Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
Rátky István: Mesterséges neurális háló alkalmazása expedíciós lebegtetett hordalék mérési adatokra 33 a vízfolyás hidraulikai sajátosságai között tapasztalt összefüggések...., ha a tényleges hordalékhozamot megfelelő pontossággal sikerült megmérni, talán a legjobb és legmegbízhatóbb módja a hozamok meghatározásának. Sajnos a hozamok értéke sok esetben, különösen a hordalékfogóval való méréseknél elég bizonytalan.” (Bogárdi 1971.232. old., kiemelés a szerzőtől). Máshol a lebegtetett mintavevőkkel kapcsolatban: „...a vízmintavevők, ellentétben a hordalékfogókkal, igen megbízható mérőeszközök.” (uo. 131. old.). Persze hangsúlyozni kell, hogy a lebegtetett hordalékmérő eszközök csak a görgetetthez viszonyítva ad megbízhatóbb eredményt. Hazánkban a közelmúltig ezek helytálló megállapítások voltak. Nem lennénk igazságosak e szűk szakterület művelőihez és a témához, ha csak a lebegtetett hordalék számítás e sikertelen próbálkozását említenénk meg. (Bár meg vagyunk arról győződve, hogy az is hasznos eredmény - és ebből a szempontból pozitív -, ha megmutatjuk azt, hogy mi az, amivel nem érdemes foglalkozni, ami zsákutca.) E szakterületre is kedvezően hatott az információs-technológia, a méréstechnika, a számítástechnika fejlődése. A közelmúltban (az elmúlt 10 évben) igen nagy lendületet kapott a hordalékkal foglalkozó tudomány. Ennek látványos megjelenését tapasztalhatjuk a hazai hordalék-gazdálkodás kutatása területén is. Talán csak a leglényegesebbet említve: folyik munka az EU-által finanszírozott SEDDON II (SEDimentforschung und -management an der DONau) határokon átnyúló projectben, amelyben kétkét osztrák, magyar intézet működik közre, (Bécsi Agrártudományi Egyetem, BOKU, Vízi-, Légköri és Környezeti Tanszék Vízgazdálkodási, Hidrológiai és Vízépítési Intézete, IWHW; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME, Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke; Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ÉDUVÍZIG; és a Szövetségi Vízgazdálkodási Hivatal, Bécs, BAW, Vízépítési és Hidrometriai Intézet). A 2017- 19. években futó program célja integrált szemlélettel vizsgálni a Felső- és Közép-Duna hordalékkal kapcsolatos problémáinak összességét így: a hordalékvándorlást, a hordalék-mérési és modellezési módszereket, a gyakorlati hordalék-gazdálkodási módszereket stb. A konkrét célok között szerepel a közös szemléletű mérési útmutatók elkészítése, meglévő laboratóriumi felszerelések és mérőrendszerek értékelése, egy 10 m3/s kapacitású, gravitációs levezetésü kísérleti csatorna megépítése (SEDDON 2019). Egy, a teljes Dunára kiterjedő nemzetközi együttműködés keretében pedig a Duna hordalékjárásnak vizsgálatával és többek között a jó hordalékmérési gyakorlat kidolgozásával is foglalkoznak (DanubeSediment projekt, http://www.interregdanube.eu/approved-projects/danubesediment). A végéhez közeledő munka részeredményei, írásos dokumentumai már mindenki számára hozzáférhetők (INTERREG 2019a, 2019b, 2019c). E szakterület látványos fejlődését mutatja az utóbbi időben a megsokszorozódott hazai irodalmi aktivitás, a teljesség igénye nélkül: Baranya és Józsa 2006, 2013, Nagy 2013, Kutai 2014, Ficsor 2015, Baranya és társai 2015, Csiti 2016, Pomázi 2017. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet illeti dr. Baranya Sándort, aki hasznos, támogató javaslataival, tanácsaival segítette e tanulmány megjelenését. IRODALOMJEGYZÉK Ab. Ghani A. (1993). Sediment Transport in Sewers, PhD Thesis, University of Newcastle upon Tyne Department of Civil Engineering, England. ASCE Task Committee (2000a). Artificial neural networks in Hydrology I: Preliminary Concepts és II: Journal of Hydrologic Engineering, ASCE 5 (2), 115-123. ASCE Task Committee (2000b). Artificial neural networks in hydrology II: Hydrologic Applications Journal of Hydrologic Engineering, ASCE 5 (2), 124-132. Baranya S. (2009). Three-dimensional analysis of river hydrodynamics and morphology, Ph.D. thesis, Department of Hydraulic and Water Resources Engineering Budapest University of Technology and Economics, Budapest, November. Baranya S., Józsa J. (2013). Flow analysis in river Danube by field measurement and 3D CFD turbulence modelling. Department of Hydraulic and Water Resources Engineering, Budapest University of Technology and Economics Ser. Civ. Eng. Vol. 50, No. 1, pp. 57-68. Baranya S., Józsa J. (2013). Estimation of suspended sediment concentrations with ADCP in Danube River. Journal of Hydrology and Hydromechanics Vol. 61, No. 3, pp. 232-240. Baranya S., Józsa J., Török G. T, Kondor G., Ficsor J., Mohácsiné Simon G., Helmut H., Marlene H., Angelika R., Marcel L., Michael H. (2015). A Duna hordalékvizsgálatai a SEDDON osztrák-magyar együttműködési projekt keretében. Hidrológiai Közlöny 2015. Évf. 95. Bogárdi J. (1971). Vízfolyások hordalékszállítása. Akadémiai Kiadó, Budapest. CaoZ., Pender P., MengJ. (2006). Explicit Formulation of the Shields Diagram for Incipient Motion of Sediment, Technical Notes, Journal of Hydraulic Engineering, Vol. 132, No. 10, October. 2006. ASCE, pp. 1097-1099. Cigizoglu H. K., Kisi O. (2006). Methods to improve the neural network performance in suspended sediment estimation. Journal of Hydrology Vol. 317, Iss. 3-4, pp. 221-238. Csiti B. (2016). Investigation of direct and indirect suspended sediment measuring methods. Faculty of Civil Engineering Department of Hydraulic and Water Resources Engineering TDK Conference DREAM (2017). Danube River REsearch And Management https://www.danube-navigation.eu/projects/dreamdanube-river-research-and-management Letöltve: 2018.07.23. Ebtehaj I., Bonakdari H. (2013). Evolution of Sediment Transport in Sewer Using Artificial Neural Network. Engineering Applications of Computational Fluid Mechanics Vol. 7, No. 3, pp. 382-392. Ficsor J. (2015). Lebegtetett hordalék vizsgálata a Felső-magyarországi Duna-szakaszon, Szakmérnöki dolgozat; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék. Fazekas /.. Neurális hálózatok / Digitális Tankönyvtár.
