Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Boross Nóra, Czeglédi István, Preiszner Bálint, Burányi Máté, Boros Gergely, Erős Tibor, Kern Bernadett, Specziár András, Takács Péter, Vitái Zoltán: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára és ivarszerv tömegére
Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám 2. táblázat A folyami gébek kondíciófaktorának és gonád tömegének értékét befolyásoló változók. Az a) és b) esetben a parazita jelenlétének, míg c) és d) esetben a parazita tömegének hatását vizsgáltuk, szignifikancia szintjük vastagon kiemelve Table 2. Factors determining condition factor and gonad weight of gobies. In a) and b) infection by parasite, in c) and d) the weight Függő változó Magyarázó változók Szabadsági fok Becsült hatás F-érték p-érték a) Kondíciófaktor Fertőzött 1;370-0,043 4,936 0,0269 TL 1;370 0,029 57,04 <0,001 Ivar 2;370 0,124 6,574 0,0016 Évszak 1;370 0,073 1,120 0,2905 Évszak*Ivar 2;370-0,122 7,210 <0,001 b) Gonád tömeg Fertőzött 1; 129-0,224 14,43 0,0002 TL 1; 129 0,080 31,46 <0,001 Ivar 2;129-0,295 10,51 <0,001 Évszak 1; 129-0,115 3,988 0,0479 c) Kondíciófaktor Ligula tömeg 1 ;76-0,023 9,634 0,0027 TL 1 ;76 0,033 16,90 <0,001 d) Gonád tömeg Ligula tömeg 1 ;17-0,073 6,397 0,0216 TL 1; 17 0,040 10,71 0,0045 Ivar 2; 17-0,002 0,254 0,7787 a) b) 2.0 1.0 8 TAVASZ L+ TAVASZL- NYÁRL+ NYÁRL3. ábra. Balatoni folyami gébek a) kondíciófaktora és b) gonád tömege, tavasszal és nyáron, ligulával fertőzött (L+) és nem fertőzött (L-) egyedeknél. Abramagyarázat: lásd 2. ábra Figure 3. The a) condition factor and b) gonad weight of monkey gobies from spring (TA VASZ) and summer (NYAR) in groups of fishes infected with ligula (L+) and not infected ones (L-) A begyűjtött egyedeknek összesen 20,9%-ában találtunk parazita galandférget, mely alacsonyabb, mint a 2006- 2009-es felmérés során Molnár és Székely (2010) által leírt 53%-os arány. Ugyanakkor a 2017-es mintavételek során a tihanyi kövezéséről begyűjtött folyami gébek esetében 67%-os fertőzöttségi arányt tapasztaltunk, mely szerint az élőhely az átlagos balatoni fertőzöttségi szinten magasan túlmutató lokális fertőzöttségi gócpont lehet. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a fertőzöttségi gyakoriság a folyami géb állományban nagymértékű ingadozást mutathat élőhelyek viszonylatában. A folyami gébek fertőzöttségi gyakoriság eloszlása negatív korrelációt mutatott a kondíciófaktor eloszlásával a Balaton négy medencéje között. Feltételezzük, hogy a magasabb parazitanyomás is hozzájárult a kondíciófaktorban megmutatkozó területi különbségekhez. Az élőhely típusok tekintetében a legmagasabb fertőzöttségi arányt a kikötőkben tapasztaltuk. A Ligula sp. galandféreg terjedésének biztosításához a halak (köztigazdák) mellett szükség van a végső gazdákra, vagyis a vízi madarakra is (Molnár és Székely 2013). Utóbbiak hiányában a galandféreg lárvája nem éri el a kifejlett állapotot és nem képes petét rakni. Ebből adódóan a lokálisan magas fertőzöttségi arány a halfogyasztó vízi madarak magas egyedszámát, esetleg fészkelő helyét is feltételezheti. A jelenség vizsgálatára a galandféreggel való fertőzöttség térbeli mintázatát szükséges volna összevetni a területen előforduló halfogyasztó madárfajok előfordulási, illetve fészkelési adataival. Az északi parton a magas fertőzöttségi gyakoriság mellett a folyami gébek alacsonyabb előfordulási gyakoriságát is tapasztaltuk. A déli partszakasz több tulajdonságában is eltér az északi parttól, amely részben magyarázhatja a különbségeket, de feltételezhető, hogy az északi parton tapasztalt alacsonyabb géb egyedszám kialakulásához az itteni állomány nagyobb arányú fertőzöttsége is hozzájárult. Ennek oka, hogy az állományra jellemző mortalitási rátát befolyásolhatja a fertőzött egyedek gyakorisága (Claridge és társai 1985). Museth (2001) szíjga- landféreggel fertőzött fürge cselle (Phoxinus phoxinus) egyedek szelektív mortalitását mutatta ki egy vizsgálat-
