Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. 2. táblázat. B-mintaterület ,i7Cs-aktivitás adatai a HPGe (High Purity Germanium) félvezető detektor mérése alapján Table 2. U7Cs activity data from sample area "B ” based on the High Purity Germanium Detector measurement Minta (cm) Súly (g) Csúcsterület Hiba Beütésszám Aktivitás (Bq) Hiba (Bq) Aktivitás koncentráció (Bq/kg) Aktivitás koncentráció hiba (Bq/kg) B 1. 0-5 436,8 170 17 250 7 1 16 2 B 2. 5-10 484,3 251 19 334 11 1 22 2 B 3. 10-15 515,3 182 16 250 8 1 15 1 B 4. 15-20 472,0 78 12 131 3 1 7 1 B 5. 20-25 407,0 23 10 86 1 0 2 1 B 6. 25-30 465,4 28 10 81 1 0 3 1 A fenti alapokon nyugvó módszert az 1980-as években kezdték kifejleszteni. A sikeres alkalmazásokra 1990-től már számos példát lehet találni (Froehlich és Walling 1994, Battaglia és társai 1996, Walling és He 1997). EREDMÉNYEK A vizsgált területről 2018 tavaszán két kutatógödörből összesen 20 minta került begyűjtésre. Rum település közigazgatási területéhez tartozó, a Rába folyó és a Csömöc patak között elhelyezkedő ártéri terület egyik holtágának talajában a 137Cs-aktivitáskoncentrációja került vizsgálatra. A mérések során bemutatásra került a vizsgált terület talajában a 137Cs mélység szerinti eloszlása, valamint e mélységi eloszlás időbeli változása. í f <ft> f mm / 17» f £ * " / BMP* • •• \ í v /A 2 I / 10m 1. ábra. A mintavételi helyek domborzati térképe (Megjegyzés: 1: B-mintavételi terület, 2: A-mintavételi terület) Figure 1. Surface map of sampling sites (Note: 1: Sampling area “B”, 2: Sampling area "A”) A 70 cm (A-mintavételi terület), illetve a 30 cm (B- mintavételi terület) mély kutatógödrökkel feltárt üledéksort 5 cm-es rétegenként mintáztuk (/. ábra). A mintavételt követően, a fent leírtak alapján felvettük a ,37Cs mélységi eloszlását és kerestük a kihullási eseményeket jelző maximumokat. —177 ~~ 176,5 —j1?6 • 175,5 175 174.5 ÄH 174 1173.5 ------173 172,5------172------171,5 171 magasság m A 20 mintára kapott 137Cs-adatok egy viszonylag szűk értéktartományra korlátozódnak, ugyanakkor a mélységgel határozott szisztematikus változást mutatnak. Az A- mintaterület (2. ábra) talajának 5-10 cm-es rétegében a koncentráció meredek emelkedése tapasztalható, ahol 137Cs értéke 62 ± 4 Bq/kg. Ezt a markánsan kiemelkedő 5- 10 cm között megjelenő keskeny csúcsot az 1986-os rövid idejű csernobili kihullás időbélyegének tekinthetjük. A légköri nukleáris fegyvertesztek időben elhúzódó cézium kihullása miatt várhatóan szélesebb csúcs az üledékoszlop 70 cm-es mélységében sem jelentkezik. Mindkét mintaterület esetében a felső 0-5 cm-ben található koncentráció oka valószínűleg az lehet, hogy a vízgyűjtőterület felső részéről folyamatosan szállítódik az anyag az alacsonyabb területekre, így a mintavételi területre is. Ennek köszönhetően a minták legfelsőbb rétegében már mérhető mennyiségű 137Cs radioaktív izotóp található. A kutatás tárgyát képző 137Cs radioaktív izotóppal szennyezett réteg azonban mélyebben található, és a szennyeződéssel érintett pont elérését követően a radioaktív izotóp mennyisége exponenciálisan csökken. A 2. ábrán látható, hogy a 137Csaktivitáskoncentrációja 5-70 cm mélységig monoton csökken, ez a természetes migráció része, ugyanis a 137Cs mennyisége nem bolygatott területen exponenciálisan csökken. Megfigyelhető, hogy a mélységgel gyorsan csökken a 137Cs koncentrációja, továbbá a 137Cs igen lassan mozog a talajban, ezt a lassú mozgást a korábbi kutatások anyagvizsgálati eredményei a talaj agyagásvány tartalmával (Tamura és Jacobs 1960, Cornell 1993, Valcke és Cremers 1994, Szabó és társai 2012a, b), elsősorban a kaolinit és az illit jelenlétével magyarázzák. 70-1 o 30-> 20-10--i—*—i—’—i—'—1—i—-—r- 10 20 30 40 50 Mélység (cm) 2. ábra. A ,,7C.s mélységi eloszlása az ártér A-mintavételi helyén Figure 2. The depth distribution of137 Cs at the floodplain sampling site "A ”
