Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Fiala Károly - Barta Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István - Lábdy Jenő - Sipos György - Győrffy Lajos: Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer
22 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. AZ ASZÁLYKEZELÉSI GYAKORLAT MEGÚJÍTÁSA Operatív monitoring és vízhiány jelentések bevezetése Az állomáshálózat adatai az OVF keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ) és a GDI Magyarország Kft. szakemberei által kifejlesztett térinformatikai webszolgáltatáson keresztül jelennek meg a vízügyi szakemberek és a civil érdeklődők számára. A honlap lekérdezhetővé teszi és térképeken megjeleníti a monitoring állomások által szolgáltatott alapadatokat, illetve az adatokból származó vízhiány indexek idősorait és területi eloszlását. A mért adatokon túlmenően a rendszer az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett 10 napos előrejelzést is figyelembe veszi, és ez által a vízhiány index jövőbeni alakulására is végez számításokat. A rendszer automatikusan generált jelentőlapok elkészítését is lehetővé teszi, melyeket a jelentéstétel céljából lehatárolt 81 db vízhiánykezelő körzet területére készíthetnek el a vízügyes szakemberek. A hétnaponta készítendő jelentőlapok tartalmazzák a jelentéstételi időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyainak területi eloszlását, a HDI különböző változatainak alakulását, valamint a monitoring állomások adatait, amennyiben a vízhiány körzet területén található ilyen. Terveink szerint az állomáshálózat teljes kiépítését követően minden vízhiánykezelő körzet területén legalább egy, a legtöbb esetben viszont legalább két főállomás létesülni fog. A szakmai honlap mellett kifejlesztésre került egy külső - bárki által hozzáférhető - honlap is Természetesen a HDIs nem a legátfogóbb információt adja a vízhiányról, hiszen a talajnedvesség adatokat nem használja fel. A fokozathatárok megállapításához valamennyi HDI változat alkalmas, így a legcélszerűbb a HDI talajnedvességet is tartalmazó változatának felhasználása lenne, azonban a rendszer jelenlegi állapotában, a kevés állomásszám és az adatok nehezen megvalósítható interpolálása miatt, üzemirányításra még nem alkalmas. A talajadatok térbeli kiterjesztésének feltétele az állomáshálózat bővítése, mely a kiegészítő állomások kiépítésének lehetősége miatt gyakorlatilag korlátlan. A mért talajnedvesség adatok lehetővé teszik a talajnedvesség modellezését, mely megfelelő kalibrációt követően alkalmassá teheti a HDI területi kiterjesztését. Aszálykezelési üzemirányítási feladatok kidolgozása és jogharmonizáció A rendszer célja az állami segítségnyújtás lehetőségének megteremtése a vízhiányos időszakok során várható nagyobb károk megelőzése érdekében. „Békeidőben” az ( www.aszalymonitoring.vizugy.hu ), mely az adatokat hasonló tartalommal és díjmentesen elérhetővé teszi. Ezáltal a rendszer a vízgazdálkodási feladatok fejlesztése mellett a gazdálkodók, döntéshozók és más érdeklődők tevékenységét közvetlenül is támogatja. Vízhiány indexre alapozott védekezési fokozatok Az aszálykezelés napi vízgazdálkodási gyakorlatba történő integráláshoz szükséges, hogy az aszály és a vízhiány következményei ellen - a többi vízügyi kármentesítési tevékenységhez hasonlóan - védekezési fokozatokra alapozott beavatkozási tevékenységekkel lépjünk fel. A védekezési fokozatokat munkánk jelenlegi szakaszában - az adatokkal térben legrészletesebben ellátott - HDIs értékeire alapoztuk. A védekezési fokozatok meghatározása során a HDIs szemléletes, kerek és magyarázható értékeit vettük alapul, ellentétben a korábban gyakran alkalmazott módszerrel, mely az osztályhatárokat az adott értékek megjelenési valószínűségeihez (percentilisiekhez) rendeli. Ezáltal elkerültünk néhány problémát, melyet a percentilisekre alapozott osztályozás magában hordoz. Egyrészt így a különböző területeken nem feltétlenül azonos arányban fordul elő ugyanolyan erősségű aszály, másrészt egységes küszöbértékeket kapunk minden területen. Megvizsgálva historikus és jelenkori adatsorokat, a HDIs értékei alapján a vízhiány kategorizálására 5 fokozat bevezetését javasoljuk, mely négy osztályhatár meghatározását teszi szükségessé (7. táblázat). A javasolt küszöbértékek azt fejezik ki, hogy az adott napra vonatkozó víztartalék (WS) rendre csak a 3/4. 2/3, 1/2 és 1/3 része az adott napra vonatkozó sokéves átlagértéknek. operatív megfigyelés és a jelentések elkészítése, az aszályindex időbeli és területi alakulásának elemzése képezi a vízgazdálkodási feladatok új körét. Vízhiányos helyzetben a talajnedvesség mérésre alapozott - új megközelítésű - vízkészletgazdálkodás lehetővé teszi az öntözővíz-szolgáltatás objektívebb alapokra helyezését. Az aszályindexből származó védekezési fokozatok az operatív üzemirányítási tevékenységek (pl. vízvisszatartás, vízpótlás, tiltó intézkedések) végrehajtását irányozzák elő a vízhiánykezelő körzetek területén, a meglévő védelmi szervezetek bevetésével. A prevenciós feladatok és a védekezési fokozatok elrendelése mellett a rendszer a kártérítési tevékenységeket is elláthatja információval. A területi elemzéseknek köszönhetően lehatárolhatóvá válnak az aszállyal erősebben és kevésbé sújtott területek, megkönnyítve a kártérítési források elosztását. A hosszú távú elemzések segítségével azonosíthatóvá válnak a vízhiánnyal leginkább érintett területek, melyek fejlesztése a támogatási rendszer újragondolásával valósulhat meg. 1. táblázat. A HDIs értékeire alapozott vízhiány fokozatok ____Table 1. Drought levels based on HDh values____ Védekezési fokozat Minősítés Kritérium (0.) nincs fokozat nincs vízhiány HDIs < 1,333 1. fok enyhe vízhiány 1,333 < HDIs < 1,5 2. fok közepes vízhiány 1,5 < HDIs <2,0 3. fok erős vízhiány 2,0 < HDIs <3,0 4. fok rendkívüli vízhiány (aszály) 3,0 < HDIs
