Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
34 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. A limnológiai adatsorok a következő eredményeket hozták a vizsgált paraméterek szempontjából. A vízmélység tekintetében a Tókás nevű rekonstrukciós területen a vízmélység (90 cm) és a Secchi-átlátszóság (71 cm) mediánjai szignifikánsan kisebbek voltak, mint a Nagy-víz (Vízmélység=175 cm; Secchi=92 cm) és Öreg-víz (Vízmélység=160 cm; Secchi=90 cm) esetében. A vízhőmérsékletben nem volt szignifikáns különbség a vizsgált területek között. A fajlagos elektromos vezetőképesség tekintetében - amely arányos a szalintással - az Öreg-víz különült el szignifikánsan a másik két területtől, de a lápi jellegnek megfelelően az összes víztér az édesvíz (szubszalin), illetve az átmeneti szalinitású (hyposzalin) vizek alsó tartományába (Hammer 1986) tartozik a minimum és maximum étékek alapján (262-1058 pS/cm). A pH mediánjaiban a Tókás legalacsonyabb értéke (7,5) különült el szignifikánsan a másik két területtől (7,7 és 8,1). Az oldott oxigén telítettség (%) tekintetében szintén a Tókás különült el szignifikánsan rendkívül alacsony médián értékkel (35,5%) a Nagy-víztől (76,5%) és az Öreg-víztől (59,3%) amellett, hogy az oldott oxigén koncentrációban ez a különbség csak a Tókás (3,85 mg/1) és az Öreg-víz (7,22 mg/1) között volt szignifikáns. Az oldott szerves szén (DOC) tekintetében is a Tókás különült el szignifikánsan a legmagasabb médián értékkel (28,7 mg/1) a Nagy-víztől (18,6 mg/1) és az Öreg-víztől (19,2 mg/1), míg az összes szerves szén (TOC) mennyiségében ez a különbség csak a Tókás (30,7 mg/1) és a Nagy-víz (19,1 mg/1) között volt szignifikáns. A DOC és TOC koncentrációjával összefüggésben a kettő különbözetéből adódó partikulált szerves szén (POC) koncentráció mediánja a Nagy-víz és Öreg-víz esetében megegyezett (0,3 mg/1), míg a Tókásban szignifikánsan nagyobbnak (6,8 mg/1) tekinthető (7. táblázat). 1. táblázat. A vizsgált limnológiai tényezők összefoglaló statisztikai eredménytáblázata (vastagon szedett=szignifikáns eredmény) ___________Table I. Summary scoreboard of limnological factors examined (bold=significant result)__________ Vizsgált tényezők Terület N Átlag SD Min Medián Max X2 df P Vízmélység (cm) Nagy-víz 11 172 17 130 175 190 22,8 2 <0,0001 Öreg-víz 11 156 22 100 160 180 Tókás 11 90 10 70 90 100 Secchi átlátszóság(cm) Nagy-víz 11 91 20 49 92 120 6,5 2 0,0392 Öreg-víz 11 105 40 60 90 167 Tókás 10 71 14 51 71 90 Vízhőmérséklet (°C) Nagy-víz 11 16 8 1,9 15 26,7 0,4 2 0,8051 Öreg-víz 11 15 8 1,6 15,4 25 Tókás 11 14 8 0,8 15,6 23,2 Fajlagos elektromos vezetőképesség (pS/cm) Nagy-víz 10 657 67 526 680 757 13,9 2 <0,0001 Öreg-víz 9 527 109 384 520 671 Tókás 10 780 214 262 826 1058 pH Nagy-víz 10 8,1 0,2 7,6 8,1 8,5 11,7 2 0,0029 Öreg-víz 9 7,8 0,2 7,5 7,7 8,1 Tókás 11 7,6 0,4 7,3 7,5 8,8 Oldott oxigén (%) Nagy-víz 11 69,4 23,5 9,5 76,5 92,5 10,9 2 0,0042 Öreg-víz 11 61,1 19,5 24,3 59,3 85,8 Tókás 11 36,4 19,2 7 35,5 65 Oldott oxigén (mg/1) Nagy-víz 11 13,0 18,5 5,22 7,22 68,6 11,1 2 0,0039 Öreg-víz 11 6,0 1,5 3,38 6,47 8,19 Tókás 11 4,0 2,4 0,6 3,85 8,6 Oldott szerves szén (mg/1) Nagy-víz 6 18,5 1,1 17,1 18,6 20,2 11,8 2 0,0028 Öreg-víz 6 19,5 1,7 18,0 19,2 22,7 Tókás 6 28,7 1,2 27,2 28,7 30,0 Összes szerves szén (mg/1) Nagy-víz 6 19,1 1,1 17,7 19,1 20,6 14,7 2 <0,0001 Öreg-víz 6 21,6 1,1 19,7 21,8 23,0 Tókás 6 31,5 3,2 27,8 30,7 36,8 Az eredményeket összegezve megállapítható, hogy a vizsgált limnológiai tényezők alapján - a vízhőmérséklet kivételével - a Tókás minden tekintetben elkülönül a másik két rekonstrukciós területtől, míg a Nagy-víz és Öreg-víz között nem volt szignifikáns különbség. A vizsgált fizikai és vízkémiai közül a huminsavakkal összefüggő alacsonyabb pH, az intenzívebb lebontó folyamatokra utaló alacsonyabb oldott oxigén koncentráció (Mentes és társai 2018), melynek forrása a nagyobb oldott szerves szénmennyiség, valamint ezzel összefüggésben a barna huminanyagok okozta kisebb Secchi-átlátszóság miatt a Tókás víztere erősebb lápi jelleget mutat, mint a másik két beavatkozási terület. Ugyan a mért DOC értékek az összes rehabilitált víztér esetében meghaladják a szerves szénben gazdag, polyhumic (> mg C/l feletti tartomány) határértéket, de a lápokra jellemző világátlagot (30 mg/1) legjobban a Tókás közelíti (28,7 mg/1), míg a Nagy-víz és Öreg-víz átlaga inkább a lápok és mocsarak (15 mg/1) közötti értéknek (~20 mg/1) felelnek meg (Thurman 1985). A lápi vízterek jellegében kimutatott különbségek összefüggésbe hozhatók a mederaljzaton felhalmozódott tőzeges réteg vastagságával, ennek megfelelően például a Tókás térségében korábban tőzegbányákat is üzemeltettek. Az itt kapott eredmények összhangban vannak az élőhelytérképek alapján levonható következtetésekkel. A közönséges rence (Utricularia vulgáris) jó indikátorfaja a tőzegképző, lápi folyamatok meglétének. Jelenléte a víztesteken belül utal annak inkább lápi jellegére, míg a mocsárra jellemző folyamatok dominanciája esetén inkább a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és a kolokán (Stratoides aloides) kerül túlsúlyba.
