Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére
Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére 19 • Az i-ik tábla mozgatása után az i-ik tábla zsilipállása; hú cm. • A tározóba vezetett vízhozam a zsilipállás mozgatása után; QT m3/s. A vízszinttartás rendes és rendkívüli üzem esetén A felkészülés • A szakaszmérnök irányításával a Tisza, a Szamos, a Bodrog a Sajó és a Hemád határszelvényében a folyó határon túli vízgyűjtőjén a vízjárás figyelemmel kísérése. Árhullámok jelentkezésekor azok vízállásának előrejelzése a határszelvénybe. Amennyiben ezen előrejelzések alapján a Tisza mentén árvédekezésre szükség lehet, az előrejelzések kiterjesztése a Szolnokig tartó Tisza szakaszra mindaddig, amíg a vízügyi igazgatóság vezetője ezt szükségesnek tartja. • Az előrejelzés eredményéről naponta tájékoztatás vízügyi igazgatóság illetékese részére, aki ezt átadja a vízügyi igazgatóság vezetőjének. Amennyiben az első, a másod, vagy a harmadfokú árvédelmi készültség elrendelésére, illetve a legfelső árvédelmi szükségtározó megnyitására szükség lehet, erről az Országos Vízügyi Főigazgatóság belüli Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban OMIT) vezetőjének tájékoztatása. • Az OMIT a szükségesnek ítélt további információk beszerzése után - amennyiben erre szükség van - árvédelmi készültségi szinteket elrendeli, illetve a harmadfokú érvédelmi készültség elrendelése esetén intézkedik aziránt, hogy az árvédelmi szükségtározók üzembeállításához az előkészületeket tegyék meg. A rendes üzemhez szükséges vízszinttartás elrendelése • Rendes üzemre akkor kerül sor, amikor a folyó mentén olyan rendkívüli esemény (például gátszakadás) nem következik be, amely szükségessé teszi, hogy a már nyitva levő szükségtározó után ne, vagy ne csak a folyón alatta levő szükségtározó vízkivételét nyissák meg. • Az OMIT az illetékes vízügyi igazgatóságoktól szükség szerint beszerzett további információkra támaszkodva a szükségesnek ítélt árvédelmi készültséget, illetve a legfelső árvédelmi szükségtározó megnyitását elrendeli. • A szakaszmérnök irányításával a megnyitott szükségtározó felvizének, alvizének és a tározóban kialakult vízszintnek, továbbá a távmérő állomások és a tározó vízkivételének a szelvényére előrejelzések adatainak a figyelemmel kísérése és a mért vízszintek alakulásáról a vízügyi igazgatóság vezetőjének rendszeres tájékoztatása. • Amennyiben a vízszint továbbiakban már nem tartható, (vagyis a tározó teljes zárásával sem lehet megakadályozni az alvíz csökkenését, illetve annak teljes nyitásával sem lehet megakadályozni az alvíz emelkedését, tehát a ha<hx, vagy a hd>h{ folyamatosan előáll) erről a szakasz- mérnök a vízügyi igazgatóság vezetőjét és a szükségtározó alatti másik szükségtározó személyzetét irányító szakasz- mérnököt azonnal tájékoztatja. • Amennyiben az alvíz emelkedése miatt a vízszint nem tartható a vízügyi igazgatóság vezetőjének intézkedésére (a tározásra kerülő vízmennyiségeket is figyelembe vevő) számítógépes vizsgálatot végeznek annak meghatározására, hogy szükség van-e az alatta levő másik szükség- tározó megnyitására, s ha igen, úgy erre előreláthatólag mikor kerül sor. • A vízügyi igazgatóság vezetője a kapott és a szükség szerint beszerzett egyéb információkra támaszkodva az előállt helyzetről az OMIT illetékesét sürgősen tájékoztatja. • Az OMIT az illetékes vízügyi igazgatóságoktól kapott és a szükség szerint beszerzett további információkra támaszkodva elrendeli az újabb szükségtározó megnyitását. • Az üzemben levő szükségtározó alatti többi szükségtározó üzembe helyezése során minden vonatkozásban az legfelső szükségtározóval kapcsolatos előírások szerint kell eljárni. Vízszinttartás rendes üzem esetén A tározók nyitását a folyó legfelső tározójának a nyitásával kell kezdeni akkor, amikor a tározó vízkivétele után, a vízszinttartás szelvényében az árhullám vízállása meghaladja a tartandó vízszintet. Ezt követően a vízkivétel zárószerkezetének a mozgatásával kell a vízszintet tartani, és a fölös vizeket a tározóba terelni. Amennyiben utóbb a tározó megtelik, vagy vízkivételének vízszállító képessége már nem elégséges ahhoz, hogy a fölös vizek teljes meny- nyiségét a tározóba vezessék, a vízszintet tovább tartani már nem lehet. Az alvízszint és ezt követően az alatta levő tározó vízszinttartási szelvényében a vízállás ugyancsak el kezd emelkedni. Ha pedig az árhullám megfelelően nagy, a vízállás ennek a tározónak a vízszinttartási szelvényében is előbb-utóbb meghaladja a tartandó vízszintet, s ennek megfelelően ezt a tározót is meg kell nyitni. És így tovább, mindaddig, amíg a fölös vizeket a lejjebb levő tározókban még el lehet helyezni, illetve már nem jön annyi víz, hogy az alsóbb tározókat is igénybe kelljen vermi. A vízszint tartása • A vízszinttartásra kiadott intézkedés ismeretében a vízszinttartás akkor kezdődik, amikor a vízszinttartó alvizében a folyó alvízszintjének /;«, magassága azonos a üt-vel, vagyis hd=ht. • A szükségtározó vízkivételének szelvényében a zsilipnyitás szabályozásával ht szint tartása oly módon, hogy ht-2<ha<ht+2 cm legyen. • A rendes üzemmenet elvileg akkor zárul, ha o a tározó zárásával nem akadályozható meg az, hogy a hd alvíz számottevően a ht alá süllyedjen, azaz, hogy a hd<ht-2 cm alvízállás következzék be, vagy o át kell állni rendkívüli üzemmenetre. Amennyiben ez az állapot előáll, ezt az OMIT-nak a vízügyi igazgatóság be kell jelentse, s a zárásra vagy (egy várható újabb árhullámra tekintettel) a munka folytatására a javaslatot meg kell tegye azzal, hogy minden lehetséges információt figyelembe véve a zárást az OMIT rendeli el. A rendkívüli üzemhez szükséges vízszinttartás elrendelése és megvalósítása • A vízszinttartás rendkívüli üzemére akkor kerül sor, amikor a folyón rendes üzemeléssel működő összes
