Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
44 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. 1. kép. A közepes homokmintával feltöltött modell a megfigyelő kutakkal 2. kép. <4z alsó peremként szolgáló körbukó Photo 1. Sandbox model with medium sand sample with observation wells Photo 2. Weir for control the pumping well A vizsgált talajminta tulajdonságai A kisminta-modellben lévő 0-1-es közepes homokot szabványos szitasorral értékeltük ki. A minta szemeloszlási görbéjét a 2. ábrán láthatjuk. A szemeloszlási görbe alapján leolvastuk és kiszámítottuk a legfontosabb jellemző értékeket, melyeket az 1. táblázatban foglaltuk öszsze, ahol: • d(,o átesett tömegmennyiség 60 %-ához tartozó szemcseátmérö [mm], • dso átesett tömegmennyiség 50 %-ához tartozó szemcseátmérő [mm], • d2o átesett tömegmennyiség 20 %-ához tartozó szemcseátmérő [mm], • dió átesett tömegmennyiség 10 %-ához tartozó szemcseátmérő (hatékony szemcseátmérő) [mm], • U egyenlőtlenségi mutató [-]. 2. ábra. A vizsgálat talajminta szemeloszlási görbéje Figure 2. Grain-size distribution of the medium sand sample 1. táblázat. Szemeloszlási vizsgálatból meghatározott paraméterek Paraméter Érték d60 ímml 0,41 d5o [mm] 0.38 d2o[mm] 0,27 dio[mm] 0,21 UH 1,95 SZIVÁRGÁSI TÉNYEZŐ MEGHATÁROZÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK Szemeloszlási görbe alapján A vizsgált talajminta szemeloszlási görbéjét több módszerrel is kiértékeltük annak érdekében, hogy pontos képet kaphassunk ezen összefüggések alkalmazhatóságáról és megbízhatóságáról. Seelheim (1880) összefüggése volt az első, mely szemcseméret alapján határoz meg szivárgási tényezőt (Fuchs 2010). A 7. egyenletben szereplő „A” paramétert Seelheim (1880) 0,0037-re vette fel. Ezen paraméterre Hagen (1869) 0,0036, Jáky (1944) 0,01, Krőber (Éliás és Juhász 1966) 0,0041 értéket határoztak meg saját kutatásaik alapján. Jordan és Weder (1995) javasolták, hogy az összefüggést csak U<5 egyenlőtlenségi mutatóval rendelkező talajmintáknál alkalmazzák. k[m/s] = A * dl0[mm\ [7] Házén (1892) eredetileg vízkezelésnél használt homokszűrők töltetanyagát vizsgálta. Az általa felírt összefüggés (8. egyenlet) sajátossága, hogy a Cd dimenzió nélküli konstans függ az egyenlőtlenségi együtthatótól: k[m/s] = Cd * d^0[mm] * (0,7 + 0,03 * TGW[°C]) [8] ahol: • Tqw a felszín alatti víz hőmérséklete (°C), • Cd = 0,0139, ha 1,0 < U < 3,0, és Cd = 0,0116 ha 3,0 < U < 5,0 (Skahallanowitsch 1954). A U.S. Bureau of Soil Classification által javasolt, szivárgási tényező meghatározására alkalmas egyenletet több szerző is idézi (Lee (1938), Mallet és Pacquant (1951), Richter (1966), Bialas és Kleczkowski (1970)). Az egyenlet a szemeloszlási görbe alapján kapott 20%-os valószínűséghez tartozó értéket használja fel (d2o): k[m/s] = 0,0036 * d|0[mm] [9]
