Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 4. szám

59

Szilágyi M. és társai: Légi felvételezés alkalmazhatósága sekély tavi növényzetfoltok hidrodinamikai hatásainak meghatározására

csak át (pl. annak következtében, hogy a felvételekkel a távol sodródott jelzőanyagot kell követni). E probléma csökkentésére az illesztőpontok sűrű és szabályos rácshálójú elrendezése egy kézenfekvő megoldás, de körülményes is. Alternatívaként, professzionálisabb GNSS eszközök alkalmazásával kellő pontosság elérhető

illesztőpontok nélkül is, közvetlenül a drón külső tájékozási elemeinek felhasználásával. Ez a mérés előkészületeit minimálisra csökkenti és így gyorsan bevethetővé teszi a légi LSPTV-t az olyan rövid ideig fennálló érdekes jelenségek dokumentálására, mint amilyen az erős szél elálltával visszalendülő tó.

Az olcsó, drónalapú légi felmérés más természettudományi és műszaki szakterületekhez hasonlóan a tavi hidrodinamikába is egy rendkívül hasznos mérési eljárást hozott be. Terepi kísérleteink és az utólagos elemzéseink megerősítették, hogy érdemes az LSPTV-t tavi környezetre specializálva továbbfejleszteni. Fontos megérteni, hogy a jelzőrészecskék sodródásában milyen szerepet játszik a szél, a hullámzás és a vízfelszín áramlása. Itt be nem mutatott eredményeink azt mutatják, hogy a hullámzás Stokes-sodrása domináns.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Jelen tanulmány elkészültét az Emberi Erőforrások Minisztériuma BME FIKP-VÍZ tématerületi programja, az Új Nemzeti Kiválóság Program ÚNKP-18-3-1 pályázata, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH-K 120551 programja által támogatott kutatás segítette.

IRODALOMJEGYZÉK

Babinec, A., Apeltauer, J. (2016). On accuracy of position estimation from aerial imagery captured by lowflying UAVs. International Journal of Transportation Science and Technology, 5(3), 152-166.

Brovelli, M.A., Minghini.M. (2012). Georeferencing old maps: a polynomial-based approach for Como historical cadastres. e-Perimetron, 7(3), 97-110.

Creelle, S., Roldan, R., Herremans, A., Me ire, D., Buis, K., Meire, P„ Troch, P. (2018). Validation of large-scale particle image velocimetry to acquire free-surface flow fields in vegetated rivers. Journal of Applied Water Engineering and Research, 6(3), 171-182.

Detert, M., Johnson, E., Weitbrecht, V. (2017). Proof of concept for low cost and non contact synoptic airborne river flow measurements. International Journal of Remote Sensing, 38(8-10), 2780-2807.

Folkard, A.M. (2005). Hydrodynamics of model Posidonia oceanica patches in shallow water. Limnology and oceanography, 50(5), 1592-1600.

Fujita, /., Musté, M., Kruger, A. (1998). Large-scale particle image velocimetry for flow analysis in hydraulic engineering applications. Journal of Hydraulic Research, 36(3), 397-414.

Gonzalez, C., Woods, R., Eddins, S. (2004). Digital Image Processing using MATLAB. London: Pearson- PrenticeHall,Inc.,2004, ISBNS 1-7758-898-2.

Homoródi, K., Józsa, J., Krámer, T, Ciraolo, G., Nasello, C. (2012). Identifying wave and turbulence

components in wind-driven shallow basins. Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 56(1), 87-95.

Hughes, M.L., McDowell, P.F., Marcus, W.A. (2006). Accuracy assessment of georectified aerial photographs: implications for measuring lateral channel movement in a GIS. Geomorphology, 74(1-4), 1-16.

Kiss, M., Józsa, J. (2014). Measurement-based hydrodynamic characterisation of reed-open water interface zones in shallow lake environment. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 58(3), 229-241.

Kondziolka, J.M., Nepf H. M. (2014). Vegetation wakes and wake interaction shaping aquatic landscape evolution. Limnology and Oceanography: Fluids and Environment, 4, 106-119.

Kraus, K., Waldhäusl, P. (1998). Fotogrammetria. Tertia Kiadó, Budapest.

Lea, DM., Legleiter, C. J. (2016). Refining measurements of lateral channel movement from image time series by quantifying spatial variations in registration error. Geomorphology, 258, 11-20.

Lloyd, P. M„ Stansby, P. K, Ball, D. J. (1995). Unsteady surface-velocity field measurement using particle tracking velocimetry. Journal of Hydraulic Research, 33(4), 519-534.

Liikő, G., Zsugyel, M. (2018). Lagrangian Analysis of River Flow from UAV Videos to Characterize Mixing. 10th Eastern European Young Water Professionals Conference IWA YWP, 85-91.

Math Works (2019). MATLAB Image Processing Toolbox: User's Guide. The MathWorks Inc.

Meire, IX, Kondziolka, J., Nepf, H. (2014). Interaction between neighboring vegetation patches: Impact on flow and deposition. Water Resources Research, 50(5), 3809- 3825.

Musté, M., Fujita, I., Hauet, A. (2008). Large-scale particle image velocimetry for measurements in riverine environments. Water Resources Research, 44(4), 1-14.

Padró, J. C., Munoz, F. J., Planas, J., Pons, X. (2019). Comparison of four UAV georeferencing methods for environmental monitoring purposes focusing on the combined use with airborne and satellite remote sensing platforms. International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation, 75, 130-140.

Pannonhalmi, M., Sütheő, L. (2007). A Fertő-tó múltja, jelene és jövőre. ÉDUKÖVIZIG.

Rabah, M., Basiouny, M., Ghanem, E., Elhadary, A. (2018). Using RTK and VRS in direct geo-referencing of the UAV imagery. NRIAG Journal of Astronomy and Geophysics, 7(2), 220-226.

Sokoray-Varga, B., Józsa, J. (2008). Particle tracking velocimetry (PTV) and its application to analyse free surface flows in laboratory scale models. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 52(2), 63-71.

Szilágyi, M, Zsugyel, M., Krámer, T, Rehäk, A., Baranya, S. (2019). Mapping the hydraulic impact of emergent lake vegetation patches using UAVs. 2nd International Symposium and Exhibition on Hydro-