Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Maroda Ágnes, Sály Péter: Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén
Maroda Á. és Sály P.: Halak testhossz-fuggö mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén 55-0.5-0.5 O phopho_1 O squcep_1 O squcep_2 O squcep_3 55 RDA1 (13.5%) RDA1 (13.5%) RDA1 (13.5%) RDA1 (13.5%) 2. ábra. A fajok méretcsoportjainak eloszlási mintázata relatív bőség alapján, a) fejes domolykó (Squalius cephalus), b) fürge cselle (Phoxinus phoxinus), c) kövi csík (Barbatula barbatula, szinonim neve: Orthrias barbatulus), d) fenékjáró küllő (Gobio gobio) Figure 2. The distributional pattern of species-size groups basis on their relative abundance, a) chub (Squalius cephalus), b) European minnow (Phoxinus phoxinus), c) stone loach (Barbatula barbatula, synonymous name: Orthrias barbatulus), d) gudgeon (Gobio gobio) ÉRTÉKELÉS Eredményeink alapján a legfontosabb mintázat kialakító élőhelyi változók az átlagos vízmélység, az átlagos vízsebesség, az aljzat diverzitása, valamint az aljzatban a homok frakció százalékos aránya. Ezek a változók nagyobb térléptékek mentén is jelentősek a halegyüttesek térbeli szerkezetének kialakításában (pl. Sály és társai 201 li). A vízmélység dombvidéki kis folyók halegyütteseinél és meghatározó tényezője a halak mikroélőhely-használatának. Azonban a vízsebességgel és az aljzatösszetétellel szemben a mikroélőhely-folt parttól való távolsága és a búvóhelyet nyújtó sziklák jelenléte fontosabb élőhelyhasználati változónak tűnik (Pekárik és társai 2012). Az eredményekben bemutatott mikroélőhely- használati mintázatok, tekintettel az RDA mérsékelt magyarázó erejére, alapvetően trend jellegű kapcsolatokat tükröznek. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a testhossz fontosabb tényező lehet a mikroéiőhely használat kialakításában, mint a faji identitás, habár a mikroélőhelyi- változók és a faj-méretcsoportok közötti asszociációk a középhegységi patakokban jellegüknél fogva gyenge kapcsolatok. A jelenlegi eredmények pontosabb megértése céljából a kutatásunkat további középhegységi halegyüttesek vizsgálatára is kiterjesztjük. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk a terepi adatgyűjtésekhez nyújtott anyagi támogatásért: OTKA KI04279 számú kutatás, témavezető Erős Tibor. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2-1 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. IRODALOM Copp G.H., Penáz M. (1988). Ecology of fish spawning and nursery zones in the flood plain, using a new sampling approach. Hydrobiologia 169, 209-224. Copp G.H., Vilizzi L. (2004). Spatial and ontogenetic variability in the microhabitat use of stream-dwelling spined loach (Cobitis taenia) and stone loach (Barbatula barbatula). Journal of Applied Ichthyology 20, 440^151. Copp G.H., Kovác V., Siryová S. (2010). Microhabitat use by stream-dwelling spirlin Alburnoides bipunctatus and accompanying species: implications for conservation. Folia Zoologica 59 (3), 240-256.
