Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Az árvízveszély a Tisza mentén
26 viszont mindenképpen jó lenne, ha tudnánk, hogy szelvényről szelvényre haladva milyen is a Tisza menti mentett területek mai árvédelmi biztonsága, amelyet majd a szükségtározók üzembe állításával kívánjuk növelni. Emellett azonban jó lenne tudni azt is, hogy az árvédelmi művek fejlesztésére az 1970-es években előirányzott munkálatok végül is milyen eredményt értek el. Ez aztán az a kérdéskör, amellyel a továbbiakban foglalkozni kívánunk. AZ ÁRVÍZVESZÉLY NAGYSÁGÁNAK JELZÉSE Összefüggések és eljárások az árvízveszély vizsgálatához Arra a kérdésre, hogy a véletlen módon előálló, évről évre más magassággal levonuló nagy vizek eredményeként a Tisza-menti mentett területek árvízi veszélyeztetése miként alakul, nyilván csak valamilyen matematikai statisztikai eljárás alkalmazásával meghatározott paraméter változása adhat választ. így például ezzel kapcsolatban, az árvédelemben használatos paraméterek közül szóba jöhetnek - amit „1%-os árvízszint”-nek neveznek - az évi legnagyobb jégmentes vízállások 1%-os valószínűségű értékei, és az ezek felhasználásával kapott mértékadó árvízszint adatai. Azonban sajnos erre a célra úgy, ahogy van, mind a két paraméter egyaránt alkalmatlan. Alkalmatlan azért, mert a változásukból ugyan az megállapítható, hogy az árvízi biztonság milyen mértékben (hány centiméterrel) csökkent, vagy növekedett, azonban ezek a mindenkori árvízi biztonság nagysága szempontjából semmit sem mondhatnak, mivel az így meghatározott számszerű adatok mindig egy meghatározott és az árvízi biztonság, illetve árvízveszély szempontjából semmit sem mondó alapszintre, (a tenger szintjére vagy a vízmérce „0” pontjára) vonatkoznak. így felmerül az a gondolat, hogy esetleg kisebb módosításokkal az említett két paraméter közül valamelyik mégis alkalmassá tehető az árvízveszély jellemzésére. Erre gondolva pedig nyilván abból kell kiinduljunk, hogy a szóban forgó két paraméter közül az 1%-os árvízszint értéke az, amely megfelelő átalakításával foglalkozni érdemes. Ugyanis ennek értékét kizárólag csak a mederben lezajló folyamatok befolyásolják, míg a mértékadó árvízszint magassága e folyamatok mellett még az illetékes szakértők (árvédekezés vonatkozásában nyilván alátámasztott) véleményét is tükrözik. így az 1%-os árvízszint számértékeit vizsgálva rögtön szembe ötlik az, hogy a helyzet alapvetően megváltozik akkor, ha ennek „0” pontját nem a tengerszint magasságával vagy egy vízmércének a szokásos módon felvett „0” pontjával azonosítjuk, hanem azt áthelyezzük a töltéskorona szintjének a magasságába. így ugyanis az árvízszint 1 %-os valószínűségű értéke már rögtön alkalmassá is válik az árvízveszély mértékének a jellemzésére. Ha ugyanis ennek értéke -100 cm, vagyis az 1%-os árvízszint éppen a töltéskorona alatt 1,0 m-re levő magasságban van, úgy a helyzet igen kedvező, hiszen az árvédelmi biztonság szempontjából ez éppen megfelel az árvédelmi létesítmények építésére és fenntartására korábban hozott előírásnak (OVF1974). Ha viszont ez a magasság pozitív értéket vesz fel, akkor tudjuk, hogy a szint meghaladja a töltéskorona szintjét, ami az árvízveszély szempontjából igen kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az árvédekezés során túl gyakran kell majd a töltés meg- hágása ellen védekezni. Ilyen megfontolással ajánljuk tehát az árvízveszély jellemzésére a töltéskorona szintjére, mint „ 0 ”-ra vonatkoztatott és H*-gal jelölt 1%-os árvízszint és a töltéskoronaszint K-val jelölt magasságának a centiméterben megadott különbségét, vagyis az egyszerű, V = H* — K (1) képlettel számítható és az „árvízveszély nagysága '-nak vagy „mértéké ”-nek nevezhető paramétert. E paraméterrel kapcsolatban előfordulhat, hogy valamilyen okból jelölni kívánjuk az árvízveszély feltárásának az évét is, s ilyen esetben ezt (például az 2014. évi feltárásra utalva) megtehetjük a F2014 jel bevezetésével. Emellett a mértékadó árvízszinthez hasonlóan, esetleg ezzel kapcsolatban is, hasznos lehet a folyó teljes hosszára kiterjedő, és a MASZ-hoz hasonló módon szerkesztett V poli- gon elkészítése. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az árvízveszély mértékének a kiszámításához a töltéskorona állandónak tekintett szintjének az ismerete mellett szükség van az 1%-os árvízszint véletlenjellegű ingadozásából adódó 4-vel jelölt hiba, s ennek következtében az ugyancsak véletlenjellegű ingadozást végző V érték (az ilyen vizsgálatoknál 7-val jelölt paraméter) eloszlásának az ismeretére is. így a továbbiak szempontjából fontos, hogy az 7 a Tisza mentén elhelyezkedő vízmérceállomások szelvényében egy olyan,jó közelítéssel normális eloszlású valószínűségi változó, amelynek várhatóértéke M(7) = M© = 0, (2) a szórása pedig azonos a valószínűségi változóként viselkedő 1%-os árvízszint, a 4 szórásával, amely kétféle úton számítható attól függően, hogy az árvízszint eloszlása normális, vagy pedig keverék eloszlású (Szigyártó 2012). Ha ugyanis az évi jégmentes árvízszint normális eloszlású, akkor a valószínűségi változóként viselkedő, 7 valószínűségi változó szórása Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. D(7) = D(0 = D2 (//*- M)2 J n + 2.(n - 1) ’ (3) amelyben M az évenkénti jégmentes nagyvíz empirikus középértéke, D az évenkénti jégmentes nagyvíz empirikus szórása, H*. az évenkénti jégmentes nagyvíz 1%-os valószínűségű értéke és n a minta elemszáma. Ha viszont e jégmentes árvízszint keverék eloszlású, akkor ez a szórás D(7) = D(0 = (tf* ~ Mi)2 2(n - 1) amelyben (4)
