Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Fiala Károly - Barta Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István - Lábdy Jenő - Sipos György - Győrffy Lajos: Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer
20 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. és a PÉT szorzó tényező változása a víztartalom függvényében (B) Figure 3. Relation between temperature and potential evapotranspiration (A) and changes of PET multiplier factor based on water storage values (B) Az ET meghatározásához figyelembe kell vennünk az aktuális napon esetlegesen lehulló csapadék mennyiségét is, hiszen a rendelkezésre álló víztöbblet növeli a realizálható PÉT mennyiségét. Ez alapján a tényleges párolgás a PÉT és a P értékei függvényében a következőképpen alakul: (PET , ha P > Oés P > PÉT ET = \x ■ (PET - P) + P,haP > 0 és P < PÉT [PET-X ,haP = 0 A WS értékeiből minden naptári napra meghatározzuk annak sokéves átlagértékét (WS). Az átlag képzéséhez az 1981-2010 közötti időszakot vettük figyelembe. A WS és a WS aktuális értékének hányadosa adja az adott naptári napra vonatkozó HDIo értéket: WS A HDIo értéke tehát az adott naptári napra vonatkozó elvárható (átlagos) víztartalék és az aktuális víztartalék hányadosa. A WS minimuma és maximuma alapján a HDIo egy 0-nál nagyobb, legfeljebb 10-es értéket felvevő, dimenzió nélküli arányszám. Koncepcionális kérdés, hogy a nevezőben az aktuális értéket szerepeltetjük, annak ellenére, hogy az időszaki összehasonlítások során általában a sokéves átlagot adják meg nevezőként. Mi az index létrehozásakor a PAI indexhez (Pálfai 2002) hasonlatos skálát szerettünk volna létrehozni, ezért az aszály erősségének növekedését az index pozitív irányú változásával definiáltuk (4-5. ábra). A HDIs kiszámításának menete Magyarország klímája kellően arid ahhoz, hogy a nyári időszakban átlagos évben is jelentős szárazság alakuljon ki. Ezért a HDIo index értékei a nyári hőség időszakok során átlagos állapotot jelezhetnek, annak ellenére, hogy a hőség miatt felmerülhet igény vízgazdálkodási beavatkozásokra. Ezt a problémát az alapindex módosításával, a hőség stresszhatásának kifejezésével oldottuk meg, mely a HDIs kifejlesztéséhez vezetett. A HDIs meghatározása a HD10 alapján történik, azzal a különbséggel, hogy a vízmérlegszámítás során a számításba vesszük a párolgási hiányt (PET-ET), amely a WS alacsony értékei és a csapadék hiánya következtében alakul ki. A HDIs kiszámításához definiáljuk HDIsA-t, valamint Sí aktuális és előző napi (S,.|) értékét: (S;.!, ha 5; < 5)_j és PET > P HDIsa — I Sí, ha 5) > 5i_1 és PET > P {Sí, ha PET < P Si = WS^tiag j WSi - {PETi - ETi) i Si-t WSÁtlagi_1 w- (PÉT,., - ETi_1) A HDIsa és az S paraméterek bevezetésével elkerüljük, Végezetül a HDIs értékét a HDIsa és a HDIo alapján hogy a kis mennyiségű nyári csapadékok jelentős mérték- kapjuk meg a következő módon: ben csökkentsék aszályindex értékét. (HDISA , ha T10 > 15 °C és HDISA < 1,5 * HDI0 HDIS = I 1.5 * HDIq , ha Tw > 15 °C és HDISA > 1,5 * HDI0 { HDI0 , ha T10 < 15 ahol: Tio az aktuális és az azt megelőző 9 nap hőmérsékletének átlaga (°C). A hőmérsékleti feltételre (Tio > 15 °C) azért volt szükség, mert ellenkező esetben a HDIs a téli évszakban is megemelhetné az alapindex értékét, ami gyakorlati szempontból nem releváns. A 15 °C-os határérték hozzávetőlegesen a téli és nyári évszak határát adja meg. Vizsgálataink szerint a HDIS csak az esetek kb. 10%-ában haladná meg a HDIo másfélszeres értékét. Ilyen esetekben azonban gyakran rövid időtartamra (1- 2 nap) nagyon magas (akár 10-et meghaladó) értéket venne fel, ami a fokozatok meghatározása során nem szerencsés. Ezért az HDIS értéke maximum a HDIo más- félszeresét veheti fel.
