Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Administration Center - RBA Center) igazgatója kezdeményezett. A Projektet a Központ tanszékünkkel, a BME Vízgazdálkodási tanszékével közösen koordinálta. A vizsgálatokban a Rajna és a Duna vízgyűjtőjén osztozó majdnem minden országból vettek részt egyetemi oktató és kutató csoportok. A Projekt beindítását kezdetben a Delfti Műszaki Egyetem, később különböző EU programok finanszírozták. A Projekt keretében szervezett számos workshop, konferencia, továbbképző tanfolyam, és a készült értékes irományok is azt mutatták, hogy a vízgazdálkodás intézményrendszerének sok különböző modellje létezik az együttműködő országokban, és ugyanazon modell esetén is működhet jól is és rosszul is a vízgazdálkodás irányítása. Wessel professzor jogász, az RBA-ban mérnökök, jogászok, ökológusok, közgazdászok dolgoztak együtt és a Rajna-Duna projekt kutatócsoportjainak a résztvevő országokban is különböző szak- és tudományterületek képviselői voltak a tagjai. Ez jelentős mértékben segítette az integrált vízgazdálkodási szemlélet érvényesítését. A EUROWATER projekt - Milyenek legyenek az integrált vízgazdálkodás intézményi keretei? A vízgazdálkodási intézményrendszerek egyik legalaposabb vizsgálatát az EU új vízpolitikáját és a Víz Keretirányelvet előkészítő és megalapozó EUROWATER projekt keretében végezték az 1993-1996. időszakban. Öt EU tagállam vízgazdálkodási intézményrendszerét (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugália) vizsgálták. Ugyanazon 60 szempont alapján értékelték egyenként az öt ország intézményrendszerét az ún. „vertikális országjelentésekben”. Tíz kiemelt, összefoglaló témakörben ún. „horizontális jelentések” -ben mérték össze az egyes országok vízgazdálkodási intézményrendszerét. A jelentéseket két kötetben ki is adták (Correia- Kraemer szerk. 1997a és 1997b, Szlávik és Ijjas 1998) és a projekt koordinátorának, Correia professzornak az eredményekről írt összefoglalója a Vízügyi Közleményekben is megjelent (Correia 1998). A EUROWATER projekt horizontális jelentéseinek témakörei mutatják, hogy akkoriban miket tartottak a vízgazdálkodás legfontosabb intézményi kereteinek: • Szubszidiaritás és vízgazdálkodási politika • Vízjog és vízügyi igazgatás Európában • Köz- és magán-vízgazdálkodás Európában • A vízgazdálkodás gazdasági eszközei és az infrastruktúra finanszírozása • A vízminőség szabályozási politikák egyes fontosabb problémái • A vízgazdálkodási politikák szabályozása és érvényesítése • A vízgazdálkodási politika és a környezetpolitika közötti összefüggések • Határokon túlnyúló problémák a vízgazdálkodásban • Vízgyűjtő tervezés és menedzsment. A EUROWATER projekt a résztvevő öt európai ország vízgazdálkodási intézményeinek szisztematikus összehasonlító vizsgálatára épült. Ideális esetben az EU akkori 15 tagországával kellett volna foglalkoznia a projektnek, erre azonban a rendelkezésre álló rövid idő és a kutatási erőforrások korlátjai miatt nem volt lehetőség. A projekt elsődleges célja az volt, hogy olyan módszertant dolgozzanak ki, amely nagymértékben eltérő körülmények között is alkalmazható a vízgazdálkodás intézményi kereteinek vizsgálatára és értékelésére. Ezt a célt elérték, mert a projekt keretében kidolgozott módszertan más EU és nem EU országok esetén is alkalmazható volt. Ezt igazolja az, hogy az 1998-1999. időszakban az EUROWATER projekt kidolgozóinak hozzájárulásával, biztatásával és támogatásával az EU csatlakozásra készülő országok közül négy ország (Csehország, Litvánia, Magyarország és Szlovénia) is elkészítette a EUROWATER-CEC Projekt keretében a vertikális országjelentést ugyanazon 60 szempont alapján, mint az öt EU tagállam. A négy ország vízgazdálkodását elemző országjelentéseket a DVWK könyv formájában megjelentette (DVWK 2000. Ijjas-Szlávik 2000). A magyar jelentés a Filotás Ildikó, Horváth Lászlóné, Ijjas István, Papp Kálmán, Pálfai Imre, Pásztó Péter, Perger László, Reich Gyula, Szilárd György és Szlávik Lajos által kidolgozott elemzések alapján készült. A jelentés magyar nyelvű összefoglalója a Vízügyi Közleményekben jelent meg (Szlávik és Ijjas 2000). Az EU egyes szakemberei - elsősorban közgazdászok és politikusok - egyetlen vízgyűjtő-igazgatóság keretében szerettek volna összevonni minden vízzel kapcsolatos hatáskört, és ezt a Víz Keretirányelvben elő akarták írni. Az EUROWATER projekt egyik fontos következtetése volt az, hogy ahány ország, szinte annyi különböző vízgazdálkodási intézményrendszer működött akkoriban Európában. Nem lehetett valamiféle egységes modellt ajánlani, mint legjobb megoldást, annyira eltérők az egyes országok sajátosságai. Az EUROWATER projektnek jelentős szerepe volt abban, hogy a németek bejelentették, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a VKI-be kerüljön bele a hatáskörök vízgyűjtő szintű összevonásának igénye. Később sok EU tagállam csatlakozott hozzájuk. VÍZGAZDÁLKODÁSUNK INTÉZMÉNYRENDSZERE A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Erősségek és gyengeségek - Megszüntettük a gyengeségeket? A magyar vízgazdálkodás helyzetét elemző EUROWATER-CEC vertikális jelentés értékelte vízgazdálkodásunk - széles értelemben vett - intézményrendszerének erősségeit és gyengeségeit a 90-es évek második felében (Szlávik és Ijjas 2000). A jelentés az erősségeket és gyengeségeket két csoportba sorolta: műszakiakba és intézményiekbe. Sajnos a gyengeségek jelentős része ma is létezik. Tanulságos áttekinteni azt, hogy az elmúlt két évtized alatt mit sikerült megszüntetnünk azóta a gyengeségek közül és mit nem. Alaposan tanulmányozni kell a fennmaradó gyengeségek okait, és meg kell keresni a megszüntetésükhöz szükséges intézkedéseket, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben van szükség az intézményi keretek megváltoztatására. Ehhez jó alapot nyújtanak a vízgyűjtő-gazdálkodási terveink, amelyek számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a vízi környezeti célok eléréséhez szükségesek. Érdemes azt is vizsgálni, hogy milyen újabb gyengeségek jelentkeztek azóta, például azért, mert vízgazdálkodásunk valamilyen erősségét gyengítettük vagy megszüntettük. Ezért vízgazdálkodásunk korabeli erősségeire is utalunk.
