Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Simon Brigitta, Simon Szabina, Kucserka Tamás, Anda Angéla Az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) lebontási ütemének vizsgálata a Kis-Balaton Ingói berkében
62 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám Az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) lebontási ütemének vizsgálata a Kis-Balaton Ingói berkében Simon Brigitta, Simon Szabina, Kucserka Tamás, Anda Angéla Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék (E-mail: simonbrigitta.georgikon@gmail.com ) Kivonat A makrofiták bomlása fontos folyamat, amely során a tápanyagok visszajutnak a vízi ökoszisztémákba. In situ kísérleteket végeztünk a Ceratophyllum demersum bomlási folyamatainak tanulmányozására a Kis-Balaton Ingói berkében. A hínárt durva és finom hálós zsákokban inkubáltuk, hogy megvizsgáljuk a makrogerinctelen szervezetek és a kisodródás hozzájárulását a lebontáshoz. Meghatároztuk a hínár bomlási ütemét, exponenciális bomlási koefficiensét és a víz fizikai és kémiai paramétereit (pH, vezetőképesség, NHT, NO3', SO42', PO43-, CT). A Ceratophyllum demersum bomlása a gyors lebontási kategóriába esett. A durva (k=0,0917) és a finom (k=0,0917) hálós zsákokban történő lebontási ütemek között szignifikáns különbségeket találtunk. Kulcsszavak Avarlebontás, hínár, avarzsák, Kis-Balaton vizes élőhely. Investigation of Ceratophyllum demersum's decomposition rate in Ingói Bay, Kis-Balaton Wetland Abstract Decomposition of macrophytes is an important process that nutrient in aquatic ecosystems. In situ experiments were conducted to study the decomposition processes of Ceratophyllum demersum litter in Ingói Bay, Kis-Balaton Wetland. Ceratophyllum demersum litter was incubated in coarse and fine mesh bags for the assessment of the relative contribution of macroinvertebrates and drifting to leaf litter decomposition. Dry mass, exponential decay coefficient and physical and chemical parameters of the water (pH, conductivity, NH4+, NO3', SO42", PO43", CT) were determined. The decomposition rate of Ceratophyllum demersum litter was fast. Significant differences in litter decomposition rates were found between coarse and fine mesh bags (large mesh size k=0,0917 and small mesh size k=0,0917). Keywords Leaf litter decomposition, Ceratophyllum demersum, litter bag, Kis-Balaton Wetland. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A klorofillal rendelkező zöld növényi szerveztek alapvető fontosságúak minden ökoszisztémában, vízben ezt a szerepet az algák és a magasabb rendű vízi-, mocsári-, illetve partmenti növények töltik be (Wetzel 1965). A vízi makrofiták fontos szerepet játszanak a széntárolásban és a tápanyag-ciklusban, főként sekély tavi- és folyami ökoszisztémában (Godshalk és Wetzel 1978, Carpenter 1980). A víz alá merülő makrofiták elsősorban a sekély tavak tiszta vízének fenntartásáért felelősek, és ezek a növények gyakran befolyásolják a teljes tó ökoszisztémájának működését (Scheffer és van Nes 2007, Meerhoff és Jeppesen 2010, Kissoon és társai 2013). A növényi anyag bomlás összetett folyamat, melyben mikroorganizmusok és egyes gerinctelenek szervezetek is részt vesznek, és ezeknek az organizmusoknak a hatására kezdődik meg a szén és a tápanyagok asszimilációs folyamata az élelmiszer-hálóban (Varga 2003). A nagy mennyiségű biomassza bomlása CO2 kibocsátást és az oldott szerves formák vízbe való kioldódását eredményezi (Likens és Bormann 1995). A makrofiták lassú bomlása az üledék felhalmozódásához és a sekély tavak felgyorsult feltöltődéséhez vezethet (Reddy és társai 1999, Battle és Mihuc 2000), továbbá a bomlás befolyásolja a part menti övezetek tápanyagdinamikáját és ökológiai funkcióit (Asaeda és társai 2000, Frost és társai 2002, Li és társai 2012). A bomlás tehát egy rendkívül fontos ökoszisztéma-folyamat, amely lehetővé teszi az elsődleges termelők tápanyagtartalmának elérését, gazdagítja a víz és az üledék szerves anyag tartalmát, és befolyásolja a tó közösségi faj összetételét és trofikus szerkezetét ( Graca és Canhoto 2006, Bellisario és társai 2012). Ezért nemzetközi szinten nagy érdeklődés mutatkozik a tavi ökoszisztémákban a vízi növényi bomlás változó mértékének mérésére és magyarázatára. Sok tanulmány foglalkozik a vízi makrofiták, azon belül is a különböző hínárfajok bomlási dinamikájának és tápanyagforgalmának vizsgálatával, de hazai viszonylatban kevés szakirodalommal találkozhatunk e téren. Vizsgálataink során célul tűztük ki a Kis-Balaton legelterjedtebb és legnagyobb produkciót adó submers, lebegő hínárfaj, az érdes tócsagaz ( Ceratophyllum demersum) lebontási ütemének maghatározását. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem Ingói berkében (NY 46,6650; É 17,2079) végeztük 2017. szeptember 22. és november 16. között. A kísérlethez használt növényi anyagot (Ceratophyllum demersum) a kísérlet beállítását megelőző 2 hétben gyűjtöttük, tömegállandóságig szárítottuk, majd 10-10 grammot avarzsákokba töltöttük. Két, különböző lyukbőségű avarzsákot alkalmaztunk: nagy szembőségű avarzsák s=3mm átmérővel (továbbiakban sima avarzsák), illetve kis szembőségű avarzsák ®=900pm átmérővel (továbbiakban planktonháló zsák). A mintavételek az 1. nap, 2. nap, 4.
