Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
20 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. 7. ábra. Fajlagos vezetőképesség változása az indukált (levegőztetett) kioldás során Figure 7. Change in specific conductivity during induced (aerated) leaching Következtetések Mindent összegezve, az adott mérési elrendezésben azt tapasztaltuk, hogy sem a parádi kőzet aprítása, sem az oldat levegőztetése, buborékoltatása nem járul hozzá, hogy egy kioldási cikluson belül jelentősen növeljük a kioldott anyagmennyiséget. Ugyanez az állítás igaz a kémhatás esetében is. Adott vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a parádi fürdőben kialakított gyógyvíz előállítási módszeren nem érdemes változtatni. Kísérletünket a továbbiakban érdemes még további ciklusokkal bővíteni, hogy a kőzet teljes kimerülésének kinetikáját meg tudjuk határozni, ezen keresztül is segítve a parádi kórház munkáját a kőzet élettartam becsléssel. BALNEOLÓGIÁI KUTATÁSOK Régóta tisztában vagyunk azzal, hogy a víz fizikai tulajdonságai milyen élettani hatásokat váltanak ki. Kémiai hatását, a vízben oldott ásványi anyagok felszívódását viszont alig ismerjük. Az ásványi elemek vízből való felszívódására kevés a bizonyított adat. Feltételezhető, hogy fürdés közben a bőr különböző rétegeiben lerakódó ásványi elemek, mintegy lerakódásokat képezhetnek és lassan abszorbeálódva a bőrön keresztül bekerülhetnek a keringésbe és ott kifejthetik hatásukat. Egyéb mechanizmusként meg kell említeni az antioxidáns és immunológiai rendszert érintő kedvező változásokat is. A bőrön át történő felszívódásról van néhány adat, például a Holt-tengerben való fürdést követően arthritis psoriaticában (ízületi gyulladással együtt járó pikkelysömörben) szenvedő betegekben megemelkedett a szérum bromid, rubidium, kalcium és cink szintje a fürdési idővel és a víz hőmérsékletével arányosan (Bender 2014). A psoriasis (pikkelysömör) egy krónikus, rekurráló multifaktorális betegség. Ez a gyulladásos bőrbetegség gyakran köröm- és ízületi érintettséggel együtt jelenik meg. A populációban gyakorisága 1-3%, a bőrbetegek 6-8%-a érintett. Nemi különbséget nem tapasztalunk, viszont a férfiakban a betegség súlyosabb lefolyású (Nestle 2009). A psoriasishoz társuló krónikus gyulladásos mozgásszervi elváltozások összefoglaló neve arthritis psoriatica (AP). Az AP jellegzetes klinikai tünetei miatt önálló klinikai entitás (Géher 2008). A genetikai hátterű betegség különböző provokáló faktorok hatására alakul ki, melyben szerepet játszanak sérült immunológiai folyamatok, mint például a kóros T-sejt aktiváció önfenntartóvá válása, illetve a ILI 7/23 citokin hálózat gyulladás indukáló hatása (Gyulai és Kemény 2006). A korábbi kutatások alapján ismeretes, hogy a psoriasisos betegek perifériás véréből izolált szabályozó (regulatorikus) T sejtekhez (Treg) hasonlóan a tünetes bőr Treg sejtjei is csökkent gátló aktivitást mutattak az egészséges vérből származó Treg sejtekhez képest (Sugiyama és társai 2005). Terápiájában a gyógyszeres kezelés mellett a fizioterápia és azon belül is a balneoterápia jelentős szerepet kap. A hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatok és tapasztalatok alapján psoriasisban szenvedő betegek esetében a sós, a jódos, a kénes és a radonos vízzel való balneoterápiás kezelés javallott. Fürdőkúra esetén az ingersorozat erősségét a beteg reakciókészségén kívül az adott gyógyvíz jellege, hőfoka, az egyes fürdők időtartama, a fürdőkúra hossza és a kezelés módja határozza meg (Tóth 1991). A parádi vasas-timsós víz gyógyvízzé minősítéshez 147 krónikus nőgyógyászati beteg bevonásával végeztek vizsgálatot. Jelenleg nőgyógyászati betegségek kezelésére felhasználják a gyógyvizet kádfürdő formájában. Jelen kutatás célja a parádfürdői vasas-timsós gyógyvíz rövidtávú hatásosságának igazolása arthritis psoriatica diagnózisú betegek esetében klinikai betegvizsgálatok és szisztémás, valamint sejtszintű vérvizsgálatok eredményeinek értékelésével. Anyag és módszer A vizsgálati csoport (átlagos életkor 63,4 év, 6 nő és 1 férfi) és a kontroll csoport alanyai (átlagos életkor 36,3 év, 6 nő) a Parádfürdői Állami Kórházban felvételre kerültek a vizsgálatok idejére. A betegség aktivitásának objektív megítélésére a „disease activity score” (DAS) 28 indexet
