Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 1. szám

Bolla Bence: Az erdei vízforgalom vizsgálata hagyományos és modem módszerek segítségével homokhátsági erdőkben 29 (lxl m-es kötésben kialakítva), tíz darab 100 cm2 felületű edény (véletlenszerűen elhelyezve) segítségével határoz­tam meg. A törzsön lefolyó csapadékvíz mennyiségét az átmérőeloszlás figyelembevételével, törzsgallérokkal ész­leltem (Bolla 2017). A mérési időszakokat a 2. ábra szem lélteti. [fjusnaszerj 3 000| Jelmagyar juat □------■- { Jelmagyara/at io pocira Erdői év lel határa jrm ^■1:3 000B I Jelmagyarázat I Mintaterulet hatara □ Efdorewlet hatara Jelmagyarázat :10 OOOll I Erdörészlet halára | 1. ábra. A kutatási helyszínek elhelyezkedése (Bocsa és Pusztaszer) Figure I. Research areas (Bocsa and Pusztaszer) Talajnedvesség mérése (kézi) (2013.12.31 - 2015.03.17.) Talajvizszint mérése (2013.11.25 - 2015.02.02.) Athulló csapadék és törzsi lefolyás mérése (2012.04.04. - 2014.10.24.) Szabadiérületi csapadék mérése (2012.03.30 - 2015.03.31.) Meteorológiai mérések (2012.03.30 - 2015.03.31). I. II. Ili IV.V. VI. VII VIIIIX.X. XI.XIII. II. III IV. V. VI. VII VIIIIX.X. XI.XIII. II. III IV. V. VI. VII VIIIIX. X. XI.XIII. II. Ili IV. V. VI. VII Vili IX.X. XI.XII 2013 Eltelt idő 2. ábra. Meteorológiai és hidrológiai adatok mérési intervalluma Figure 2. Hydrological and meteorological measurement periods A meteorológiai adatokat (hőmérséklet, relatív páratar­talom, szabadterületi csapadék, globálsugárzás) a Bócsai kontrollterületen (Bocsa 51 TI 1) létesített BOREAS Meteo Global Hl meteorológiai mérőállomás, óránkénti felbon­tásban gyűjtötte. A talajvízszint-adatokat a bócsai és a pusztaszeri min­taterületeken kialakított talajvíz-kutakban Dataqua, DA­­LUB 222 szondák, HYGR adatgyűjtők, valamint Dataqua, DA-OP, kézi vízszintmérő segítségével mértem (órán­kénti, illetve az adatgyűjtő meghibásodása esetén heti rendszerességgel). A talajnedvesség meghatározásában egy kapacitív szonda és automata mérőállomások voltak a segítségemre. A talaj felső 80 cm-es nedvességtartalmát TDR-rendszerű PT-1 digitális talajnedvesség-mérő egységgel mértem heti gyakorisággal (Bolla 2017 és Bolla és társai 2018). Adatok feldolgozása Hagyományos módszerek A kiértékelést meghatározta, hogy az adott évben mi­lyen mérési eredmények álltak rendelkezésre (2. ábra). Az eltérő csapadékviszonyokkal jellemezhető évek miatt az intercepciót minden vizsgált év vegetációs időszakára megadtam (Bolla 2017 és Bolla és társai 2018). A 2014-es évben gyűjtött talajnedvesség adatok lehe­tőséget adtak a vízháztartási egyenlet felállítására. Egy adott erdő vízháztartása a következő egyenlettel írható fel (Szász és Tökei 1997)-. AS = (Csm + Csm + Hf + Hja + K) - (P + Ef + Efa + Sz +1) ahol az egyenlet változói: AS: a vizsgálta talajréteg vízkészlet-változása [mm] Csm: a hulló csapadék [mm] Csm; a mikrocsapadék [mm] Hf: a felszíni hozzáfolyás [mm] Hfa: a felszín alatti hozzáfolyás [mm] K: kapilláris úton felemelt vízmennyiség [mm] P: párolgás, amely a növényi transzspiráció és a talajfel­szín evaporációja [mm] Ef: elfolyás a felszínen [mm] Efa: elfolyás a felszín alatt [mm] Sz: mélybeszivárgás [mm] 1: intercepció [mm]

Next

/
Oldalképek
Tartalom