Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
5 Precíziós körforgó szárnyvezeték VRI zónáinak szóráseloszlási vizsgálata Bíró Tibor*, Takács Sándor**, Helyes Lajos** és Pék Zoltán** *Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Területi vízgazdálkodási Tanszék, Baja (E-mail: biro.tibor@uni-nke.hu) **Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Kertészeti Intézet, Gödöllő Kivonat A változtatható dózisú öntözésre (VRI) alkalmas technológiával felszerelt körforgó (center pivot) öntözőberendezések, amelyek a szórófejek egyedi vezérlését teszik lehetővé (VRI iS), egyelőre nem elterjedtek. Ebben a kutatásban arra kerestük a választ, hogy a VRI vezérlés alatt mennyire egyenletes a vízkijuttatás, valamint hogyan alakul a VRI zónákban az alul- és túlöntözött területek és vízmennyiségek aránya. Megvizsgáltuk továbbá, hogy milyen szélesek az átmeneti sávok a VRI zónák között. Különböző, egyenletességre vonatkozó méréseket végeztünk, közönséges csapadékmérőket használva az öntözővízadagok mérésére. Az egyenletesség megállapítására négyzethálóban és sugárirányban helyeztük el a csapadékmérőket. Az átmeneti sávok szélességének megállapítására a VRI zónák határaira merőlegesen alakítottunk ki mérési vonalakat. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy nagyon jó egyenletesség volt elérhető az 1R100 és IR50 zónákban, de az IR100 egyenletessége jobb volt, mint az IR50 zónáé. A CUc(Christiansenféle egyenletesség) értéke 91,8 és 92,9% közötti volt az 1R100 és 88,8-90,8% az 1R50 zónában. A legmagasabb RMSE (Root mean squared error) érték 2,7 mm volt. Az alul- és túlöntözött vízmennyiségek nem voltak jelentősek. Az átmeneti sávok nem voltak egységes szélességűek. Átlagosan 9 m szükséges az elfogadható vagy tökéletes átmenetekre a VRI zónák között, vagyis ekkora sávot szükséges figyelembe venni a zónák kialakításánál, ha a zónán belül a tervezett mértékű és megfelelő egyenletességű víz kijuttatás a cél. Kulcsszavak Átmeneti zóna, öntözési egyenletesség, túlöntözés, alul öntözés, változtatható dózisú öntözés, változtatható arányú öntözés, körforgó (center pivot) öntözőberendezés. Examination of water distribution uniformity of VRI zones and the transition between them under a precision centre pivot Abstract The water distribution uniformity and the over- and underirrigated volumes and areas in different variable rate irrigation (VRI) zones under a precision centre pivot was measured and the wideness of transition between zones was also examined. The irrigation machine was equipped with VRI iS system. Due to this system the machine is able to control the duty cycle of every single sprinkler differently. Common rain gauges were used for the measurements. The rain gauges were placed in two different formations (grid shape and radially to the pivot centre) for the uniformity measurements. The width of transition zones was measured with measuring lines placed perpendicular to the border of the VRI zones. Excellent uniformity was measured in the irrigated zones. The uniformity of the 100% rate was better than under 50% rate. The measured CUc values were between 91.8 and 92.9% in the 100% rate zone. Slightly lower values were measured in the 50% rate zone (CUc=88.8-90.8%). The DU was between 88.7 and 90%, together with 85.1-86.7% in the 100% and 50% rate zone, respectively. The highest RMSE was 2.7 mm and the highest MAE was 2.1 mm. CUhh reached minimum 90% in the 100% rate zone in every case and was between 87.8 and 92.4% in the 50% rate zone. Overirrigation was 4.1-15.8 m’ ha'1 and the underirrigation was in the 0.1-11.8 m3 ha 1 range according to the measurements. The width of transition between the adjacent zones was not constant. In general, at least 9 m transition need to be considered by planning the shape of the VRI zones if the irrigation of the prescribed amount with good uniformity is necessary. Keywords VRI, VRI iS, transition zone, irrigation uniformity, overirrigation, underirrigation. BEVEZETÉS A csapadék mennyisége évről-évre változik a Kárpát-medencében. A legkisebb lehulló mennyiségek Kelet-Magyarországon mérhetők. Emellett a hőmérséklet emelkedő tendenciát mutat, hiszen évtizedenként 0,51 °C-os emelkedést regisztráltak a kutatók 1981 és 2010 között (Spinoni és társai 2015). Az előrejelzés szerint a régió szárasodása várható a jövőben, mely főként a nyári időszakban lesz jellemző (Bartholy és társai 2013). Elegendő csapadékmenynyiség mellett előfordulhat, hogy az időbeli eloszlása kedvezőtlen lesz, és hosszú száraz időszakok jelentkeznek a tenyészidőszakban, amely szintén problémát jelenthet. Emiatt a mezőgazdasági termelés nehezen tervezhető és az öntözés mindenképp szükségessé válik, elsősorban a magas hozzáadott értékű kultúráknál. Jelenleg az öntözésre berendezett terület közel 300 000 ha Magyarországon, ellenben a valóban öntözött terület nagysága 100 000 ha körül mozog (FAO 2016). Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által gyűjtött adatok alapján a vizjogi engedéllyel rendelkezők 45%-a öntözött ténylegesen 2015-ben (Marosán 2016), ugyanez a mutató 4,4%-kal volt több 2016-ban (Marosán 2017). Öntözési engedéllyel rendelkező összterület 154 266 ha volt 2015-ben és 128 823 ha 2016-ban. Az esőztető öntözőberendezések használata általános Magyarországon. A körforgó, önjáró szárnyvezetékek elterjedőben vannak, az öntözött területek 7%-án üzemelnek, miközben a legnagyobb öntözött területen főként vízágyúval szerelt csévélődobos rendszerek (16%) és lineárok működ
