Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 1. szám

6 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Administration Center - RBA Center) igazgatója kezde­ményezett. A Projektet a Központ tanszékünkkel, a BME Vízgazdálkodási tanszékével közösen koordinálta. A vizs­gálatokban a Rajna és a Duna vízgyűjtőjén osztozó majd­nem minden országból vettek részt egyetemi oktató és ku­tató csoportok. A Projekt beindítását kezdetben a Delfti Műszaki Egyetem, később különböző EU programok fi­nanszírozták. A Projekt keretében szervezett számos workshop, konferencia, továbbképző tanfolyam, és a ké­szült értékes irományok is azt mutatták, hogy a vízgazdál­kodás intézményrendszerének sok különböző modellje lé­tezik az együttműködő országokban, és ugyanazon modell esetén is működhet jól is és rosszul is a vízgazdálkodás irá­nyítása. Wessel professzor jogász, az RBA-ban mérnökök, jogászok, ökológusok, közgazdászok dolgoztak együtt és a Rajna-Duna projekt kutatócsoportjainak a résztvevő or­szágokban is különböző szak- és tudományterületek kép­viselői voltak a tagjai. Ez jelentős mértékben segítette az integrált vízgazdálkodási szemlélet érvényesítését. A EUROWATER projekt - Milyenek legyenek az integrált vízgazdálkodás intézményi keretei? A vízgazdálkodási intézményrendszerek egyik legala­posabb vizsgálatát az EU új vízpolitikáját és a Víz Keret­­irányelvet előkészítő és megalapozó EUROWATER pro­jekt keretében végezték az 1993-1996. időszakban. Öt EU tagállam vízgazdálkodási intézményrendszerét (Franciaor­szág, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugá­lia) vizsgálták. Ugyanazon 60 szempont alapján értékelték egyenként az öt ország intézményrendszerét az ún. „verti­kális országjelentésekben”. Tíz kiemelt, összefoglaló té­makörben ún. „horizontális jelentések” -ben mérték össze az egyes országok vízgazdálkodási intézményrendszerét. A jelentéseket két kötetben ki is adták (Correia- Kraemer szerk. 1997a és 1997b, Szlávik és Ijjas 1998) és a projekt koordinátorának, Correia professzornak az eredményekről írt összefoglalója a Vízügyi Közleményekben is megjelent (Correia 1998). A EUROWATER projekt horizontális jelentéseinek té­makörei mutatják, hogy akkoriban miket tartottak a víz­­gazdálkodás legfontosabb intézményi kereteinek: • Szubszidiaritás és vízgazdálkodási politika • Vízjog és vízügyi igazgatás Európában • Köz- és magán-vízgazdálkodás Európában • A vízgazdálkodás gazdasági eszközei és az infra­struktúra finanszírozása • A vízminőség szabályozási politikák egyes fonto­sabb problémái • A vízgazdálkodási politikák szabályozása és érvé­nyesítése • A vízgazdálkodási politika és a környezetpolitika közötti összefüggések • Határokon túlnyúló problémák a vízgazdálkodásban • Vízgyűjtő tervezés és menedzsment. A EUROWATER projekt a résztvevő öt európai ország vízgazdálkodási intézményeinek szisztematikus összeha­sonlító vizsgálatára épült. Ideális esetben az EU akkori 15 tagországával kellett volna foglalkoznia a projektnek, erre azonban a rendelkezésre álló rövid idő és a kutatási erőfor­rások korlátjai miatt nem volt lehetőség. A projekt elsőd­leges célja az volt, hogy olyan módszertant dolgozzanak ki, amely nagymértékben eltérő körülmények között is al­kalmazható a vízgazdálkodás intézményi kereteinek vizs­gálatára és értékelésére. Ezt a célt elérték, mert a projekt keretében kidolgozott módszertan más EU és nem EU or­szágok esetén is alkalmazható volt. Ezt igazolja az, hogy az 1998-1999. időszakban az EUROWATER projekt ki­dolgozóinak hozzájárulásával, biztatásával és támogatásá­val az EU csatlakozásra készülő országok közül négy or­szág (Csehország, Litvánia, Magyarország és Szlovénia) is elkészítette a EUROWATER-CEC Projekt keretében a vertikális országjelentést ugyanazon 60 szempont alapján, mint az öt EU tagállam. A négy ország vízgazdálkodását elemző országjelentéseket a DVWK könyv formájában megjelentette (DVWK 2000. Ijjas-Szlávik 2000). A magyar jelentés a Filotás Ildikó, Horváth Lászlóné, Ijjas István, Papp Kálmán, Pálfai Imre, Pásztó Péter, Perger László, Reich Gyula, Szilárd György és Szlávik Lajos által kidol­gozott elemzések alapján készült. A jelentés magyar nyelvű összefoglalója a Vízügyi Közleményekben jelent meg (Szlávik és Ijjas 2000). Az EU egyes szakemberei - elsősorban közgazdászok és politikusok - egyetlen vízgyűjtő-igazgatóság keretében szerettek volna összevonni minden vízzel kapcsolatos ha­táskört, és ezt a Víz Keretirányelvben elő akarták írni. Az EUROWATER projekt egyik fontos következtetése volt az, hogy ahány ország, szinte annyi különböző vízgazdál­kodási intézményrendszer működött akkoriban Európá­ban. Nem lehetett valamiféle egységes modellt ajánlani, mint legjobb megoldást, annyira eltérők az egyes országok sajátosságai. Az EUROWATER projektnek jelentős sze­repe volt abban, hogy a németek bejelentették, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a VKI-be kerüljön bele a hatás­körök vízgyűjtő szintű összevonásának igénye. Később sok EU tagállam csatlakozott hozzájuk. VÍZGAZDÁLKODÁSUNK INTÉZMÉNYRENDSZERE A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Erősségek és gyengeségek - Megszüntettük a gyengeségeket? A magyar vízgazdálkodás helyzetét elemző EUROWATER-CEC vertikális jelentés értékelte vízgaz­dálkodásunk - széles értelemben vett - intézményrendsze­rének erősségeit és gyengeségeit a 90-es évek második fe­lében (Szlávik és Ijjas 2000). A jelentés az erősségeket és gyengeségeket két csoportba sorolta: műszakiakba és in­tézményiekbe. Sajnos a gyengeségek jelentős része ma is létezik. Tanulságos áttekinteni azt, hogy az elmúlt két év­tized alatt mit sikerült megszüntetnünk azóta a gyengesé­gek közül és mit nem. Alaposan tanulmányozni kell a fennmaradó gyengeségek okait, és meg kell keresni a meg­szüntetésükhöz szükséges intézkedéseket, különös tekin­tettel arra, hogy milyen esetekben van szükség az intézmé­nyi keretek megváltoztatására. Ehhez jó alapot nyújtanak a vízgyűjtő-gazdálkodási terveink, amelyek számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a vízi környezeti célok eléréséhez szükségesek. Érdemes azt is vizsgálni, hogy milyen újabb gyengeségek jelentkeztek azóta, például azért, mert vízgazdálkodásunk valamilyen erősségét gyen­gítettük vagy megszüntettük. Ezért vízgazdálkodásunk ko­rabeli erősségeire is utalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom