Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
27 Pusztai-Eredics A. és Tóth G.: Feliszapolódási vizsgálatok a Rába folyó árterén 137Cs-izotóp gamma-spektrometriai elemzése alapján A B-mintaterületen (3. ábra) 30 cm-nél már feljött a talajvíz, itt csak eddig a mélységig lehetett a kutatógödörből mintát venni. Valószínűleg a magas talajvíz jelenléte lehet az oka annak, hogy az A-minterülethez képest itt jóval alacsonyabb a 137Cs-aktivitáskoncentrációja. Valószínűsíthető, hogy a talajvíz kimoshatja a talajból a l37Cs mennyiségét, a 137Cs a talajvízzel jobban vándorol. A B- mintaterület mintáinak eredményei hasonlóak az A-mintaterület mintáinak eredményeihez, hasonlóan a felső 5- 10 cm-es mélységben jelenik meg a csúcs. Mivel mindkét mintavételezés ugyanabból a holtágból történt, ezért megállapítható, hogy a mérések eredményei egymást alátámasztják. 25-, 3. ábra. A l37Cs mélységi eloszlása az ártér B-mintavételi helyén Figure 3. The depth distribution of137Cs at thefloodplain sampling site “B" A mérések igazolták, hogy a vizsgált területek talajában a l37Cs-aktivitás a talajmélységgel csökken. Ezen csökkenést a talajmélység függvényében ábrázolva és függvényt illesztve az adatokra az tapasztalható, hogy az aktivitás mélységi eloszlása exponenciálisan csökkenő függvény szerint változik (4. ábra és 5. ábra), amit már korábbi kutatási eredmények is igazoltak {He és Walling 1997, Dezső és társai 2009, Szabó és társai 2012a, b, Kiss 2013). 4. ábra. A-mintaterület talajának ,37Cs aktivitáskoncentrációja a talajmélység függvényében, valamint a mélységi eloszlásra illesztett függvény (0-70 cm) Figure 4. 137Cs activity concentration of the soil of sample area “A ” on the soil depth and the function adapted to the depth distribution (0-70 cm) 5. ábra. B-mintateriilet talajának ,37Cs aktivitáskoncentrációja a talajmélység függvényében, valamint a mélységi eloszlásra illesztett függvény (0-30 cm) Figure 5. 137 Cs activity concentration of the soil of sample area “B ” on the soil depth and the function adapted to the depth distribution (0-30 cm) A talajprofil további elemzéséből arra lehet következtetni, hogy a terület nem bolygatott talajprofiljában a l37Csösszaktivitás nagy része a talaj felső 15 cm-es rétegében koncentrálódik. A kutatási eredmények alapján meghatároztuk a holtág feliszapolódási sebességét. Az eredmények értékelése alapján a hullámtér feliszapolódási sebessége 5 cm 30 év alatt. A kapott értékek rámutatnak, hogy a hullámtér e szakaszán a feliszapolódás mértéke csekély, a Rába e szakaszán, véleményünk szerint nagyarányú üledékképződés nincs. A fentiekben említett mérések alapján a csernobili szint, amit kerestünk, a felső 5-10 cm-es talajszelvényben helyezkedik el. ÖSSZEFOGLALÁS Az európai kontinensen a csernobili atomerőműben 1986 áprilisában bekövetkezett nukleáris baleset után a radionuklidok kiülepedése okozott a normálisnál magasabb radioaktív szennyezettséget a talajban. A ki ülepedés után a l37Cs megkötődött a talaj felszínén, és abból adódóan, hogy a migrációs mélysége a talajokban nagyon alacsony volt, ezért évtizedekkel a kiülepedés után is nagy része jelenleg is megtalálható a talajfelszín rétegeiben. Tapasztalati megfigyelések azt mutatják, hogy a talajfelszínre kiülepedő radiocéziumot gyorsan és erősen abszorbeálják a talaj alkotórészei (elsősorban az agyagásványok, másodsorban a humuszanyagok), és utána ez a kezdeti meredek mélységi eloszlás csak nagyon lassan változik (Dezső és társai 2009). Ez az erős kötődés, valamint a fent leírt időbeni kihullási mintázat az alapja az üledék izotópos meghatározásának. Az üledéksor egy adott mélységében található 137Cs mennyisége két forrásból ered: az egyik a mindenkori üledékfelszínre közvetlenül kihullott radiocézium, a másik a vízgyűjtőből származó üledékszemcsékhez kötött. Az első komponens hozadéka, nevezetesen az adott időpontban egységnyi felületre meghatározott időegység alatt lehulló 137Cs-fluxus mennyisége viszonylag jól meghatározható. A második komponens a folyó által szállított üledékmenynyiségből egységnyi idő alatt egységnyi felületre kiülepedő anyagmennyiség és az ahhoz kötődő radiocézium mennyiség szorzataként képezhető. A szántókról származó üledék fajlagos aktivitása közvetlenül a kihullási esemény után lényegesen kisebb lesz, mint a műveletlen területekről
