Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
35 Ábrám Örs és társai: A Kolon-tó nyíltvíz rekonstrukciójának hatása az élőhelyekre és limnológiai tényezőkre ÖSSZEFOGLALÁS Az összességében 158 hektáros mintaterületen belül 24,5 hektárt érintenek az új, a rekonstrukciós beavatkozások hatására megjelenő élőhelyek. A mozaikos szerkezet ábrázolására és a jövőbeli folyamatok nyomon követésére térinformatikai módszerekkel történő ábrázolás biztosít lehetőséget. Az élőhelytérképek és a vizsgált limnológiai paraméterek kiértékelése egyaránt alkalmas a lápi és a mocsári jellegű víztestek térképezésére. Ezek alapján a Tókás a Nagy-víz és az Öreg-víz területtől eltérő, karakterisztikus lápi jelleget mutat. Összhangban a tervekkel a további hasonló élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyrehabilitációs tevékenységek a jelen körülmények között egyértelműen kedveznek egy mozaikos, diverz élőhelyszerkezet kialakulásának. IRODALOMJEGYZÉK Biró Cs. (2018). Természetvédelmi célú mederkotrás a kiskunsági Kolon-tónál. Szélkiáltó, 34, 45-48. Bölöni Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p. Dinno A. (2015). Dunn's Test of Multiple Comparisons Using Rank Sums. R package version 1.2.4. http://CRAN.R-project.org/package=dunn.test Hammer, U. T. (1986). Saline Lake Ecosystems of the World. Dr. W. Junk Publishers, The Hague. Iványosi Szabó A. (2015). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. Keve G. (2009). Hátsági szikes tavak vízpótlásának hidrológiai vizsgálata. Kutatások az Eötvös József Főiskolán, 9, 279-284. Lóki ./, Sümegi P., Félegyházi E., Hertelendi E. (1996). A Kolon-tó fenékszintjébe mélyített fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai elemzése. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina, 33, 93-114. Máté A. (2009). A Kiskunsági Nemzeti Park Izsáki Kolon-tó egység kezelési tervének tervezete a 9/2008. (K.V. Ért.8.) KvVM utasítása szerint. Mentes A., Szabó A., Somogyi B., Vájná B., Tugyi N, Csitari B., Vörös L., Felföldi T. (2018). Differences in planktonic microbial communities associated with three types of macrophyte stands in a shallow lake. FEMS Microbiology Ecology, 94(2) Molnár B. (2015). A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana. JATE Press Kiadó, Szeged. Sümegi P., Molnár M., Jakab G., Persaits G., Máj kút P„ Páll D. G., Gulyás S„ Juli A. J. F, Törcsik T. (2011). Radiocarbon-Dated Paleoenvironmental Changes on a Lake and Peat Sediment Sequence from the Central Great Hungarian Plain (Central Europe) During the Last 25,000 Years. Radiocarbon, 53(1), 85-97. Tamás E. A., Biró Cs., Kalocsa B. (2013). Vizes élőhelyek rekonstrukciója. Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja. Tetézi L. (2012). Izsák város története. Izsák Város Önkormányzata, Izsák. Thurman, E. M. (1985). Organic Geochemistry of Natural Waters. Dordrecht; Boston; M. Nijhoff; Hingham, MA, USA: Distributors for the U.S. and Canada, Kluwer Academic. A SZERZŐK ÁBRÁM ÖRS 2018-ban szerzett diplomát a Szent István Egyetem természetvédelmi mérnök képzésén, diplomamunkáját a Kolon-tó ökoszisztéma szolgáltatásaiból írta. A Futóhomok Természetvédelmi Egyesület 3 tagjaként több, a Kolon-tavat érintő kutatás aktív résztvevője. BIRO CSABA A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa 1994 óta, 2009-től a Kolon-tó természetvédelmi őre. Térinformatikus, adatbázis-programozó, az utóbbi években főbb tevékenységei a természetvédelmi kezelésekkel és azok hatásaival kapcsolatosak. MORVÁI EDINA A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület titkára. Természetvédelmi mérnök, alapképzésen a Kolon-tó gémtelepeinek felmérésével foglalkozott, míg mesterképzésen a lepkefauna vizsgálatát végezte szintén ezen a területen. BOROS EMIL Ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai Kutatóközpont tudományos fomunkatársa. Kutatásainak fókuszában az eurázsiai szikes és sós tavak limnológiája, valamint a vízimadarak állnak, különös tekintettel azok anyagforgalmi és trofikus kapcsolataira. 2008-tól a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának Szikes Vízi Munkacsoportjának alapító tagja és szakmai koordinátora, 2018-tól a Szakosztály elnöke.
