Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Fiala Károly - Barta Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István - Lábdy Jenő - Sipos György - Győrffy Lajos: Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer
Fiala K. és társai: Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer 21 A talajnedvességgel korrigált HDI kiszámításának menete A HDIo és a HDIs csupán meteorológiai adatokra támaszkodik, ezért felmerült az igény egy, a talaj nedvességviszonyait is tartalmazó, komplex index változat (HDI) kifejlesztésére. A HDI a HDIs értékét veszi alapul, melyhez két koncepcionálisan kidolgozott szorzótényező (k35, kso) társul. k35 — * e 35 "b35(‘ SM33-WP33\ FC3S-WP33) _R /'5MBQ-tVP80\ k80 = A80*e Ö8°VFC80-tvp80i ahol: SM (soil moisture) a talajréteg aktuális talajnedvesség tartalma (v/v%), WP (wilting point) az adott réteg holtvíztartalma (v/v%), FC (field capacity) az adott réteg szántóföldi vízkapacitása (v/v%). A 35-ös és 80-as indexek rendre a felső (0-35 cm-es) és az alsó (35-80 cm-es) talajrétegekre utalnak. A és B a szorzótényezők súlyát meghatározó konstansok: A35M ,4; Ago=l,2; B35=0.4; B8o=0,3. A k35 és kso szorzótényezőkkel szemben az alábbi négy elvárást fogalmaztuk meg: (1) egy átlagos, aszálymentes időszakban 1 körüli értéket vegyen fel, (2) nedves időszakban 1 alá csökkenjen az értéke, (3) a talaj kiszáradásának fokozódásával értéke exponenciálisan növekedjen, végezetül pedig (4) talaj specifikus legyen, vagyis vegye figyelembe a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait. Végső soron a meteorológiai paraméterekből és a talaj nedvesség adatokból számított korrekciós tényezőkből megadhatjuk a komplex vízhiány mutatót (HDI): HDI = HDIS * k35 * kso Az A és B paramétereket a teszteléskor korábbi aszályos évekre kiszámított más típusú aszályindexek alakulása alapján határoztuk meg. Munkánk jelenlegi szakaszában kifejlesztés alatt áll egy módszer, mely a talajnedvesség alakulása alapján, a talaj vízhiányára (WD - water deficit) alapozza a talajaszály mértékének meghatározását (4-5. ábra), mellőzve a k szorzótényezők használatát. Az új módszer a talajnedvesség adatokat objektívebb módon veszi számításba, emellett a WD értékein alapuló vízhiány és a meteorológiai index (HDIs) közötti kapcsolat vizsgálatával jó kalibrációs lehetőségeket szolgáltat a talajnedvesség adatok területi kiterjesztésére. Aszályindex Vízhiány és víztöbblet (WD) □ víztöbblet (0-35 cm-en) 2018.02.01 2018.03.01 2018.04.01 2018.05.01 2018.06.01 2018.07.01 4. ábra. A HDI aszályindex és a talaj vízhiányának alakulása Nyíregyházán (2018) Figure 4. Changes of the Hungarian Drought Index and soil moisture deficit at Nyíregyháza (2018) Aszályindex Vízhiány és víztöbblet (WD) 20 3 is S. I 5. ábra. A HDI aszályindex és a talaj vízhiányának alakulása Apajon (2018) Figure 5. Changes of the Hungarian Drought Index and soil moisture deficit at Apaj (2018)
