Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
Kardos M. és Koncsos L.: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel... 45 A számítási eredmények értékelése Várható, hogy amennyiben a csatornát megépítik, az nem egy ütemben fog megtörténni. A rendelkezésre álló források miatt elképzelhető, hogy az öntözőcsatoma csak egy esetleges második ütemben épülne meg. A hajózócsatornának egyértelműek és erősek a talajvíz-háztartásra kifejtett negatív hatásai - még ha „csak” a csatorna menti 15-20 km-es sávot érintik is. Az aszályos Homokhátságon süllyesztené a talajvízszintet, a belvízveszélyes Duna-völgyi szakaszon pedig emelné azt. Ezeket a következményeket az öntözőcsatoma nem mérsékelné, ám másutt - feltételesen, mivel az öntözőcsatoma önmagában nem növeli a terület felszín alatti vízkészleteit - kedvező hatást fejthet ki az öntözés működtetése által. Ehhez azonban az öntözőcsatoma megépítésén kívül - vélhetően azzal azonos nagyságrendű költségvonzattal járó - elosztóhálózatra, szivaty- tyútelepekre, öntözőrendszerekre van szükség. A hatás- vizsgálat és költséghaszon elemzés során tehát mindezeket az elemeket figyelembe kell venni. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna-Tisza köze Magyarország legnagyobb összefüggő, egységes környezeti problémával küszködő területe, mely kiválóan alkalmas a modell tesztelésére és eredményeinek bemutatására. A felépített modell - a vízkivételeket leszámítva-jól körül határoknak, kellően kidolgozottnak mondható, amint ezt a validált talajvízkút-időso- rok is jelzik. Vizsgálatainkat két fő irány jellemezte: egyrészt számításokat végeztünk a klímaváltozás következményeire vonatkozóan, másrészt körüljártuk egy új hajózó- és öntözőcsatoma-rendszer létesítésének körülményeit és hatásait. A WateRisk modellrendszer a várakozásainknak megfelelő, számszerű eredményeket szolgáltatott a klímaváltozás hatásainak szimulációjakor. Számításaink szerint - amennyiben minden más körülmény változatlanul marad - a talajvíz a jelenleginél 30, illetve 40 cm-rel mélyebben stabilizálódhat az A2 illetve a B2 szcenárió mentén. A felső talajréteg telítettsége forgatókönyvtől függetlenül várhatóan 3 százalékponttal csökken, a párolgás pedig jelentősen növekszik, különösen a B2 szcenárió megvalósulásakor. Ezek a számszerűen kifejezhető változások egymást erősítve fejtik ki hatásukat, ami - pl. a mezőgazdasági károk növekedésén keresztül - súlyos következményekkel járhat a társadalomra nézve; ezért a vízkészletekben várható módosulásokra előre fel kell készülni. A Duna-Tisza közi hajózó- és öntözőcsatoma-rendszer több változatának a vizsgálata rámutatott, hogy pusztán a csatornarendszer kiépítése nem hátráltatja a Homokhátság folyamatban lévő szárazodását. Az üzemeltetési költség csökkentése érdekében mélyen vezetett hajózócsatorna mintegy 5-8 km széles sávban csapolja meg és vezeti el az egyébként is csökkenőben lévő talajvíz-készleteket. Azt gondolnánk, hogy a magas vezetésű öntözőcsatorna kompenzálja ezt a hatást, azonban ajelenleg tervezett nyomvonalról (ha a teljes mintaterület vízmérlegét tekintjük) ez nem mondható el a két nagyobb bevágás és az összességében igen kis vízhozam miatt. A talajvízszintet, valamint egyéb, növénytermesztés szempontjából fontos vízgazdálkodási mutatókat javítaná, ha a Homokhátság gerincére tervezett öntöző gerinccsatornából kiterjedt elosztóhálózat ágazna ki. A teljes hálózat megfelelő - ugyanakkor vélhetően számottevő költségvonzattal járó - működtetésével a hátsági talajvízszint jelentős emelkedése érhető el. A projekt részletes (környezeti) hatásvizsgálatakor szükséges mindezen beruházási és üzemeltetési költségek figyelem- bevétele annak érdekében, hogy megalapozott és hosszútávon vállalható döntést lehessen hozni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A WateRisk projektet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatta. Projektszám: TECH08A4/2-2008-0169. IRODALOMJEGYZÉK Büttner Gy., Maucha G., Bíró M. és Petrik O. (2003). Nagyfelbontású nemzeti felszínborítási adatbázis. www.fomi.hu fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/corine/clc50_referen- cia_cikk.pdf. Letöltés időpontja: 2017.10.31. Csizmazia P. és Pákh L. (2009). Egy európai kísérleti (minta) projekt megvalósítása a globális klímaváltozás hatásának megelőzésére, Magyarországon ’’Homokhátság” vízellátása. Duna-Tisza csatorna megvalósíthatósági előtanulmány. Kivonatos tájékoztató példány. Budapest Derts Zs. and Koncsos L. (2011). Prediction of the Nutrient Retention Capacity of the Rehabilitated Gemenc - Béda-Karapancsa Floodplains. Journal of Environmental Science and Engineering, 5(1), 1084-1091. IPCC (2000) IPCC Special Report on Emission Scenarios Jolánkai Zs., Kozma Zs., Muzelák B. and Koncsos L. (2011). Alternatív tájgazdálkodási forgatókönyvek vizsgálata Nagykörű térségében a WateRisk hidrodinamikai modellrendszer segítségével. In: Barancsi Á. és Hernyák G. (szerk.). A magyar tudomány ünnepe „ Összhang - Tudomány a gazdaságban és a társadalomban ” VII. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Nap, pp. 35-40., Szolnoki Főiskola, Szolnok. Jolánkai Zs., Kardos M., Koncsos L., Kozma Zs. and Muzelák B. (2012). Pilot Area Studies in Hungary with a Novel Integrated Hydrologic Model - WateRisk. In: Magyar Vízi Közmű Szövetség (szerk.): 6th IWA International Conference for Young Water Professionals konferencia kiadvány. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyar- ország, 2012.07.10-2012.10.13. Budapest: Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz). Paper 9840. 11 p. (ISBN:978-963-87507-8-5) Jolánkai Zs. (2013). Model development in the Tisza- Marosszög pilot area with the WateRisk integrated hydrological model. In: Józsa J. (szerk.): Proceedings of the Second Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, 17-18 June 2013, pp 228-234, Budapest Jolánkai Zs. and Koncsos L. (2015). Application of an integrated hydrological model at the southern Trans-Tisza region of Hungary as part of a conceptual phosphorus transport model framework. Pollack Periodica, 10(2), 133-144. Kohán B. (2014). GIS-alapú vizsgálat a Duna-Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természet- tudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest
