Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Csitári Bianka - Szabó Attila - Bedics Anna - Becker Barbara - Korponai Kristóf - Boros Emil - Vörös Lajos - Somogyi Boglárka - Felföldi Tamás: Adatok a szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus baktériumok megismeréséhez
74 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. 2015). Ennek valószínűsíthető oka abban rejlik, hogy az agar foszfáttal együtt autoklávozva H2O2 képződését eredményezi, amely gátolhatja egyes baktériumok növekedését (Tanaka és társai 2014). Mivel azonban a mi esetünkben a KH2PO4 összetevőt külön sterilizáltuk, ez a hatás feltehetőleg nem lépett fel. Azonban a gelzán szilárdító anyagot tartalmazó táptalajokon kinőtt telepek morfológiájuk alapján sok esetben eltértek az agart tartalmazó, ugyanolyan összetételű táptalajokon kinőtt telepektől, vagyis elképzelhető, hogy a két esetben a tenyészthető közösség taxonösszetétele különböző. A különböző táptalajokról összesen 141 törzset izoláltunk (73-at a Zab-székből és 68-at a Sós-érből), amelyek esetében szekvencia analízist is végeztünk a taxonómiai azonosítás érdekében. Ennek eredményei a 2. táblázatban látható. 2. táblázat. A Zab-szék és a Sós-ér vizéből izolált baktériumtörzsek taxonómiai azonosításának eredményei Table 2. Taxonomic identification of bacterial strains isolated from the water of Zab-szék and Sós-ér Az adatbázissal való főleg a Bacillus és rokon nemzetségekbe tartoztak, döntő többségük valamelyik Bacillus fajjal mutatott közeli rokonságot. E nemzetség tagjai korábbi kutatási eredmények alapján az ureát lebontó ureáz enzimet kódoló génnel rendelkeznek (Cruz-Ramos és társai 1997), azaz részt vehetnek az urea lebontásában (Borsodi és társai 2007), befolyásolva ezzel a N-formák mennyiségét a környezetben, így a szikes tavakban is, hiszen az urea a húgysav mikrobiológiai lebontásának a köztiterméke (Nahm 2003b). Az alkaloid és halofd Bacillus alkalisediminis és a Bacillus aurantiacus fajokat egyébként kiskunsági szikes tavakból tenyésztették ki és írták le az ELTE Mikrobiológiai Tanszék kutatói (Borsodi és társai 2008, Borsodi és társai 2011). Esetünkben a 16S rRNS gén összehasonlító bázissorrend elemzésénél tapasztalható hasonlósági százalékértékek alapján több törzs is vélhetőleg a tudományra nézve új fajt képvisel. KÖVETKEZTETÉSEK Piroszekvenálási adatok elemzésével megállapítottuk, hogy a Zab-szék és Sós-ér vizében a kemolitotróf nitrifikáló baktériumok mennyisége csekély. Vélhetőleg a szikes tavak vizének nagy nátriumtartalma gátló hatással van ezekre a szervezetekre. Tenyésztéses vizsgáBacillus és rokon nemzetségekhez tartozó törzseket sikerült izolálnunk, annak ellenére, hogy tízféle táptalajt is felhasználtunk. Irodalmi adatok alapján a Bacillus nemzetség tagjai ureáz aktivitással rendelkeznek, így szerepük lehet a madárürülék által a tavakba jutott nitrogénvegyületek átalakításában. TOVÁBBI KUTATÁSI CÉLOK A továbbiakban az izolált törzsekkel különböző anyagok lebontását (aminosavak, fehérjék, huminsav, húgysav) és ezáltal a baktériumok N-körforgalomban betöltött szerepét, valamint a vízimadarak hatását kívánjuk vizsgálni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást az NKFIH PD 112449 és K 116275 pályázatok támogatták. Somogyi Boglárka munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja segítette. Felföldi Tamás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásában részesült (ÚNKP-17-4-III- ELTE-111). A kutatás során használt műszerek beszerzését a KMOP-4.2.1/B-10-2011-0002 és TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010- 0030 pályázatok támogatták. A szerzők köszönetüket fejezik ki Nagy Fíajnalkának a labormunkában való részvételért, Tugyi Nórának, Szabó Tímeának és Németh Balázsnak a mintavételek és a minták feldolgozása során nyújtott segítségükért. Legközelebbi rokon faj 16S rRNS gén hasonlóSág (%) Törzsek száma Zab-szék er Anaerobacillus alkalidiazotrophicus 98,2 0 1 Anaerobacillus arseniciselenatis 97,3 1 0 Anaerobacillus macyae 97,5-97,9 2 0 Bacillus alkalicola 97,8 0 1 Bacillus alkalisediminis 96,6-100 16 0 Bacillus aurantiacus 97,6-99,4 12 19 Bacillus horikoshii 97,0-100 3 12 Bacillus lindianensis 98,8-99,6 4 9 Bacillus okhensis 98,4-99,4 2 0 Bacillus pseudofirmus 97,6-98,7 2 3 Bacillus zhanjiangensis 96,8 0 1 Brevundimonas bullata 99,8 1 0 Corynebacterium mycetoides 98,8 1 0 Dietzia maris 100 0 1 Jeotgalibacillus campisalis 99,6-99,7 0 2 Luteimonas aestuarii 98,1 0 1 Micrococcus aloeverae 100 1 2 Mongoliitalea lutea 97,4-97,5 0 2 Nitrincola alkalisediminis 100 0 1 Paracoccus marcusii 100 0 1 Polygonibacillus indicireducens 99,2-99,4 0 2 Porphyrobacter donghaensis 98,6-98,9 2 0 Porphyrobacter neustonensis 98,7-99,4 4 0 Porphyrobacter sanguineus 97,4 1 0 Porphyrobacter tepidarius 98,9-99,4 3 2 Rhodobaca barguzinensis 98,3 0 1 Sál ipái udibacil l us agaradhaerens 96,8-100 11 2 Salipaludibacillus neizhouensis 97,2-98,1 4 3 Streptomyces sodiiphilus 99,9-100 3 1 Streptomyces xinghaiensis 100 0 1 összehasonlítás alapján a törzsek latunk során döntő többségben a
