Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Boross Nóra, Czeglédi István, Preiszner Bálint, Burányi Máté, Boros Gergely, Erős Tibor, Kern Bernadett, Specziár András, Takács Péter, Vitái Zoltán: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára és ivarszerv tömegére

Boross N. és társai: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára...

19

ban, ahol a hal méretének növekedésével a fertőzöttségi gyakoriság csökkenését is tapasztalta.

Jelen vizsgálatban kimutattuk, hogy a Ligula sp. galandféreg jelenléte, valamint a parazita tömege is negatívan hatott a folyami gébek kondíciófaktorára és az ivarszerveik tömegére. A folyami gébek hasüregében élősködő parazita féreg - sok esetben több példánya - jelentős mértékben elvonja a hal energiaforrásait, mely hatással bír mind a tartalék tápanyagok felhalmozására, mind az ivarszervek fejlődésére. A fertőzött egyedek csoportjában egy nem várt eredményt kaptunk, az ivarszerv tömegére az ivar nem volt kimutatható hatással. A teljes vizsgált folyami géb állományra ugyanakkor igaz, hogy a gonád tömege a szaporodási időszakban erős ivari dimorfiz- must mutat. A fertőzött egyedek esetén azonban a galandféreg parazita olyan mértékben gátolhatja az ivarszerv fejlődését, hogy a nőstények nem képesek nagyobb tömegű ikrát termelni, mely megmutatkozna az ivarok különbözőségeként.

A kondíciófaktor értékére az évszak és az ivar interakciója szignifikáns hatással bírt. Míg a nőstények kondíciófaktora nyárra nőtt, a hímek kondíciófaktora csökkent. A jelenség hátterében a folyami gébek utódgondozási sajátossága áll. A hímek a lerakott ikrákat hetekig őrzik, közben a fészket legfeljebb rövid időre hagyják el, ez időszak alatt táplálkozásuk nem fedezi szükségleteiket, mely a kondíciójuk romlásához vezet (Pintér 2002). Az újonnan meghódított területeken általában jellemző, hogy a gébfélék növekedése lassabb, energia forrásaik jelentős részét inkább a szaporodásba fektetik, mely sikeresebb kolonizációt eredményezhet (Plachá és társai 2010). A folyami géb balatoni állományára jellemző volt az elhúzódó ívási időszak, a mintavételi periódus során április és augusztus között végig jelen voltak érett ikrával rendelkező nőstények. A fertőzött egyedekre jellemző fejletlenebb, kisebb tömegű ivarszervek és az adott testmérethez társuló alacsonyabb testtömeg a szaporodási siker csökkenését eredményezhetik. A galandféreggel való fertő- zöttség együtt járhat különböző viselkedésbeli változásokkal is (Barber és társai 2000, Bean és Winfield 1989), melyek az egyed elhullásához is vezethetnek. A mortalitási ráta feltételezett növekedését a folyami gébek fertőzött csoportjában még vizsgálni szükséges.

A kondíciófaktor számítása során jelentős különbséget okozott, hogy a testtömeg meghatározásakor a parazita a hasüregben volt-e, vagy eltávolítottuk. A kisméretű halak hasüregében lévő galandféreg az állat teljes testtömegéhez viszonyítva jelentős tömeget képviselhet, amely a kondíciófaktor meghatározásánál félrevezető adatot szolgáltathat. Jelen esetben a galandféreggel való fertőzés átlagosan 4%-os tömegbeli eltérést eredményezett, de ez egy esetben a 13%-ot is elérte. A fentiek fényében azon kutatások során, amelyek a folyami gébek vagy egyéb kisméretű halfajok kondíciófaktorát is vizsgálják, a galandféreggel való fertőzöttséget szükséges figyelembe venni.

A ligulával való fertőzöttség elterjedt jelenség a Balaton különböző halfajainál (Garádi és Bíró 1975: dévérke- szeg - Abramis brama\ Molnár és Székely 2010: dévérkeszeg, bodorka - Rutilus rutilus, garda - Pelecus cultratus, küsz - Alburnus, folyami géb). A fertőzés hatását és a fertőzöttségi gyakoriságot fontosnak tartjuk kutatni a különféle halfajok állományaiban. A jövőben különös hangsúllyal fogjuk vizsgálni a magas fertőzöttségi gyakorisággal jellemezhető lokális gócpontokat, távlati célunk pontosabban meghatározni a parazita állomány fenntartásához szükséges környezeti feltételeket.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetét szeretnénk mondani Tóth Árpád Imrének a terepi munkák során nyújtott segítségéért. A kutatás anyagi támogatását a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 pályázat biztosította.

IRODALOMJEGYZÉK

Barber, /., Hoare, D., Krause, J. (2000). Effects of parasites on fish behaviour: a review and evolutionary perspective. Reviews in Fish Biology and Fisheries, 10(2), 131-165.

Bean, C. W., Winfield, I. J. (1989). Biological and ecological effects of a Ligula intestinalis (L.) infestation of the gudgeon, Gobiogobio (L.), in Lough Neagh, Northern Ireland. Journal of Fish Biology, 34( 1), 135-147.

Bíró. P. (1972). Neogobius fluviatilis in Lake Balaton a Ponto-Caspian goby new to the fauna of central Europe. Journal of Fish Biology, 4(2), 249-255.

Bíró, P. (1995). A folyami géb (Neogobius fluviatilis Pallas) növekedése és tápláléka a Balaton parti övében. Halászat, SS(4), 175-184.

Cápová, M., Zlatnická, /., Kováé, V., Katina, S. (2008). Ontogenetic variability in the external morphology of monkey goby, Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814) and its relevance to invasion potential. Hydrobiologia, 607(1), 17-26.

Claridge, P. N., Hardisty, M. W., Potter, I. C., Williams, C. V. (1985). Abundance, life history and ligulosis in the gobies (Teleostei) of the inner Severn estuary. Journal of the Marine Biological Association of the United Kingdom, 65(4), 951-968.

Copp, G. H., Bianco, P. G., Bogutskaya, N. G., Erős, 77, Falka, I., Ferreira, M. 77, Fox, M. G., Freyhof J., Gozlan, R. E., Grabowska, J., Kovác, V., Moreno-Amich, R., Naseka, A. M., Penáz, M., Povz, M., Przybylski, M., Robillard, M., Russel, I. C., Stakénas, S., Sumer, S., Vila- Gispert, A., Wiesner, C. (2005). To be, or not to be, a non-native freshwater fish? Journal of Applied Ichthyology, 21(4), 242-262.

Danilkiewicz, Z. (1998). Babka szczupla, Neogobius fluviatilis (Pallas, 1811), Perciformes, Gobiidae-nowy, pontyjski element w ichtiofaunie zlewiska Morza Bahyckiego. Fragmenta Faunistica, 41(21), 269-277. (Lengyel nyelven, angol összefoglalással)

Dubinina M. N. (1959). A new ligula species - Ligula pavlovskii, SP. N. from Benthophilus stellatus Sauvage (Gobiidae). Zoological Institute of the Academy of Sciences of the USSR (Leningrad)

Erős, T, Sevcsik, A., Tóth, B. (2005). Abundance and night-time habitat use patterns of Ponto-Caspian góbiid