Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
5 nyeinkre is. Néhány fontosabb korábbi és jelenlegi eredményünket megemlítem, hogy az olvasó optimistább képet kapjon a vízgazdálkodásunkról. A huszadik század második felében nemzetközi szempontból is példaértékű, gondosan integrált Országos Vízgazdálkodási Keretterveket készítettünk (1954, 1965, 1984). A Tisza vízgyűjtőjén osztozó öt ország a 70-es évek közepén nemzetközileg is úttörőnek számító, komplex, teljes integrálásra törekvő, nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készített a folyó teljes vízgyűjtőjére. Az ENSZ támogatásával már 1975-ben nagy, nemzetközi konferenciát szerveztünk Budapesten a nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésről és integrált vízgazdálkodásról, amiben fontos szerepe volt a vízgazdálkodással foglalkozó magyar tudósok hírnevének és a magyar vízgazdálkodás eredményeinek. Az 1993-1997. közötti időszakban új, regionális vízgazdálkodási (integrált vízgyűjtő-gazdálkodási) tervezési rendszert dolgoztunk ki és kezdtünk el bevezetni. Ehhez saját magyar tervezési irányelvet készítettünk, amelyben minden jó gyakorlatot figyelembe vettünk, amit a világ akkoriban ismert a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés témakörében. Az irányelvek alapján azonosított 33 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egység közül hétre el is készítettük a kísérleti vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (Ijjas 2017). Az Európai Unió tagjai lettünk és az EU Víz Keretirányelvének (VKI) előírásai alapján már két vízgyűjtőgazdálkodási tervet is elkészítettünk az ország egész területére, és a Duna vízgyűjtőjén osztozó országokkal közösen részt vettünk az egész Duna vízgyűjtő két vízgyűjtőgazdálkodási tervének és árvízkockázat-kezelési tervének kidolgozásában. A magyar szakértők vezető szerepet játszottak az VKI közös végrehajtási stratégiájának megvalósításához végzett EU szintű kutatás-fejlesztési munkákban, számos EU szintű és Duna vízgyűjtő szintű szakértőcsoportnak, kutatási programnak volt magyar vezetője. Magyarország koordinálja a Duna vízgyűjtő árvízkockázat kezelési tervezését, többször volt magyar vezetője a Duna teljes hosszának állapotát felmérő nemzetközi ökológiai missziónak. Az egyik legfontosabb EU és Duna vízgyűjtő szintű szakmai-tudományos eredményünknek tartom, hogy Magyarország társkoordinátora lett a Duna Stratégia mindkét vízgazdálkodással foglalkozó prioritásának (Ijjas és társai 2017, Ijjas 2017). Kiemelkedő eredmény az is, hogy az EU Erasmus- Mundus kiválósági MsC képzési programjában az egész európai felsőoktatás területéről az első tíz elfogadott program közé tartozott a Hidroinformatika és Vízgazdálkodás program, amelyet a BME négy másik EU egyetemmel közösen indított be a Mundus program keretében elnyert támogatással. A magyar vízgazdálkodás jelentős erőssége, javítja annak hatékonyságát, és csökkenti a dezintegráció káros hatásait a Magyar Hidrológiai Társaság. Összefogja a víztudományok különböző szak- és tudományterületeinek szakembereit, fórumot biztosít a párbeszédükhöz. Ezzel nemzetközileg is szinte egyedülálló szerepet tölt be az integrált vízgazdálkodásban. A nemzetközi szakmai-tudományos szervezetek hazai nemzeti bizottságai számára biztosítja a szakemberek széles körével való kapcsolatot, ezzel elősegítve a vízgazdálkodás új nemzetközi eredményeinek Ijjas István: Lehet-e integrált vízgazdálkodás intézményi integráció nélkül? gyors hazai elterjedését. A Társaság egyik legfontosabb, nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményének tartom azt, hogy a Vízügyi Közlemények, a Hidrológiai Közlöny, a Hidrológiai Tájékoztató és a Vándorgyűlések teljes anyagát digitalizálták, és így az elmúlt több mint 50 évnek szinte a teljes magyar vízgazdálkodási tudásbázisa online elérhető. A 2000-es évek elején - az EU legtöbb tagállamához hasonlóan - elfeledkeztünk arról, hogy az integrált vízgazdálkodás sokkal többet kell, hogy jelentsen egy ország számára, mint a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodás, mert a VKI előírásai szerint készített vízgyűjtő-gazdálkodási terveket integrálni kell a gazdasági és szociális célok elérését biztosító vízgazdálkodási tervekkel (Kindler, Ijjas, Thalmeinerova 2016). Az elmúlt években megszületett ennek a problémának a megoldási lehetősége, amikor elkészítettük az árvízkockázat kezelési terveket és az ország teljesen integrált, nemzeti vízgazdálkodási tervét, a Kvassay Jenő Tervet. Megrendeztünk két sikeres Víz Világfórumot is, amelyeknek a teljesen integrált vízgazdálkodás a központi témája volt. Mindezt a nagyon gyakran változó, hányatott sorsú hazai vízgazdálkodási intézményrendszer sok problémájával terhelt körülmények között. Külön említést érdemel az, hogy a vízgazdálkodás globális integrációjában világviszonylatban szinte minden eddiginél ismertebbé tették a magyar víztudomány erősségeit Szöllösi-Nagy András, Körösi Csaba, iJj.Bogárdi János és most már ide számolhatjuk Vörösmarty professzort is, hiszen megkapta a magyar állampolgárságot. Soha ennyi magyar tudós nem vett részt a világ legmagasabb szintű, globális vízkormányzásának (Vízügyi Elnöki Testület 2018) közvetlen tudományos támogatásában, mint most! Az előbbi eredmények azt mutatják, hogy jelenleg is komoly eredményeket érünk el a vízgazdálkodásban, és a vízgazdálkodási intézményrendszerünk gyengeségei ellenére, víztudományunk, illetve vízgazdálkodásunk mérhető nemzetközi hatása nem csökkent drasztikusan. Az eddigi sok változtatás után ugyan ráférne egy nyugodtabb időszak a vízgazdálkodási intézményrendszerünkre, de egyetértek Szöllősi professzorral abban, hogy meg kell szüntetni az általa említett gyengeségeket. Ehhez lehet, hogy újabb változtatásokra lesz szükség, azért, hogy a jelenlegi és a várható igényeknek, valamint a fenntartható fejlődési céloknak megfelelő vízgazdálkodást biztosító intézményrendszerünk legyen. Ehhez azonban alaposan elemezni kell a jelenlegi rendszert és össze kell mérni a korábbi vízgazdálkodási intézményrendszereinkkel. HOGYAN VIZSGÁLJUK A VÍZGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉT? A Ra jna - Duna projekt: Ugyanaz működhet jól is és rosszul is Az elmúlt évtizedekben a vízgazdálkodás intézményi kereteiről több fontos nemzetközi együttműködés keretében szereztünk értékes tapasztalatokat. Ilyen volt az 1990- es évek elején a Rajna és a Duna vízgyűjtőn osztozó országok vízgazdálkodási intézményrendszereinek elemzésével foglalkozó Rajna-Duna Projekt, amelyet Wessel profeszszor, a Delfti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karához tartozó Vízgyűjtő Igazgatási Központ (River Basin
