Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
32 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. mennyire hibás következtetést lehetne levonni. Most az összes módszer esetében az átlagos ’számítási hiba’ nagyon kicsi, rközépérték= 1,00-1,12 között van (alig több mint 10% felülbecslés!), ez alapján az előrejelzést ’hordalékos berkekben’ kiválónak minősíthetnénk. Ugyanakkor a szélső értékek rmax,max = 3,45 és rmm,mm= 0,29 háromszoros eltéréseket is mutatnak. A számítások újból bebizonyították, hogy ma még a 2-3 szoros pontatlanságokat is kénytelenek vagyunk elfogadni (esetleg „jónak” mondani). Tehát ugyanazon megállapításra jutottunk, amire már előttünk több szerző (pl. van Rijn 1984b, Wu 2001, Baranya 2009) és amit mi is a 2011. és 2013. évi vizsgálataink után megállapítottunk (Rátky 2011, Rátky I. és Rátky É. 2013). 5. táblázat. 179 db rászámított / mért hordalékszállítási paraméter leíró statisztikai mutatói Table 5. 179 descriptive statistical indicators of r = calculated / measured sludge transport parameter 1. 2. 3. 1. 2. 3. vRijn* DimRyl DimRy_2 HauQHAB-qs HauQHAB-G, G,(Q)_1 G,(Q)_2 maximum 2,48 3,45 3,05 3,33 3,29 3,11 3,78 3,61 4,91 2,82 2,86 minimum 0,25 0,29 0,32 0,40-2,29 0,36 0,42-0,51-1,88 0,31 0,31 középérték 1,00 1,11 1,10 1,11 0,98 1,10 1,24 1,13 1,22 1,08 1,12 szórás 0,42 0,53 0,52 0,42 0,84 0,41 0,51 0,47 0,77 0,44 0,45 átl. eltérés 0,33 0,39 0,38 0,29 0,64 0,30 0,37 0,31 0,48 0,33 0,34 Megjegyzés: A táblázatban a sorszámok ugyanazon beállítások mellett ismételt számítások eredményeit mutatják. 6. táblázat. 179 db r=számított / mért hordalékszállítási paraméter eloszlásának jellemzői Table 6. 179 distribution characteristics of r - calculated / measured sludge transport parameter 1. 2. 3. 1. 2. 3. vRijncikk vRijn * DimRyl DimRy_2 HauQHAB-qs HauQHAB-G, G,(Q)_1 G,(Q)_2 r < 0,75% 32 26 25 15 31 18 13 15 19 24 20 0,75 <r< 1,5 43 58 56 58 75 41 69 66 72 57 61 61 0,5 <r<2,0 76 91 87 88 96 71 95 90 96 85 92 93 0,33 < r < 3,0 94 98 98 98 99 85 99 99 98 91 99 99 Megjegyzés: A táblázat feletti sorszámok ugyanazon beállítások mellett ismételt számítások eredményeit mutatják. vRijncikkjelű oszlopban az adatokat van Rijn (1984b) tanulmányából idézzük, mely d~0,1-0.5 mm szemátmérő tartományban, összesen 783 db természetbeni és laboratóriumi, ’totál ’ hordalékszállítási mérés alapján lett meghatározva. Tehát az értékek legalább kétszer akkora (átlagos vagy közepes) szemátmérőre és sokkal szélesebb tartományú méréseken alapultak. A vRijn * jelű oszlopban az általunk 3,11 szorzóval növelt bearányosítási paraméterű számítás eredményeiből kapott értékeket mutatjuk. Az eredeti van Rijn módszeren alapuló saját számításaink r eredményei, az extrém nagy értékek miatt nem szerepelnek sem az 5. és sem a 6. táblázatban. A fent említett alkalmasságot eldöntő jellemzők alapján értékelve a módszereket: • Pontosság, az eredmények szórása (szóródása) alapján: két GfQ) függvénykapcsolattal közelített számítási módszer adja a legpontosabb eredményt (G,(Q)_2). Az egy- és két-függvénnyel való közelítés közül azért tartjuk ezt előnyösebbnek, mert elsősorban a ’nagyvizes’ tartományokban ad jobb egyezést a mért értékekkel. Bár ez a paraméterértékekben nem tükröződik (6. táblázat), ez csak az 5. ábrán látható. • Az adatok beszerezhetősége, azok pontossága, mérésük nehézsége, költsége alapján: a legelőnyösebb a GfQ) függvénykapcsolattal történő közelítés. A többi módszerhez több bemenő jellemző szükséges. Persze néhány változó (Ha, v, H, A és B) már a Q származtatásához is szükséges, de a többi módszernél az érdességet, szállítási ellenállást befolyásoló jellemezők - pl. ks, kstr, és tik - nem mérhetők, nehezen és csak közelítőleg határozhatók meg. • A számítási módszer egyszerűsége alapján-, egyértelműen GfQ) függvénykapcsolattal történő közelítés (akár 1, akár 2 függvénnyel) ajánlható. E tanulmány is megerősíti azt az ismert tényt, hogy jelenleg lebegtetett hordalékszállítást csak nagy hibával lehet meghatározni, mind a mérés, mind az előrejelzés tekintetében. A mért geometriai, hidraulikai paraméterek (pl. i/, H, Q stb.) nem egyértelműen határozzák meg a hordalékszállítást, ráadásul egyes paramétereket megfelelő pontossággal nem is tudjunk mérni. így nem meglepő, hogy a célértéket (pl. Gt), pontatlanul mérhető és hiányos paraméterek (függő és független változók) esetén nem tudjuk az egyértelmű függvénykapcsolattal leírni, nem ismerjük még elméletileg sem a G, =f(v, H, Q, d, szemeloszlás, turbulencia, ...stb.) függvényt. A ’hiányos’ paraméter alatt azt értjük, hogy valami lényegeset nem veszünk figyelembe, esetleg túl nehéz, költséges mérni (pl. a turbulenciát), vagy nem is gondolunk rá. Hangsúlyozni kell egy lényeges körülményt. A fenti módon meghatározott GfQ) kapcsolat, ha feltételezzük, hogy ’pontos’ (a gyakorlatban elfogatható pontosságú) adatokból származtatjuk, akkor sem a hordalékszállító-képességet adja. Tehát továbbra is szükség van a geometriai, hidrológiai változók alapján meghatározható - a numerikus morfológiai számításokhoz nélkülözhetetlen - hidrodinamikai vagy dimenzióelemzésen alapuló hordalékszállító-képességet számító módszerekre. KITEKINTÉS Bogárdi János több mint 40 éve ezt írta a görgetett hordalékhozamok természetben végzett mérések alapján való meghatározásával kapcsolatban: „ ... a hordalékhozam és
