Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Az árvízveszély a Tisza mentén

26 viszont mindenképpen jó lenne, ha tudnánk, hogy szel­vényről szelvényre haladva milyen is a Tisza menti men­tett területek mai árvédelmi biztonsága, amelyet majd a szükségtározók üzembe állításával kívánjuk növelni. Emellett azonban jó lenne tudni azt is, hogy az árvédelmi művek fejlesztésére az 1970-es években előirányzott mun­kálatok végül is milyen eredményt értek el. Ez aztán az a kérdéskör, amellyel a továbbiakban foglalkozni kívánunk. AZ ÁRVÍZVESZÉLY NAGYSÁGÁNAK JELZÉSE Összefüggések és eljárások az árvízveszély vizsgálatához Arra a kérdésre, hogy a véletlen módon előálló, évről évre más magassággal levonuló nagy vizek eredményeként a Tisza-menti mentett területek árvízi veszélyeztetése mi­ként alakul, nyilván csak valamilyen matematikai statisz­tikai eljárás alkalmazásával meghatározott paraméter vál­tozása adhat választ. így például ezzel kapcsolatban, az ár­védelemben használatos paraméterek közül szóba jöhet­nek - amit „1%-os árvízszint”-nek neveznek - az évi leg­nagyobb jégmentes vízállások 1%-os valószínűségű érté­kei, és az ezek felhasználásával kapott mértékadó árvíz­szint adatai. Azonban sajnos erre a célra úgy, ahogy van, mind a két paraméter egyaránt alkalmatlan. Alkalmatlan azért, mert a változásukból ugyan az megállapítható, hogy az árvízi biztonság milyen mértékben (hány centi­méterrel) csökkent, vagy növekedett, azonban ezek a mindenkori árvízi biztonság nagysága szempontjából semmit sem mondhatnak, mivel az így meghatározott számszerű adatok mindig egy meghatározott és az árvízi biztonság, illetve árvízveszély szempontjából semmit sem mondó alapszintre, (a tenger szintjére vagy a víz­mérce „0” pontjára) vonatkoznak. így felmerül az a gondolat, hogy esetleg kisebb módo­sításokkal az említett két paraméter közül valamelyik mégis alkalmassá tehető az árvízveszély jellemzésére. Erre gondolva pedig nyilván abból kell kiinduljunk, hogy a szó­ban forgó két paraméter közül az 1%-os árvízszint értéke az, amely megfelelő átalakításával foglalkozni érdemes. Ugyanis ennek értékét kizárólag csak a mederben lezajló folyamatok befolyásolják, míg a mértékadó árvízszint ma­gassága e folyamatok mellett még az illetékes szakértők (árvédekezés vonatkozásában nyilván alátámasztott) véle­ményét is tükrözik. így az 1%-os árvízszint számértékeit vizsgálva rögtön szembe ötlik az, hogy a helyzet alapve­tően megváltozik akkor, ha ennek „0” pontját nem a ten­gerszint magasságával vagy egy vízmércének a szokásos módon felvett „0” pontjával azonosítjuk, hanem azt áthe­lyezzük a töltéskorona szintjének a magasságába. így ugyanis az árvízszint 1 %-os valószínűségű értéke már rög­tön alkalmassá is válik az árvízveszély mértékének a jel­lemzésére. Ha ugyanis ennek értéke -100 cm, vagyis az 1%-os árvízszint éppen a töltéskorona alatt 1,0 m-re levő magasságban van, úgy a helyzet igen kedvező, hiszen az árvédelmi biztonság szempontjából ez éppen megfelel az árvédelmi létesítmények építésére és fenntartására koráb­ban hozott előírásnak (OVF1974). Ha viszont ez a magas­ság pozitív értéket vesz fel, akkor tudjuk, hogy a szint meghaladja a töltéskorona szintjét, ami az árvízveszély szempontjából igen kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az árvédekezés során túl gyakran kell majd a töltés meg- hágása ellen védekezni. Ilyen megfontolással ajánljuk tehát az árvízveszély jel­lemzésére a töltéskorona szintjére, mint „ 0 ”-ra vonatkoz­tatott és H*-gal jelölt 1%-os árvízszint és a töltéskoronaszint K-val jelölt magasságának a centiméter­ben megadott különbségét, vagyis az egyszerű, V = H* — K (1) képlettel számítható és az „árvízveszély nagysága '-nak vagy „mértéké ”-nek nevezhető paramétert. E paraméterrel kapcsolatban előfordulhat, hogy vala­milyen okból jelölni kívánjuk az árvízveszély feltárásának az évét is, s ilyen esetben ezt (például az 2014. évi feltá­rásra utalva) megtehetjük a F2014 jel bevezetésével. Emel­lett a mértékadó árvízszinthez hasonlóan, esetleg ezzel kapcsolatban is, hasznos lehet a folyó teljes hosszára kiter­jedő, és a MASZ-hoz hasonló módon szerkesztett V poli- gon elkészítése. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az árvízveszély mérté­kének a kiszámításához a töltéskorona állandónak tekintett szintjének az ismerete mellett szükség van az 1%-os árvíz­szint véletlenjellegű ingadozásából adódó 4-vel jelölt hiba, s ennek következtében az ugyancsak véletlenjellegű inga­dozást végző V érték (az ilyen vizsgálatoknál 7-val jelölt paraméter) eloszlásának az ismeretére is. így a továbbiak szempontjából fontos, hogy az 7 a Tisza mentén elhelyez­kedő vízmérceállomások szelvényében egy olyan,jó köze­lítéssel normális eloszlású valószínűségi változó, amely­nek várhatóértéke M(7) = M© = 0, (2) a szórása pedig azonos a valószínűségi változóként visel­kedő 1%-os árvízszint, a 4 szórásával, amely kétféle úton számítható attól függően, hogy az árvízszint eloszlása nor­mális, vagy pedig keverék eloszlású (Szigyártó 2012). Ha ugyanis az évi jégmentes árvízszint normális elosz­lású, akkor a valószínűségi változóként viselkedő, 7 való­színűségi változó szórása Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. D(7) = D(0 = D2 (//*- M)2 J n + 2.(n - 1) ’ (3) amelyben M az évenkénti jégmentes nagyvíz empirikus közép­értéke, D az évenkénti jégmentes nagyvíz empirikus szó­rása, H*. az évenkénti jégmentes nagyvíz 1%-os valószínű­ségű értéke és n a minta elemszáma. Ha viszont e jégmentes árvízszint keverék eloszlású, akkor ez a szórás D(7) = D(0 = (tf* ~ Mi)2 2(n - 1) amelyben (4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom