Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
58 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. trajektória-sereg csupán a mozgás egy lagrange-i lenyo- mentek végbe. E tény a vizsgálataink korlátja is, mivel a mata, hiszen az ábrán látható mozgások nem egy időben részecskék adagolása nem volt folyamatos. Affin - 3 pont Terület [px ‘ 7. ábra. A felhasznált illesztőpontokat határoló konvex sokszögek területe és az RMSE értékek kapcsolata Figure 7. Connection between area of the convex hull of the GCPs and RMSE values 8. ábra. A meghatározott trajektóriák: barna színnel a részecskék útvonala, fekete körrel a használt illesztőpontok Figure 8. Reconstructed trajectories: brown lines are the tracked tracers, black points show the identified reference markers Néhány részecske elérte a növényzetfolt alvizét, a legtöbb viszont csapdázódott a növényzet szálai között. E megfigyelés szintén a mérési metódus korlátja, hiszen a részecskék nem képesek a növényzetfolt belsejében haladni. Tetten érhető a sodródási sebességmező időbeli változása is azon, hogy vannak egymást metsző nyomvonalak, hiszen a metszéspontokban a sebességvektor eltérő időpontokban különböző irányt vett fel. Korábbi cikkünkben példát mutattunk az elmozdulásvektorokból szerkeszthető lagrange-i sebességmezőre is (Szilágyi és társai, 2019). ÖSSZEFOGLALÁS Jelen cikkünkben bemutattuk a légi videofelvételezésen alapuló jelzőanyag-követés (LSPTV) alkalmazását tavak felszíni áramképének feltérképezésére. A vizsgálataink eredményeképp meghatároztunk egy olyan mérési eljárást, amelynek eredményeként végül országos vetületi rendszerben kinyerhető a felszínen elmozduló jelzőrészecskék sebességvektora. Növényfoltokkal tagolt víztérben a jelzőanyagok idővel sodródnak és szétszóródnak, és így nemcsak a pontfelhő súlypontját kell követni a drón vízszintes elmozgatásával, de egyre nagyobb területet kell átfogni a drón emelésével. A magasságnak márpedig a megerősödő szél mellett korlátot szab a képfelbontás is: a korongokat az algoritmus csak akkor azonosította megbízhatóan, ha azok legalább három képpont szélességűek voltak. Emellett az akkumulátor kapacitása egyhuzamban 20-30 perces repülést engedett meg, a szélsebességtől függően. A kísérleteink során a leghosszabb dokumentált esemény 20 perces volt. A jelzőanyagként használt méhviasz korongok könynyen felismerhetők a képen. Vízfelszín fölött természetesen figyelembe kell venni a felszín csillogását, amely polárszürő segítségével részben kiszűrhető. A korongok nagy számban szükségesek a kampányokhoz, nemcsak a finom térfelbontás érdekében, hanem azért is, mert a korongok megtalálása és begyűjtése hosszadalmas. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy azért is esett a méhviaszra a választás, mert egyáltalán nem káros a környezetre, így elvesztése sem okoz problémát. A technológia sekély tavi tesztelése során több olyan paramétert és bizonytalansági forrást azonosítottunk, amelyektől a mérések pontossága nagyban függ. Az algoritmushoz szükséges paraméterek közül végül meghatároztunk egy olyan együttest, amellyel az megbízhatóan észleli a részecskéket és az illesztőpontokat, valamint biztonsággal felelteti meg egymásnak az egyes részecskéket a videofelvétel egymást követő képkockáin. A feldolgozáshoz a 4 íps képfrekvenciát kiegyensúlyozott választásnak találtuk a céljainkra, mind a detektálási, mind a megfeleltetési szakaszban. Számításaink megmutatták, hogy a mérés pontosságát nagyban befolyásolja a részecskék pozíciójának EOV rendszerbe transzformálása. Az örökké változó, hullámzó és megcsillanó tófelszínen illesztőpontokat kell elhelyezni. A transzformáció elvégzéséhez minimum három illesztőpontot kell látnunk minden képen. Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétele a transzformációnak, hiszen három illesztőpont esetén előfordulhat olyan rosszul kondicionált eset, amikor a pontok közel egy vonalban helyezkednek el, vagy a képnek csak egy kisebb részét fogják
