Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Maroda Ágnes, Sály Péter: Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén
54 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám 2. táblázat. A mikroélőhelyi változók permutációs szignifikancia tesztjeinek eredménye Table 2. Result ofpermutation significance tests of the abiotic variables élőhelyi változó jele (angol megnevezése) élőhelyi változóneve F-érték p-érték depthmean átlagos vízmélység 10.253 0.001 depth SD vízmélység szórás 1.486 0.199 velocity mean átlagos vízsebesség 3.585 0.002 velocitySD vízsebesség szórása 0.567 0.773 wetted width víztükörszélesség 1.795 0.107 distance_ífom bank parttól való távolság 1.011 0.379 silty sand mud homokos iszap %-os aránya 1.406 0.213 sand homok %-os aránya 3.804 0.003 coarse_gravel durva kavics %-os aránya 1.039 0.387 stone kő %-os aránya 1.319 0.226 substratediversity aljzat diverzitása 2.354 0.047 LWD (coarse particulate organic matter) durva fás törmelék 1.058 0.371 FWD (fine particulate organic matter) finom fás törmelék 1.559 0.137 1. ábra. A mikroélőhelyi változók és a faj-méretcsoportok közötti kapcsolatokat leíró redundancia analízis modell első két kanonikus tengelye szerinti ordinációs ábra. A nyilak az élőhelyi változókat (lásd 2. táblázat), a bekeretezett szövegrészek pedig a faj- méretcsoportok eloszlásának centroidjai jelölik (lásd 1. táblázat) Figure 1. Ordination biplot of a redundancy analysis model describing the associations between the abiotic microhabitat variables (arrows) and the species-size groups. Arrows represent the abiotic variables, framed labels stand for the notation of the species-size groups
