Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
Szűcs Péter és társai: Balneológiái és gyógyvíz-technológiai vizsgálatok Parádfiirdön 21 használtuk. A bőr állapotát a „psoriasis area and severity index” (PASI) értékelésével írtuk le. A fájdalom megítéléséhez alkalmaztuk a „Visual Analog Scale” (VAS) skálát. A kezelésnek az életminőségre kifejtett hatását egy általános, standard kérdőívvel, az SF-36 segítségével mértük. A vizsgálatban 6 ízület és 5 régió mozgásterjedelemét is értékeltük oldalanként, több mozgásirányban. Továbbá a perifériás vérből vizsgáltuk a szabályozó (regulatorikus) T sejtek aktivitásának változását. Terápia Egy kúra 10 napos volt. A vizsgálati és a kontroll csoport betegei is részesültek fürdőkezelésben. Az orvosi kádat a kezeléshez 38°C fokos vasas-timsós gyógyvízzel töltötték fel. A fürdőkezelés adagolása az alábbi protokoll szerint zajlott: az első napon 10 perc volt, a második napon 15 percre növelték és a harmadiktól 20 percesek voltak a kezelések. Eredmények Az ízületi gyulladás aktivitása alapján 4 beteg állapota súlyos volt a kezelés előtt. Közülük 1 beteg bőrtünetei is súlyosak voltak, a többieké mérsékelt állapotú. Mérsékelt ízületi aktivitást találtunk 3 beteg esetében, itt a bőrtünetek is mérsékeltek voltak. A vizsgálati csoportban különböző súlyosságú és kiterjedésű mozgás-terjedelem csökkenést találtunk az ízületekben. A kontroll csoportban nem volt sem bőr, sem ízületi elváltozás. A kezelést követően szignifikánsan javultak a bőrtünetek, valamint csökkent a fájdalom, a nyomásérzékeny ízületek száma és az ízületi mozgás-beszűkülés értéke. Az egészségérzet mindkét csoportban szignifikáns javulást mutatott. A vérvizsgálatok alapján azonban a csoportok között nem találtunk szignifikánst eltérést sem a kezelés előtti, sem a kezelés utáni állapotok esetében. ÖSSZEFOGLALÁS A Miskolci Egyetem és a Parádfürdői Kórház által kezdeményezett komplex kutatás során a Magyarországon egyedülálló áztatásos gyógyvízkészítést vizsgáltuk interdiszciplináris megközelítéssel. Az elvégzett vizsgálatok során a vízbe áztatás során bekerült kioldható anyagok körét határoztuk meg, valamint ezzel egyidőben új alkalmazhatósági területeket kerestünk a parádi gyógyvíz felhasználására. Az eredmények alapján elmondható, hogy az áztatások során nagy mennyiségű oldott anyag jut a terápiákra használt vízbe, amit kádfürdőkben alkalmaznak. A kutatás továbbvitele során az áztatott kőzet pontosabb vizsgálata következik, hogy egyértelműen meg lehessen határozni a gyógyvízkészítés receptjét, valamint az egészségügyi vizsgálatok folytatása során a mintaszámok növelése érdekében jobb, pontosabb eredmények elérése a cél. A komplex balneológiái vizsgálat remélhetőleg hozzájárulhat ahhoz, hogy a nőgyógyászati betegségek kezelése mellett egyéb betegségek kezelésére is sikerrel lehessen alkalmazni a parádi gyógyvizet. A Parádfürdői Kórház és a Miskolci Egyetem együttműködése megerősítheti a régióban folytatott balneológiái célú kutatásokat a jövőben. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program „Természeti erőforrások optimalizálása korszerű technológiákra alapozva: Energetikával, vízzel, anyagfejlesztéssel és smart technológiákkal kapcsolatos kutatások” valamint a Miskolc Egyetem Műszaki Földtudományi Karának GINOP-2.3.2-15-2016-00031 jelű „Innovatív megoldások a felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosítása érdekében ” című projektjének részeként - a Széchenyi 2020 program keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok társfinanszírozásával valósul meg. IRODALOMJEGYZÉK Aujeszky, Papp, F., Frank, M. (1949). Parádfürdő. In: Balneológiái Könyvtár, 1. sz. Magyarország gyógyfürdői, Országos Fürdőügyi Igazgatóság, Budapest, pp. 55-59. Baksa, C. (1975). A recski mélyszinti szubvulkáni andezittest és telérei. Földtani Közlöny, 105. kötet, pp. 612-614. Bender, T. (2014). A balneoterápia hatásmechanizmusa. In: Bender Tamás (szerk.). Balneoterápia és hidroterápia. Budapest: Medicina, pp. 27-31. ISBN: 978 963 226 473 8 Boleman, I. (1896). Sulfatos vizek. In: Magyar Fürdők és Ásványos Vizek. Budapest: Magyar Balneológiái Egyesület, pp. 123-125. Cseke, L. (1982). Parádfürdő. In: Eszak-Magyarország gyógyürdöi és fürdői. Budapest: Panoráma, pp. 109- 119. ISBN: 9632432002 Csiffáry, G. (2009). Az ércbányászat története a recski Lahócában (1860-1979). Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány. Csillag, J. (1975). A recski terület magmás hatásra átalakult képződményei. Földtani Közlöny, 105. kötet, pp. 646-671. Félegyházi, Z, Csillogná Teplánszky, E., Varga, G. (1975). A Mátra hegység földtana. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve LVII. kötet 1. füzet, p. 575. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. ISBN 9631008789. Földessy, J. (1975). A recski rétegvulkáni andezitösszlet. Földtani Közlöny, 105. kötet, pp. 625-645. Földessy, J. (1997). A recski Lahóca aranyérc előfordulás. Földtani Kutatás, 34(3), pp. 12-15. Frank, M., Kunszt, J., Rausch, Z. (1932). Magyarország Fürdőinek, Ásványvizeinek, Üdülőhelyeinek Ismertetése Magyarország Fürdőtérképével. Budapest: Országos Balneológiái Egyesület. Gasztonyi, E. (2010). A Mátra hegység ércesedése. In: A Mátra Tájvédelmi Körzet - Heves és Nógrád határán. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 53-63. Géher, P. (2008). Arthritis psoriatica. In: Poór Gyula ( szerk.) A reumatológia tankönyve. Budapest: Medicina, pp. 227-230. ISBN: 978 963 226 510 0 Gyulai, R., Kemény, L. (2006). A pikkelysömör immunológiája: Az alapkutatástól a betegágyig. Orvosi Hetilap, Í47(46), pp. 2213-2220. Jiirányi, K. (1975). A recski mélyszinti alaphegységi üledékes képződmények. Földtani Közlöny, 105. kötet, pp. 598-611. Nestle, F. O. (2009). Mechanisms of Disease Psoriasis. N. Engl .1 Med, 361. kötet, pp. 496-509.
