Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
43 Kardos M. és Koncsos L.: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel... hossz-szelvényén a csatomatengelytől legfeljebb 1,5 km- es távolságban található talajvízkutakat is feltüntettük (10. ábra). — Eredeti terepszint- -Folyásfenékszint — Keresztszelvény fölső pontja 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 Csatorna hossza [km] '32 — •O *3 í- -ű -* e á C Is' jg ■ni «3-C JÉ > . oo (U l/l JÉ - ai 03 oo *5 JÉ 2 i/i nj ? 03 2 3 ■o " = aj 00 N <ü-o jc * X'K CŰ 11 *■ ' r.~ra o </* •=» Eredeti terepszint N —1 n> —Folyásfenékszint 00 •flj — Keresztszelvény fölső pontja 0 5 10 15 20 25 30 35 40 Csatorna hossza [km] 10. ábra. A hajózócsatorna (a) és az öntözőcsatorna (b) hossz-szelvénye Figure 10. Longitudinal section of shipping canal (a) and irrigation channel (b) A Duna-Tisza-csatorna hatásai a vízkészletekre A Duna-Tisza-csatorna jelenkori elképzeléseit négy párhuzamos számítás keretében vizsgáltuk: (i) kontrollként természetesen szimuláltuk a csatornák nélküli állapotot („0” változat); majd (ii) arra az esetre végeztünk számítást, ha csak a hajózócsatorna („A” változat) épülne meg; (iii) a harmadik esetben a hajózócsatornából kiágazó öntö- zőcsatoma megépülését is feltételeztük („AÖ” változat); végül (iv) úgy végeztünk modellfuttatást, mintha az öntö- zőcsatomából kivett vízzel a mezőgazdasági területeket öntöznék („AÖö” változat). A számításokat az 1990-2007 közötti időszakra végeztük valós meteorológiai és hidrológiai adatokkal. A csatornahálózaton kívül tehát minden bemenő adat azonos volt a négy futtatás esetén. A talajvíz- modell alsó peremfeltételeként mindegyik esetben 10 mm/év vízforgalmat alkalmaztunk a mélyebb rétegek felé. A Duna-Tisza-csatoma tanulmányterve szerint a Homokhátság gerincén ún. öntözőcsatoma futna végig, amelyből az aszályosodó hátsági területeket lehetne öntözni, a tanulmány azonban nem jelöli meg, hogy mekkora terület ellátására nyílna így lehetőség. A „AÖö” változatban a hajózócsatornától délre eső mezőgazdasági hasznosítású hátsági területek öntözését feltételeztük az alábbiak szerint. Amennyiben a cella terepmagassága 100,0 mBf feletti, és a területhasználat mezőgazdasági művelésre utal (nagytáblás és kistáblás szántóföldek, komplex művelési szerkezetű területek, illetve tanyák), akkor öntözés történik az adott cellán. A feltételeknek 776 km2-nyi terület felelt meg. Feltételezésünk szerint mintegy 120-160 mm-nyi víz pótlása célszerű, mégpedig a nyár második felében, az aratást megelőzően. Palotás (1985) szerint az egyszeri vízpótlás mennyisége célszerűen 25-30 és 70-80 mm közötti. Ez alapján július 10. és augusztus 14. között heti egyszeri, 30 mm mennyiségű öntözéssel számoltunk. Az eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: először a lokális, majd a teljes mintaterületre vonatkozó eredményeket mutatjuk be. A 77. ábrán a 3745. sz. lajosmizsei talajvízkút idősorát láthatjuk, amely a Homokhátság középső részén, az öntö- zőcsatomának a hajózócsatornából való kiágazásánál tervezett szivattyútelep közelében található.-3,5 4------------------ ---------r- — — - i ........-......................, 2005. jan. 2006. jan. 2007. jan. 2008. jan. 77. ábra. Lajosmizse 3745. sz. kútjának vízszint idősora négy különböző számításból Figure 11. Time series of groundwater well No. 3745from 4 different calculation scenarios Az eredmények megfelelnek a várakozásainknak: a hajózócsatorna egyedüli megépülése ezen a helyen deciméteres nagyságrendű talajvízszint-csökkenést eredményezne. Ezt a hatást az öntözőcsatoma kompenzálná, sőt, megépülése azonos nagyságrendű talajvízszint-emelkedéssel is járna. Ennél egy nagyságrenddel jelentősebb hatást fejtene ki ugyanitt az- elemzésünkben viszonylag intenzív mértékűnek feltételezett - öntözés, mely eredményeink szerint 15-18 év elteltével közel 1 m-es talaj vízszint-emelkedéshez vezetne. Kérdés persze, hogy a bemutatott hatások mekkora területen érvényesülnek. Az 5. táblázatban néhány fontos vízkészlet-mutató területi átlagát képeztük a különböző tervváltozatok esetére.
