Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
28 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Az erdei vízforgalom vizsgálata hagyományos és modern módszerek segítségével homokhátsági erdőkben Bolla Bence Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézet, 1027 Budapest, Frankel Leó út 1, Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézet, 5540 Szarvas, Anna-liget u. 35. (Email: bolla.bence@erti.naik.hu) Kivonat A Homokhátság területén elhelyezkedő három erdőállományban, és a mellettük lévő gyepterületeken végeztem adatgyűjtést 2012- 2015 közötti időszakban. Az adatok feldolgozása során a hagyományos számítási módszereken túl, vízforgalmi modellezést (Coup- 1D) alkalmaztam a kísérleti területek vízháztartásának vizsgálatához. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált gyepterületek vízforgalma eltér a közvetlen közelükben elhelyezkedő erdőállományokétól. Az eltérő fafajú, alföldi faállományokban és a szomszédos fátlan területeken végzett hidrológiai célú mérések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenlegi szélsőséges klimatikus körülmények között folytatott alföldi erdőkezelés minél inkább meg tudjon felelni a változó klimatikus feltételeknek. Kulcsszavak Erdőállomány, csapadék, talajnedvesség, intercepció, vízforgalom, Coup-modell. Surveying of the hydrological balance with traditional and modern methods in sand ridge forest stands Abstract The goal of this article is to show how hydrological measurements made in forests and grasslands can contribute to the treatment of significant areas. The study was carried out in three different forest stands and their surrounding grasslands in the area of the Kiskunság Sandridge between 2012 and 2015. Different methods were applied during the study of the water-balance. I used Coup-ID model besides traditional calculation methods in data processing. The water-balance of the areas showed that the water uptake of the grasslands was lower than that of the surrounding forest stands. The hydrological measurements and results can be useful for the forestry in different forest types under changing climate conditions. Keywords Forests, precipitation, soil moisture, interception, water-balance, Coup-ID model. Az erdőgazdálkodás, a vízügy, a mezőgazdaság és a természetvédelem szemszögéből nézve egyre fontosabb annak ismerete, hogy az alföldi erdők milyen hatást gyakorolnak egy térség vízháztartására (Bolla és társai 2018). ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálati terület A Homokhátságon összesen 5 mintaterület került kijelölésre. Bocsa község határában egy-egy, azonos korú (41 év) és azonos technológiával létesített erdeifenyves és hazai nyaras került vizsgálatra, míg kontrollként a mellettük lévő fátlan terület szolgált. Pusztaszer község határában egy sarj eredetű, idős (44 éves), elegyetlen akácos és a mellette lévő kaszáló került kiválasztásra (7. ábra). A kijelölt faállományok gyenge fejlődésűek és alacsony élőfakészlet (erdei fenyves: 170 m3/ha, szürke nyáras: 190 m3/ha, akácos: 100 m3/ha) jellemzi őket (Bolla és társai 2018, Országos Erdészeti Adattár). Alkalmazott módszerek A szabadterületi csapadék adatokat Hellmann-rendszerű csapadékmérők segítségével gyűjtöttem. Az áthulló csapadék és a törzsi lefolyás mérését az erdei fenyvesben (Bocsa 51 D) és a szürke nyárasban (Bocsa 51 E) folytattam. A lombkoronán áthulló csapadék mennyiségét mintaterületenként, három darab Hellmann-rendszerü csapadékmérő (egy a sorközben, egy sorban és egy záródáshiányos foltban kihelyezve), húsz darab 280 cm2 felületű tölcsér BEVEZETÉS A Duna-Tisza közén az 1970-es évektől jelentős talajvízszint-süllyedés volt jellemző, melynek méretei leginkább az 1990-es évek közepére csúcsosodtak ki. Az okok kutatásával számos szakember foglalkozott (Major 1974, 1994 és 2002, Major és Neppel 1988, Szodfridt 1974, 1990 és 1993, Pálfai 1995 és 2010). A problémakör összetettsége miatt a különböző szakterületek művelői csak részterületekről nyilatkozhatnak felelősséggel. A jelentős talajvízszint-süllyedés ráirányította a figyelmet az alföldi erdőállományok vízháztartással kapcsolatos kérdéseire (Bolla és társai 2018). Az erdei vízháztartással foglalkozó kutatások természetesen nem merülhetnek ki az erdők talajvízszintre gyakorolt hatásának tanulmányozásában. Napjainkban a modern kutató modellek alkalmazása szükséges a hagyományos módszerek mellett. Erdőállományok vízforgalmi modellezésével több szakember is foglalkozott Magyarországon (Gácsi 2000, Hagyó 2009, Móricz 2011). A szakemberek eltérő fafajú, eltérő korú faállományokat vizsgáltak különböző modellek (Soil, Swap, Hydrus) segítségével. Jelen munkánkban a hagyományos kiértékelési módszerek mellett a vízforgalmi modellezés is előtérbe került. Az így kapott eredmények eltérnek a hagyományos számítási módszerekkel kapott (Járó 1980) eredményektől.
