Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Boross Nóra, Czeglédi István, Preiszner Bálint, Burányi Máté, Boros Gergely, Erős Tibor, Kern Bernadett, Specziár András, Takács Péter, Vitái Zoltán: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára és ivarszerv tömegére
1. táblázat. Folyami gébek egyedszáma és fertőzöttségi gyakorisága (%) évszak és észak-déli gradiens szerint Boross N. és társai: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára... 17 TAVASZ Fertőzött Nem fertőzött I % NYÁR Fertőzött Nem fertőzött I % X egyed Teljes % Északi part 18 54 72 25 Északi part 20 24 44 45,5 116 32,8 Nyílt víz 0 0 0 Nyílt víz 3 8 11 23,7 11 23,7 Déli part 7 157 164 4,3 Déli part 32 60 92 34,8 256 15,2 Összes 25 211 236 10,6 Összes 55 92 147 34,7 383 20,9 b| 105 95 88 95 Q 11 19 221 132 1. ábra. Folyami gébek Ligula sp. galandféreggel való fertőzöttségi gyakoriságának eloszlása a) a Balaton négy medencéjében, b) négy élőhely típusban. Az oszlopok felett az egyedszámokat tüntettük fel Figure 1. Frequency of ligula infection of monkey gobies in the a) 4 basins, b) 4 habitat types of Lake Balaton. Numbers above the columns indicate sample sizes Az egyedek kondíciófaktorának medencénként eloszlása utóbbival éppen ellentétes mintázatot mutatott: a Szigligeti-medencében volt a legmagasabb, míg a Siófoki-medencében a legalacsonyabb az átlagos kondíciófaktor érték (2. ábra). KESZTHELYI SZIGLIGETI SZEMESI SIÓFOKI 2. ábra. Folyami gébek kondíciófaktorának eloszlása a Balaton négy medencéjében. A boxplot ábrán a vonal az értékek medi- ánját, a négyzet az interkvartilis tartományt mutatja Figure 2. Condition factor of monkey gobies in the 4 basins of Lake Balaton A vizsgált egyedek 46%-a hím, 54%-a nőstény volt. Testhosszuk 3 cm-től 13 cm-ig terjedt, fertőzött egyedet egyedül a legkisebb (3-4 cm-es teljes testhosszú) méret- tartományban nem találtunk. A fertőzött egyedek testtömegének átlagosan 4,3 ± 3,3%-át tette ki a parazita tömege, legnagyobb tömegaránya azonban elérte a 13%-ot. A kondíciófaktor a galandféreg eltávolítása előtt, majd után mért értéke átlagosan 4%-os eltérést mutatott a fertőzött egyedek csoportjában. A galandféreg jelenléte és tömege is szignifikánsan negatívan hatott az egyedek kondíciófaktorára és gonád tömegére (2. táblázat, 3. ábra). EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A 2017 tavaszán és nyarán végzett mintavételeink bizonyítják, hogy a folyami géb tömegesen elterjedt halfaj a Balatonban, az állomány stabilitását jelzi a kiegyenlített ivararány. A folyami gébek „energia mediátorként” fontos szerepet töltenek be a Balaton litorális régiójának táplálékhálózatában ( Bíró 1995). A ponto-kaszpikus eredetű gébfélék terjedése jelentős hatással bírhat a meghódított terület halfaunájára nézve, az őshonos bentikus életmódot folytató halfajok állományának csökkenését okozhatják (Jurajda és társai 2005). A Duna magyarországi szakaszán Molnár (2006) a gébfélék megjelenésének eredményeként a halfauna összetételének átalakulását és fajgazdagabb parazitaközösség kialakulását írta le. A folyami gébnek összességében kisebb inváziós sikert, lassabb terjedési potenciált és csekélyebb ökológiai hatást tulajdonítanak, mint a többi gébfélének (Cápová és társai 2008). Ennek egyik oka, hogy a folyami géb leginkább homokos aljzathoz kötődik (Cápová és társai 2008, Erős és társai 2005, Jurajda és társai 2005), mely korlátozhatja széleskörű elterjedését.
