Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Csitári Bianka - Szabó Attila - Bedics Anna - Becker Barbara - Korponai Kristóf - Boros Emil - Vörös Lajos - Somogyi Boglárka - Felföldi Tamás: Adatok a szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus baktériumok megismeréséhez
73 Csitári Bianka és társai: Adatok a szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus... tűk. A tisztítást követően a törzsekből a DNS kivonását a sejtek alkalikus lízisével végeztük: az azonosítani kívánt törzseket 25 pL 0,5M NaOH oldatban szuszpendáltuk, 15 percig szobahőmérsékleten inkubáltuk, majd 25 pL 1M TRIS [Trisz(hidroximetil)-aminometán]-HCl (pH 8) hozzáadása után 300 pL DEPC (dietil-pirokarbonát)- kezelt vízzel hígítottuk az oldatot. Ezt követően polimeráz láncreakcióval felszaporítottuk a taxonómiai azonosításhoz szükséges 16S rRNS gént (a módszer részletes leírását lásd: Máthé és társai 2014). A bázissorrend meghatározását az LGC Genomics (Berlin, Németország) cég végezte, az azonosítás az EzBioCloud adatbázisa alapján történt (Yoon és társai 2017). 1. táblázat. A baktériumok izolálásához készített táptalajok összetétele Table 1. Composition of culture media used ___________ for the isolation of bacteria________________ Táptalaj kódja* Táptalaj összetétele (1 L-re vonatkoztatva) PA, PG 0,5 g húspepton, 1 g glükóz, 0,5 g élesztőkivonat, 0,2 g NaN03, 0,2 g NH4CI, 0,5 g KH2P04, agar vagy gelzán, szikes-sós alap EA, EG 0,5 g húspepton, 0,5 g húgysav, 0,2 g NH4CI, 0,5 g KH2PO4, agar vagy gelzán, szikes-sós alap AA, AG 0,2 g L-szerin, 0,25 g L-aszparagin, 0,35 g L- arginin, 0,75 g glikogén, 0,5 g KH2PO4, agar vagy gelzán, szikes-sós alap HA, HG 1 g D-cellobióz, 0,5 g huminsav, 0,5 g KH2PO4, agar vagy gelzán, szikes-sós alap MR2A, MR2G 0,5 g élesztőkivonat, 0,5 g proteóz-pepton, 0,5 g kazaminosav, 0,5 g glükóz, 0,5 g vízoldható keményítő, 0,3 g Na-piruvát, 0,3 g KH2P04, 0,05 g MgS04, agar vagy gelzán, szikes-sós alap *A táptalajok kódjának utolsó betűje az alkalmazott szilárdító anyagra vonatkozik. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A Zab-szék és Sós-ér vizéből származó minták (2013- 2014-es mintasor) piroszekvenálásának eredményei alapján a tavakban akár 1-2%-os mennyiségben is jelen lehet a denitrifikációra is képes metilotróf baktérium, a Methylotenera (Kalyuzhnaya és társai 2010 és 2012, Mustakhimov és társai 2013). Ennél lényegesen jelentősebb részét képezi a közösségnek az amidokat és alifás nitrileket hasznosító alkalofíl Nitriliruptor (Rosenberg és társai 2014), amely a teljes baktériumközösség 7,4 %-át is alkothatja, de átlagosan 4,8% relatív mennyiségben fordult elő. A kemolitotróf nitrifikáló baktériumok meny- nyisége nagyon csekély volt a mintákban (átlagosan kevesebb, mint a teljes bakteriális közösség 0,5%-a), amit vélhetőleg a nagy nátrium koncentráció okoz (Sorokin és társai 2015). Mindezek mellett érdekes, hogy a nitrifiká- ciós folyamatokban a világ szikes tavaitól eltérően (Sorokin és társai 2015) az ammónia-oxidáló Nitrosococcus és Nitrosomonas, valamint a nitrit-oxidáló Nitrolancea és Nitrospira nemzetségek vesznek részt. Továbbá az is megállapítható, hogy a különböző típusba tartozó két szikes vízben eltérő nitrifikáló szervezetek fordulnak elő (2. ábra). A két tóból származó vízminták (2016 október) esetében az eltérő táptalajtípusokon kapott csíraszám értékek a 3. ábrán láthatók. Az általunk tervezett táptalajok mindegyikén nőttek telepek, és a Sós-ér esetén nagyobb tenyészthető csíraszámot kaptunk szinte valamennyi esetben. Általánosságban a legnagyobb mértékben a komplex összetételű (jellemzően húspeptont tartalmazó) táptalajokon szaporodtak el a baktériumok (MR2A, MR2G, EA, EG, PA és PG), amely vélhetőleg a könnyen hozzáférhető tápanyagoknak és a komplex összetevőkben rendelkezésre álló vitaminoknak, nyomelemeknek köszönhető. A vízimadarak hatásának jobban kitett Zab-szék minta különböző táptalajokon kapott csíraszámait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb értékeket a fehérjét, húgysavat és ammóniumot tartalmazó, agarral szilárdított táptalajok (EA és PA) esetében kaptuk. A fent említett összetevők természetes körülmények között lehetnek akár madárürülék eredetűek is. ■ Zab-szék «Sós-ér 2. ábra. A Zab-szék és a Sós-ér vizében található, a N- körforgalomban résztvevő prokarióta szervezetek megoszlása Figure 2. Distribution of prokaryotic microorganisms participating in the nitrogen-cycle of Zab-szék and Sós-ér soda pans 3. ábra. A Zab-szék és Sós-ér tenyészthető baktériumainak száma különböző táptalajokon 14 napos inkubálást követően (TKE, telepképző egység) (A táptalajok részletes adatait Id. 1. táblázatban) Figure 3. Number of culturable bacteria from Zab-szék and Sós-ér after 14 days of incubation on different media (TKE, colony forming unit) (See details of media in Table 1) Megfigyeltük továbbá, hogy az aminosavakból, illetve a huminsavból és cellobiózból álló táptalajokon a baktériumok csupán apró telepeket képeztek, ezek esetében kaptuk a legkisebb csíraszám értékeket is, ami valószínűleg a tápanyag-limitáltsággal állhat összefüggésben. Az eltérő szilárdító anyag használatának nem volt számottevő és egyértelmű hatása, holott korábbi vizsgálatok alapján a gellángumi esetében nagyobb tenyészthető csíraszámokat figyeltek meg (pl. Felföldi és társai
