Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
28 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. származóké. A forrásterületek eróziójának előrehaladtával azonban az utóbbi sokkal gyorsabban fog csökkeni, mint az előbbi, mivel nem bolygatott talajokban exponenciális, míg megművelt talajokban közel uniform mélységi eloszlás alakul ki (He és Walling 1997, Dezső és társai 2009). A kutatás keretében a Dunántúlon vizsgáltuk a Rába folyó és Csömöc patak között elhelyezkedő ártéri terület egyik holtágának talajában a 137Cs aktivitását. Ez a módszer azért használható, mert a talajrétegekből a nagyobb l37Cs-aktivitáskoncentrációjú részek kiemelhetők - például az 1950-60-as években végrehajtott kísérleti atombomba robbantások által megnövekedett 137Cs kihullás vagy az 1986-os csernobili katasztrófa miatt ezért az adott talajréteghez lehet kötni egy adott évszámot, így a feliszapolódás mértéke meghatározhatóvá válik. A mérések során bemutatásra került a vizsgálati terület talajában a 137Cs mélység szerinti eloszlása. A mérések során igazoltuk, hogy a vizsgálati terület talajában a 137Cs aktivitás a talaj mélységgel csökken. Ezen csökkenést a talajmélység függvényében ábrázolva és függvényt illesztve az adatokra és az összegzését követően arra az eredményre jutottunk, hogy az aktivitás talajbeli eloszlása exponenciálisan csökkenő függvény szerint változik. A talajprofil további elemzéséből arra következtetésre jutottunk a gamma-spektroszkópiai mérések alapján, hogy a terület nem bolygatott talajprofíljában a 137Cs-összaktivitás nagy része a talaj felső 15 cm-es rétegében koncentrálódik. A mérési eredmények alapján megállapítottuk az adott holtág feliszapolódási sebességét, mely 5 cm 30 év alatt. Jövőbeni kutatásként a Rába folyó még több árterén elhelyezkedő holtágának vizsgálatával, azok mintáinak 137Cs-akti vitáskoncentrációjának elemzésével további, pontosabb információk nyerhetők az ártér hosszabb szakaszán a feliszapolódás sebességének alakulásáról. IRODALOM Amano, H., Matsunaga, T, Nagao, S., Hanzawa, Y, Watanabe, M., Ueno, 71, Onuma, Y. (1999). The transfer capability of long-lived Chernobyl radionuclides from surface soil to river water in dissolved forms. Organic Geochemistry 30: pp. 437-442. Battaglia, D., Capra, L., Guzz I., Martinotti, W. (1996). “137Cs and naturally occurring radionuclides as a tool for sedimentation study in river reservoirs.” Proc. Int. Conf. on Reservoir Sedimentation, pp. 217-232. Bódizs, D. (1997). Félvezető - detektoros gammaspektroszkópia, laboratóriumi gyakorlat, BME Nukleáris Technikai Intézet, 17 p. http://mf2002.uw.hu/anyagokJgamma.pdf Bódizs, D. (2006). Atommagsugárzások méréstechnikái. Typotex Kiadó, Budapest 271 p. Braun. M, Szalóki, /., Posta, J, Dezső. Z. (2003). Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterében. Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Vándorgyűlés, Szolnok. Cornell, R.M. (1993). Adsorption of cesium on minerals: a review. J. Radanal. Nucl. Chem. 171, pp. 483—500. De Cort, M., Dubois, G., Fridman, S.D., Germenchuk, M.G., Izrael, Y.A., Janssens, A., Jones, A.R., Kelly, G.N., Kvasnikova, E. V., Matveenko, 1.1., Nazarov, I.M., Pokumeiko, Yu.M., Sitak, V.A., Stukin, E.D., Tabachny, L.Ya., Tsaturov, Yu.S. (1998). Atlas of caesium deposition on Europe after the Chernobyl accident. EUR Report 16733, EC, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, Plate 1. Dezső, Z., Bihari, A., Cseszkó, T., Szabó, Sz. (2003). Investigation of soil erosion in arable land in Hungary using radiotracer technique. Atomki Annual Report, pp. 57-58. Dezső, Z., Szabó, SZ., Bihari, A. (2009). Tiszai hullámtér feltöltődésének időbeli alakulása a 137Cs-izotóp gamma-spektrometriai vizsgálata alapján. In: Proc. V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár pp. 443-438. Engi, Zs., Tóth, G., Braun, M, Hubay, K., Hercsel, R. (2011). Study of the silting up process of the Mura River’s floodplain in Hungary. XXVth Conference of the Danubian Countries. Budapest. ftp://152.66.12L2/Floodrisk/ _DC/docs/6_06_Engi%20Zsu zsanna.pdf Engi, Zs., Tóth, G., Somogyi, K, Lant er, T, Heresei, R., Bozzay, F. (2016a). A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás vizsgálata 2D modellezéssel. Hidrológiai Közlöny 96, 1: pp. 33^18. Engi, Zs., Tóth, G., Braun, M. (2016b). A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész. Hidrológiai Közlöny 96. évf. 2: szám, pp. 52-63. Fehér, I. (1988). Experiences in Hungary on the radiological consequences of the Chernobyl accident. Envir. International, 14, pp. 113-135. Földi, L., Kuli, R. (2014). Extreme weather phenomena 2. The process of remediation. Hadmérnök XIX. 2: pp. 250-256. ISSN 1788-1919 http://hadmemok.hu/142_23 _foldil_kr.pdf Froehlich, W., Walling, D.E. (1994). “Use of Chernobyl-derived radiocaesium to investigate contemporary overbank sedimentation of the floodplains of Carpathian rivers.” International Association of Hydrological Sciences Publication, No. 224, pp. 161-169. Gémesi, Z. (2008). Radiológiai mérési módszerek, modellek alkalmazása természetes ökoszisztémák és az épített környezet vizsgálatára, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 131 p. He, Q., Walling, D.E. (1997). “The Distribution of Fallout 137Cs and 2l0Pb in Undisturbed and Cultivated Soils.” Appl. Radiat. Isot., Vol. 48, pp. 677-690. Kiss, E. (2013). Radioaktív izotópok terjedése a környezetben (Cs-137-el történő talajeróziós vizsgálati módszer), Doktori (PhD) értekezés, Nyugat-magyarországi egyetem, Erdőmérnöki kar, Sopron, 97 p. Kiss, /., Vértes, A. (1979). Magkémia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 476 p. ISBN: 963-05-1699-3
