Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
44 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. 5. táblázat. A Duna-Tisza-csatorna hatásai a mintaterület vízkészleteire Table 5. Effect ofDuna-Tisza channel on water resources of the pilot area Vízkészlet-mutatók „0” változat „A” változat „AÖ” változat „AÖö” változat Párolgás sokévi átlaga [mm/év] 544 543 541 546 Telítetlen zónából a talajvízbe átlépő víz mennyisége [cm/év] 2,8 2,8 2,8 2,8 Átlagos talajvízszint [m]-3,07-3,15-3,17-3,15 18 év elteltével kialakuló talajvízszint [mBf] 101,20 101,12 101,10 101,12 Gyökérzóna átlagos telítettsége [%] 45,7 45,6 45,5 46,0 Tenyészidőszaki vízhiány |mm/évl 154 153 153 155 Látható, hogy valamennyi mutató szerint mind a hajózócsatornának, mind az öntözőcsatomának viszonylag csekély a teljes mintaterületre gyakorolt hatása. Bár az eredmények gyakorlatilag hibahatáron belül vannak, a várakozásoknak megfelelő tendenciák így is kiolvashatók belőlük. A helyenként 40 méteres bevágással tervezett hajózócsatorna jelentősen süllyeszti a talajvízszintet. Sőt, az öntözőcsatoma két nagyobb bevágása miatt (lásd a hosszszelvényt, 10/b ábra) a leszívó hatás valamelyest az utóbbinál is megjelenik. Az öntözőcsatorna a mintaterület teljes egészét tekintve tehát nem kompenzálja a hajózócsatorna talajvízszint-süllyesztő hatását. Amennyiben az öntö- zőcsatomából valóban öntöznek, az növelheti a gyökérzóna telítettségét, ami valamelyest javíthat a helyzeten, ugyanakkor a növények az öntözővíz jó részét elpárologtatják, így az csak részben fordítható talaj vízszint-emelésre. A homokhátsági mintaterületi kutatás esetében különös jelentőséggel bírnak a részletes modellezési eredmények, ezért az alábbiakban ezeket mutatjuk be. A 12. ábrán megfigyelhetjük, hogy az öntözött területeken a felső talajréteg telítettsége 0,40 körüli értékről 0,70 körüli értékre növekszik, ami kedvezően hat a növények vízháztartására. 12. ábra. A felső talajréteg átlagos telítettsége alaphelyzetben (a), valamint a csatornák megépülése és öntözés esetén (b) Figure 12. Mean saturation in upper soil layer in present situation (a) and in case of construction of channels and irrigation (b) A csatornák hatásterületének vizsgálatakor a 18 év elteltével kialakuló talajvízszintek különbségét képeztük két tervezett változat és a jelenlegi állapot fennmaradásának összehasonlítására: (i) a csatornahálózat megépülésének öntözés nélküli esete, illetve a jelenlegi helyzet megmaradása között (13/a ábra); valamint (ii) a csatornahálózat és az öntözés egyidejű megvalósulásának és a nullváltozat között (13/b ábra). rv (bf 13. ábra. Talajvízszint-különbség térképek. (a): „AÖ’’-„0", (b): „AÖö"-„0" Figure 13. Groundwater difference maps. (a): „AÖ”-„0", (b): „AÖö”-„0" A hajózócsatorna legerőteljesebb hatása a Homokhátságot átszelő szakaszon volna, ahol helyenként 5-8 km szélességben megcsapolná a talajvizet; ugyanakkor a jelenleg is belvíz által veszélyeztetett Duna-völgyi részen 3-4 km-en keresztül növelné a talajvízszintet. Az öntözőcsatorna ezzel szemben önmagában csak a saját nyomvonalán fejtene ki hatást. Megépítésének csak akkor lenne értelme, ha a belőle kivett vízzel ténylegesen öntöznének. Ebben az esetben az öntözött területeken 15-18 év alatt mintegy 1 m talajvízszint-növekedés várható. Az ábrával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a depressziós görbe tulajdonságai szerint a Homokhátság gerincén, a hajózócsatorna közvetlen közelében a leszívás ajelölt 5 méternél lényegesen nagyobb lehet, a bevágás mértékének (max. 40 m) megfelelően.
