Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 2. szám

Nagy László: Árvízvédelem rövid története Hollandiában 71 A RIJKSWATERSTAAT MEGALAPÍTÁSA 1798-ban francia befolyásra növelték az árvízvédelem központi irányítását, megalakították a Birodalmi Vízügyi Szolgálatot, a Rijkswaterstaat-ot, ami hamarosan az árvíz­­védelem szakértőjévé, szakértő szervezetévé vált. A Rijkswaterstaat jelenleg az Infrastruktúra és Környezetvé­delmi Minisztérium része. Feladata az állami munkák vég­rehajtása és a vízgazdálkodás, magába foglalva a viziutak és szárazföldi közlekedési utak építését és fenntartását, va­lamint az árvízvédelmi és megelőző müvek. A szervezetet szintén bevonták a nagy vasúti projektek megvalósításába. Rijkswaterstaatnak 10 regionális, 6 speciális szolgáltató szervezete van (www.rijkswaterstaat.nl). FOLYAMI ÁRVIZEK A XVII. és XVIII. században a hírhedt folyami árvizek számos halálesetet okoztak. Gyakran jégtáblák blokkolták a folyót. A nagy íoldvisszanyerési munkálatok, a kiterjedt füzfaültetvények, és a folyó nagyvizi medrében lévő épü­letek mindegyike súlyosbította a problémát. Sok esetben a vízszint meghaladta a töltés magasságát, meghágás történt. Később sok kifolyási helyet megerősítettek, és az erősebb gátak építésére, valamint a folyóágak vízhozamának jobb megosztására fókuszáltak. Ennek érdekében csatornákat ástak, mint például a Pannerdens Kanaal és a Nieuwe Merwede. 1809-ben a Rajna talán az ország legpusztítóbb árvize (2. kép) vonult le, jelentős kiöntéseket okozva a Maas mel­let is. Az elöntés területe Németországtól a Maas és a Waal vidékén keresztül egészen az ország nyugati végéig tartott. Az IJssel folyó völgyének nagy része is megmerült. A gát­szakadásokat jégdugók váltották ki, a jégdugó blokkolta a víz szabad átfolyását, a felvizet felduzzadva, a gátat meg­hágva, majd átszakítva kiöntést okozott. Az 1809. évi árvíz idején Louis Napóleon, a francia császár testvére volt a király, igaz csak négy évig, azonban rövid uralkodása lényeges változást hozott a kormányzat árvízi szerepvállalásában. A francia uralom óta a kormány­zatnak jelentős központi szerepe van a vízgazdálkodásban. Ekkor formálódott és kezdett erősödni a Rijkswaterstaat. 1809-ben a folyami árvizek legnagyobb katasztrófája kö­vetkezett be Hollandiában (2. kép). Körülbelül 100 000 ember szembesült a nagy áradás hatásával, ami 275 halálos áldozattal járt. (Hollandiában a folyó menti árvíz általában csak néhány áldozattal járt, maximum néhány tucattal. Az ezreket-tízezreket elpusztító árvíz a tengerárnál jelentke­zett.) Sok volt a sebesült. Két-háromezer ló, tehén és sertés fulladt meg, és legalább 1 000 otthon teljesen megsemmi­sült. A katasztrófa után bekövetkezett nagymértékű nyo­morúság eredményeként az árvízi probléma természetesen mindenki figyelmét magára vonzotta. 6. ábra. Részletek Andries Vierlingh könyvéből, gát magasítása, kopolya helyreállítása Figure 6. Details from Andries Vierlingh 's book

Next

/
Oldalképek
Tartalom