Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Osvald Máté - Maróti Gergely - Papp Bernadett - Szanyi János: Biofilmképző baktériumok szerepe a termálvíz visszasajtolásban
74 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. Processes in Geothermal Systems - a Case Study, World Geothermal Congress, 2015. április 20 - 24, Melbourne Kosa /., Pósfai M. (2007). Magnetotaktikus baktériumok a Balaton üledékében. Hidrológiai Közlöny, 90-92. Kurunczi M. (2008). A visszasajtolás. A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer bemutatása, Kistelek, Geotermia a XXL században szakmai fórum, 2008. Meyer F., Paarmann D., D ’Souza M., Olson R., Glass E. M, Kubai M., Paczian 71, Rodriguez A., Stevens R., Wilke A., Wilkening J., Edwards R. A. (2008). The meta- genomics RAST server - a public resource for the automatic phylogenetic and functional analysis of metagenomes. BMC Bioinformatics 9, 386. Osvald M. (2014). A Hódmezővásárhelyi geotermikus visszasajtoló rendszer szűrőit eltömítő biológiai komponensek vizsgálata metagenomikai módszerrel. Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged, 42. Osvald M., Maróti G., Pap B., Szanyi J. (2017). Biofilm Forming Bacteria during Thermal Water Reinjection, Geofluids, 2017, DOI: 10.1155/2017/ 9231056, p. 7 Osvald M., Szanyi J., Bálint A. (2013). Baktériumok szerepe a visszasajtoláskor, Magyar Hidrológiai Társaság XX. Ifjúsági Napok, 2013. szeptember 19-20, Szeged Pap B., GyörkeiA., Boboescu I. Z, Nagy I. K, Bíró I, Kondorost É., Maróti G. (2015). Temperature-dependent transformation of biogas-producing microbial communities points to the increased importance of hydrogen- otrophic methanogenesis under thermophilic operation. Bioresource Technology, 177 (2015) 375-380. Schleifer K. //., Schüler D., Spring S., Weizenegger M., Amann R., Ludwig W., Köhler M. (1991). The genus Magnetospirillum gen. nov. Description of Magnetospirillum gryphiswaldense sp. nov. and transfer of Aquaspirillum magnetotacticum to Magnetospirillum magnetotacticum comb. nov. Systematic and applied microbiology, 14(4), 379-385. Shinoda Y, Akagi J., Uchihashi Y., Hiraishi A., Yukawa H., Yurimoto H., Sakai Y., KatoN. (2005). Anaerobic degradation of aromatic compounds by Magnetospirillum strains: isolation and degradation genes. Bioscience, biotechnology, and biochemistry, 69(8), 1483-1491. Szanyi J., Kurunczi M., Kóbor B., Medgyes T. (2013). Korszerű Technológiák a termálvíz visszasajtolásban, InnoGeo Kft, ISBN 978-963-89689, 204. Szanyi J., Kovács B. (2010). Utilization of geothermal systems in South-East Hungary. Geothermics (39), 357- 364. Szanyi J., Kovács B., Czinkota I., Kóbor B., Medgyes T, Barcza M, Bálint A., Kiss, S. (2011). Sustainable Geothermal Reservoir Management Using Geophysical and Hydraulic Investigations. World Environmental and Water Resources Congress 2011: Bearing Knowledge for Sustainability, California, 871-875. Tóth J. (1995). A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága. Hidrológiai Közlöny, 75.évf. 153-160. A SZERZŐK OSVALD MÁTÉ 2014-ben a Szegedi Tudományegyetem biomérnök alapképzését végezte el, melynek környezetvédelmi szakirányán a geotermikus energia hasznosítása során fellépő üzemeltetési problémákat vizsgálta. 2016-ban a Reykjavik University-n szerzett Sustainable Energy Engineering MSc diplomát, amely geotermikus energiához kapcsolt bioüzemanyag-termelésre irányuló kutatásán alapult. Azóta PhD hallgató a Szegedi Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában, ahol további geotermikus energiával kapcsolatos kutatásokat végez. MARÓTI GERGELY az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos fömunkatársa, az intézet Mikrobiális Genomika csoportjának vezetője. A PhD fokozat megszerzése után 2005 és 2007 között a J Craig Venter Intézetben a Nobel-díjas Hamilton O. Smith kutatócsoportjában fotoszintetikus baktériumok és algák hidrogéntermelését kutatta, illetve óceáni eredetű mikroorganizmus közösségeket vizsgált. Jelenleg fő kutatási témája az algák és baktériumok közötti kölcsönhatások molekuláris hátterének vizsgálata, illetve ezen interakciók hasznosítási lehetőségeinek feltárása. Nemzetközi és hazai tudományos közleményeinek összesített impaktfaktora 250 feletti. PAP BERNADETT okleveles biológusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, diplomamunkáját az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszékén írta. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) Növénybiológiai Intézetében dolgozik kutatóként. Komoly tapasztalattal rendelkezik különböző természetes és szintetikus mikrobiális közösségek metagenomikai módszerekkel történő vizsgálatában. SZANYI JÁNOS egyetemi tanulmányait matematika - számítástechnika - geológia szakirányon végezte a József Attila és az Eötvös Loránd Tudományegyetemeken, majd a Miskolci Egyetemen okleveles hidrogeológus-mémök diplomát szerzett. A Magyar Geológiai Szolgálatnál 12 évig területi geológusként, majd hivatalvezetőként dolgozott. 2004-ben PhD fokozatot szerzett. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. 2003-ban Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjat, 2015-ben a Felszín Alatti Vizekért Alapítványtól Ezüstpoharat kapott.
