Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére

18 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. eredményeként rendelkezésre álló adatokra és megfelelő előrejelzésekre támaszkodva lehet megtenni. Ami a távmérés helyét, továbbá a folyó előrejelzett szelvényét illeti, ez nyilvánvaló módon erősen függ a helyi adottságoktól. Ugyanakkor persze ezekkel kapcsolatban bizonyos általános szempontokat ezek ismerete nélkül is lehet és kell is adni. Ami az előrejelzéseket illeti, ezekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ma már nem csak a vízállás, hanem a vízhozam előrejelzésére is lehetőség van. Továbbá minden olyan szelvénynél, amelytől, mint az ország határain belül levő felső szelvénytől a nempermanens vízmozgás egyenleteinek a felhasználásá­val előre kívánnak jelezni, feltétlenül a vízhozam távméré­sére is be kell rendezkedni. Egy-egy ilyen szelvény tehát mindenképen kell legyen a nagyobb folyók határszelvé­nyének a közelében. Annak érdekében viszont, hogy a helyzet mérlegelésekor a döntések során ezek adataira biz­tosan támaszkodni lehessen ezek ellenőrzésére, esetleges felújítására és kalibrálására még bizonyára számottevő időt kell majd fordítani. Ezen kívül még természetesen fel­tétlenül lesz igény ilyen távmérő állomásra minden olyan szelvényben, ahonnan az alsóbb szakaszokra célszerű elő­rejelzést adni. Ez állhat elő például olyan esetekben, ami­kor egy hosszabb folyószakasz fölött van egymáshoz vi­szonylag közel néhány szükségtározó, s az árhullám levo­nulása közben a további intézkedések alátámasztására hasznos lenne tudni, hogy ezek együttes működésének a hatására az alattuk levő szakaszon milyen árhullámkép alakul majd ki. Ami a csak vízállás távmérésére alkalmas berendezé­seket illeti, ezek a folyón egy-egy szükségtározó vízkivé­tele felett és alatt elhelyezve igen jól alkalmazhatók a szük­ségtározó működésének az ellenőrzésére. Ezek ugyanis fo­lyamatosan láthatóvá teszik azt, hogy a szükségtározóval lehet-e, vagy pedig nem lehet az előirányzott szintet tar­tani. Mely utóbbinak az oka éppen úgy lehet a nem meg­felelő vízszinttartás, mint a folyón oda érkező nagyon nagy vízhozam vagy pedig a tározó nem megfelelő kialakítása; így az, hogy a tározónak nem elég nagy a mérete vagy pe­dig vízkivételének nem elégséges a vízszállító-képessége. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy ha ezeken kívül még a tá­rozókban elhelyeznek egy-egy vízállás-távmérőt, akkor ezek a helyzet még jobb áttekintésére is lehetőséget adnak. Például látható lesz az, hogy bár a szükségtározó a szintet egy ideig előírás szerint tudta tartani, mégis a nagyobb víz­magasságot okozó, nagyobb vízhozamok érkezésekor erre már nem képes, s ilyenkor a tartandó vízszint (a vízkivétel kis vízszállító-képessége vagy a tározó nem elég nagy mé­rete miatt) el kezd folyamatosan emelkedni. Ha pedig emellett még a tározóban elhelyezett vízszintmérő arról is tudósít, hogy a tározó távolról sincs megtelve, s így a víz­kivételt nem zárták be, akkor tudhatjuk, hogy a bajt kizá­rólag a vízkivétel kis vízszállító-képessége okozta. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a tározó­ban elhelyezett távmérő vízmérce a tározó vízszintjének a magasságáról és a tározó teltségéről megbízható képet csak akkor tud adni, ha hozzá a víz (megfelelő méretű csa­tornával) a tározóban levő legmélyebb helyi mélyedésből is oda van vezetve, és a tározóban levő többi ilyen (eseten­ként meglehetősen nagy) mélyedés egymással megfele­lően össze van kötve. Ezen kívül fontos az is, hogy ezeket a távmérő vízmércéket csak az üzem megindulása előtt ki­adott figyelmeztetés után helyezzék el; mivel ellenkező esetben, a sajnálatos tapasztalatok szerint, ezek onnan előbb-utóbb el fognak tűnni. Vagyis ezeket feltétlenül úgy kell kialakítani, hogy azok a tározóban gyorsan felszerel­hetek és leszerelhetők legyenek. Végül feltétlenül hangsú­lyozni kell azt is, hogy a folyóban elhelyezett távmérő víz­mércék a vízszinttartás szelvényétől kellő távolságra kell legyenek. Ezért - tekintettel arra, hogy a vízszinttartás he­lye előtti és utáni vízszint magassága közötti különbség a 2,50 m-t biztosan nem éri el - teljesen elégséges, ha a táv­mérő vízmércét a vízszinttartás szelvényétől felfelé és le­felé) 50 - 50 m-re helyezik el. Végül gondolni kell arra is, hogy a legmegfelelőbben elhelyezett távmérő vízmérce sem használható a tározóba bevezetett vízmennyiség meg­határozására akkor, ha magáról a tározóról nem áll rendel­kezésre egy megbízható tározási görbe. Ezért, ha esetleg ilyen még nem lenne, ennek elkészítéséről és rendelke­zésre bocsátásáról az üzem megindulása előtt feltétlenül gondoskodni kell. Az elmondottakat áttekintve nyilván szólni kell még arról is, hogy bár e tározók csak felsőbb utasításra helyez­hetők üzembe, ez előtt azért még van némi időre szükség ahhoz, hogy a berendezéseket gondosan átnézzék, a felme­rülő kisebb hiányosságokat kijavítsák, röviden arra, hogy az üzemre felkészüljenek, s hogy a tározó várható igény- bevételéről az azon gazdálkodókat is értesítsék. Erre vi­szont - abban az esetben, ha a szükségtározó berendezése­inek az állapotát egyébként is rendszeresen (úgy legalább félévenként) ellenőrzik - bizonyára elég lesz a harmadfokú árvédelmi készültség elrendelése és a levonuló árhullám megérkezése közötti idő. A VÍZSZINTTARTÁS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI A vízszinttartáshoz nyilvántartott értékek Állandóan nyilvántartott értékek • Az alvízi mérce „0” pontja, Mao; mBf. • A felvízi mérce „0” pontja, Mjo; mBf. • A tározó vízmércéjének „0” pontja, Mto; mBf. • A telt tározónak a vízmérce „0” pontja feletti szintje, hím, cm • A folyó gátkoronájának mértékadó szintje, Hú, mBf. • A tározó legnagyobb teltsége (a tározási görbe alapján); Vm 103 m3. A nyilvántartott folyamatosan változó értékek: • A vízkivétel felett 50 m-re a folyóban a vízki­vételhez érkező víz szintje, mint felvízszint; hf cm. • A vízkivétel alatt 50 m-re a folyóban kialakuló alvízszint ha cm amely vízszinttartás kezdete és vége között azonos a folyóban tartott szinttel; h, cm. • A tározó vízszintjének magassága a tározó víz­mércéjének a „0” pontja felett; h\ cm. • A tározó teltsége, V m3

Next

/
Oldalképek
Tartalom