék március végén, április elején érkezett a vízgyűjtőre. A betorkolló vízfolyásokon levonuló árhullámok következtében átmenetileg újra jelentősen megnőtt a Balatonhoz történő becsült hozzáfolyás. A március 21-30. közötti időszakban a Balaton-vízgyűjtőn a léghőmérséklet jelentősen emelkedett, a hidrometeorológiai tényezők ideálisak voltak, elősegítve a talaj nedvességtartalmának csökkenését. Ezen hatás mérsékelte a hónap végén lehullott nagycsapadék felszíni lefolyását, a becsült csúcs vízhozam mégis 70 m3/s fölött alakult. Ennek okát a Zala vízrendszerében lezajló hidrológiai folyamatok lomhaságával magyarázhatjuk. A megelőző hidrometeorológiai események következtében létrejövő árhullámok a vízrendszeren való lassú áthaladás során szuperponálódtak és tartósan magas, 30 m3/s közeli vízhozamokat eredményeztek az utolsó időszakra a fenékpusztai torkolatnál. A Balaton vízszint-szabályozása, az átlagvízállás alakulása A Balaton átlagvízállásán Tihany-rév és Balatonakali vízmércéken a reggel 7 órát megelőző 24 óra, órás gyakoriságú méréseinek az átlagát értjük. Az alkalmazott átlagvízállás számítási módszer kiküszöböli a szél hatására fellépő jelentős vízmozgások (hossz- és keresztirányú kilendülés, hullámzás) vízállásra gyakorolt hatását. A Balaton napi átlagvízállásának adatsorát (10. ábra) vizsgálva láthatjuk, hogy 2017 szeptemberének csapadékos időjárása nem járt együtt a vízállás jelentős növekedésével. Ennek oka, hogy a szeptemberi csapadék a megelőző nyári időszak területi vízhiányát pótolta a vízgyűjtőn, ezáltal csak kis része került felszíni lefolyással a Balatonba. Továbbá szeptember hónapban az éghajlatváltozás következtében, egyre meghatározóbb vízháztartási tényezőnek tekinthető, a vízgyűjtőn végbemenő evapotranszspiráció, valamint a tófelületről történő párolgás.
