Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
70 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. Fríz területet és emeltetett ott egy sáncot. Röviddel később, Anton Günter gróf tárgyalt a külföldi csapatok visszavonásáról, igy aztán fokozatosan visszafoglalták a szigetet és a domb területén az erődöt megnagyobbították. így a háború alatt már 400 katona volt elszállásolva. 1658-ig északi, nyugati és déli irányba bástyákat építettek. Elkészült egy emelhető híd a hozzá tartozó őrházakkal, valamint laktanya, lőporraktár és raktárépület. Azonban a harmincéves háború a végén, a katonák száma jelentősen csökkent és 1658-tól részben visszabontották az erődöt. Anton Günther halála után pedig azt teljesen lebontották, és egy vámház épült a helyén. A földvisszaszerzés azonban nem állt meg, még a XX. században is folytatódott. (5. ábra) DIEFDIJK A Diefdijk (Schoonrewoerd mellett) egy közel észak-dél irányú gát, mintegy félúton Utrecht és Tilburg között, messze a víztől, merőlegesen a folyókra. Összeköttetést jelentett a Lek és Linge (a középkorban még a legjelentősebb Rajna-ág volt) folyók között, de a gát egyik oldalán sem volt víz. Az építésének célja a felsőbb helyen keletkezett gátszakadásokból kiömlött víz megállítása volt. A gát 1284-ben épült, utána többször magasították és erősítették. Sokszor megállította a Rajna és a Maas kiömlött árvizét, hogy megelőzze Délnyugat-Hollandia elöntését. A keleti oldalán lévő területet a gát ’’vízbefolytotta”, elnéptelenedett, de a nyugati oldalán lévőket, mint például a legközelebbi települést Leerdamot, megóvta (4. ábra). így építésének célját elérte, de nem minden alkalommal. Néhányszor a víz ezt a gátat is áttörte. Az utolsó ilyen alkalom 1573-ban volt. A szakadás helyén hatalmas kopolya keletkezett, és a gátat új nyomvonalon, a kopolya vízoldalán állították helyre. A kopolya jelenleg is egy nagy tó, ez a legnagyobb kopolya tó Hollandiában. A holland gátak mellett sok ilyen kopolya van, Diefdijk mellett is három található emlékeztetve a régmúlt idők gátszakadásaira (4. ábra). 4. ábra. A Diefdijk gát Dél-Hollandiában Figure 4. Diefdijk in south of the Netherland KÖNYV A GÁTÉPÍTÉSRŐL ÉS A POLDER LECSAPOLÁSRÓL Andries Vierlingh (1507-1579) Hollandiában élt gátépítő és polder alkotó hidraulikus mérnök, aki Bredaban született. Nagyon fiatal korától kezdve ismerte a gátügyeket mind technikai, mind igazgatási szempontból. Fiatalon alkalmazottként dolgozott egy gátgróf (dijkgraaf) mellett. A hírhedt Szent Félix napi árvíz után 1530-ban Walcheren szigetén találta magát az Arne gátszakadásoknál (ahol majdnem ő maga is vízbe fulladt), majd a Zuid-Beveland Verdronken-vidékre ment, ahol Kreke híressé vált többszörös kopolyáján dolgozott. A XVI. század ötvenes éveiben betöltötte a Hendrikspolder gróf munkáját, ahol 1540-ig már mintegy 4000 hektár földet nyertek vissza. Az emlékirata (Memorie) a Walcheren melletti kiszögellésekről azt mutatja, hogy ellenezte az aktuális rezsim erőszakos beavatkozását. Időnként azonban erőszakkal kellett megállítani az áramlást, különösen Schouwen déli oldalán. Andries Vierlingh műszaki megoldásokat adott a befektetőknek; akik fényes jövőt és pénzt láttak a területi teijeszkedésben. Orániai Vilmos volt az egyikük, aki felkarolta munkáját. Andries Vierlingh leginkább a "Tractaet van dyckagie" című könyvéről ismert (J. ábra). ANDRIES VIERLINGH TRACTAET VAN DYCKAGIE •8-OKlVESBAßK. HAH7ISCH SMHOPP im. 5. ábra. Andries Vierlingh könyvének fedőlapja az 1920. évi első kiadás Figure 5. The cover page of Andries Vierlingh 's book from 1920 first edition Röviddel a halálát megelőzően, 1578-ban megjelent Vierlingh kézirata a Tractaet Dyckagie címmel. Könyvként csak 1920-ban jelent meg 543 oldalon, 72 ábrával, míg a reprint 1973-ban, amely még mindig érvényes a föld- és vízgazdálkodás alapvető hibáira vonatkozó figyelmeztetésként. Ez a mű egy példa arra, hogy a tapasztalat, a tudással párosulva olyan elméletileg alátámasztott új műszaki megoldásokhoz vezet, ami az emberek boldogulását biztosítja. A könyv részletes útmutatást ad a polderek lecsapolási munkálataival kapcsolatban, kitér a gátak keresztmetszetére, a gátmagasításra, illetve a gátszakadások helyreállítására (6. ábra). Bemutatja a kopolyás gátszakadás helyreállításának lehetőségeit.
