Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - FÓRUM - Juhász Csaba: Négy évtizeddel az ENSZ Mar del Plata-i vízügyi konferenciája után
Fórum 75 Szakmai beszélgetés Juhász Csabával, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Elelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékán helyettesével, a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet intézetvezető-helyettes docensével arról, hogy négy évtizede rendezték meg a Mar del Plata-i ENSZ Vízügyi Konferenciát. A téma feldolgozásához a hagyományos szakcikk forma helyett az interjúformát választottuk, a kötetlenebb szakmai véleménykifejtés érdekében. Juhász Csaba dékánhelyettest Fehér János, a Hidrológiai Közlöny (HK) főszerkesztője kérdezte. Négy évtizeddel az ENSZ Mar del Plata-i vízügyi konferenciája után Juhász Csaba Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet ( juhasz@agr.unideb.hu ) HK: Köszöntöm Dékánhelyettes Urat. Beszélgetésünkre a hagyományos egyetemi tanév zárása után, 2018. júliusában kerül sor, és aktualitását az adja, hogy négy évtizeddel ezelőtt (1977. március 14-25.) került sor az ENSZ szervezésében a Mar del Plata-i vízügyi világkonferenciára. Milyen folyamatok jellemezték a konferenciát megelőző időszakot, és mi késztette az ENSZ-t a konferencia megrendezésére? JCs: Az 1970-es évektől kezdődően az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) az emberi társadalom létét alapvetően meghatározó kérdésekről számos világkonferenciát rendezett. A globális kihívás felismerése jól nyomon követhető a meglévő nemzetközi szervezetek működésében és újak születésében, a különböző kezdeményezésekben, egyezményekben és deklarációkban (Kindler és Somlyódy 2000). Ezen rendezvények sorába szervesen illeszkedett az 1977 márciusában Argentína Mar del Plata városában megrendezett ENSZ Vízügyi Konferencia. Ez a nemzetközi konferencia volt az első olyan tematikus konferencia, amely meghatározó jelentőséggel bírt a vízgazdálkodás kérdésében. A konferencia az ENSZ első általános vízjogi nemzetközi találkozója volt, mivel ez csupán öt évvel a nemzetközi környezetvédelem születése után történt (Kecskés 2009). Az édesvízkészletekkel kapcsolatos világméretű aggodalmak első alkalommal ezen a konferencián fogalmazódtak meg, melyet „Mar del Plata”-i akciótervnek neveztek. HK: Mi jellemezte a konferencia előkészületét és miért Mar del Plata-ban került megrendezésre? JCs: Az előkészítő munka döntő részét az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának öt regionális gazdasági bizottsága végezte. A regionális bizottságok a kérdések alaposabb megvitatására az éves közgyűléseiken kívül szakértői értekezleteket, továbbá szemináriumokat és konferenciákat rendeztek (Csontos 1977). Ennek keretében többek között 1975-ben Budapesten a vízgyűjtők átfogó irányításáról, 1976-ban Várnában a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseiről, Karl-Marx-Stadt-ban (Chemnitz) pedig a tavak eutrofízálódásáról szemináriumokat szerveztek. Hazánk az ENSZ felkészülési irányelveinek megfelelően Előkésztő Bizottságot hozott létre. A Bizottság kidolgozta a magyar vízgazdálkodást bemutató kézikönyvet, folyamatosan figyelemmel kísérte a konferencia előkésztő munkáját. Az előkészítés során a konferencia legfontosabb céljai között voltak: megállapítani a rendelkezésre álló vízforrások helyzetét; biztosítani, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségi vízutánpótlás álljon rendelkezésre, amely találkozik a bolygó társadalmi-gazdasági szükségleteivel; növelni a víz felhasználás hatékonyságát; elősegíteni a felkészülést nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, hogy elkerüljünk egy globális vízkrízist még a XX. század vége előtt. Az Argentin Köztársaság vállalta a házigazda szerepét. Erről a Mar del Plata akció terv I. fejezetében a következő olvasható: Elismerve az Argentin Köztársaság alapvető szerepét, mint e történelmi konferencia vendéglátója Mar del Plata városában és hatalmas hozzájárulását a minden nép társadalmi és gazdasági felemelkedése szempontjából döntőfontosságú konferencia sikeréhez. Több mint ötéves előkészület után a Vízügyi Konferencia 1977. március 14-25. között ülésezett. A Konferenciára meghívott valamennyi állam részvételével a konferenciát megelőző konzultációt tartottak 1977. március 12-én Mar del Plata- ban, hogy a nagyszámú eljárási és szervezési ügyet megtárgyalják. HK: Kik vettek részt a konferencia eseményein? JCs: A konferencián 116 ország (köztük Magyarország) vett részt, valamint vízügyi kérdésekkel foglalkozó 102 nemzetközi (világszervezeti, kormányközi és nem-kormányzati) intézmény, szervezet, egyesület stb., mintegy 1500 küldöttje és további 1000 szakértője. Tanácskozási joggal megjelentek az ENSZ által elismert felszabadítási szervezetek is. Jelen voltak az ENSZ különböző irodái titkárságainak munkatársai, specializált nemzetközi szervezetek (pl.: FAO, UNESCO, WTO, ELŐ, BRD, WMO, IAEA), különböző kormányközi szervezetek, beleértve a
